A pénteki számban megjelent kommentár csütörtöki írása idején meg nem lehetett tudni, de csütörtökön végül is nevesítve visszakerült az Európai Unió által támogatandó beruházások listájára a Nabucco program. Az EU az európai gazdaság talpraállítását, modernizálását szolgáló ötmilliárd eurós intézkedési terv keretében 200 millió eurós hitelgarancia-támogatásban részesítené a Nabucco programot, amely a Közép-Ázsiát és Európát összekötő gázvezeték megépítésére irányul.

Az orosz újság szerint már az uniós energiaügyi miniszterek hétfői tanácskozáson is azért nem született erről megállapodás, mert Angela Merkel német kancellár határozottan úgy foglalt állást, hogy a válság idején az egy-két éven belül megvalósuló tervezetek finanszírozását kell szem előtt tartani. Ezt a Kommerszant azzal hozta összefüggésbe, hogy két hatalmas német vállalat, az E.ON energiakonszern és a BASF vegyiművek 20-20 százalékos résszel bír a tervezett Északi Áramlat vezetékben, és Berlin nem akar költeni egy olyan vezetékre, amelynek nincs közvetlen köze Németországhoz.

A lap felidézte, hogy a Nabucco körül mutatkozó problémák a hét elején lelkesedést váltottak ki Moszkvában, és a Valerij Jazev, a duma alelnöke szerdán megismételte, hogy a tervezett gázvezeték „halva született gyermek”.

A cikk azonban rámutatott: az öröm korai, elsősorban azért, mert amúgy sem az unió lett volna a mintegy 8 milliárd eurósra tervezett beruházás fő finanszírozója. Eredetileg 250 millió eurót szándékozott ráfordítani, az utóbbi időben pedig 200 millióról volt szó. Ez pedig a jelen időszakban elegendő, például a tervek kidolgozására. Ám az uniós pénz hiánya sem befolyásolná jelentősen a beruházás megvalósíthatóságát, ugyanis a Nabuccón a gáz, szakértők számításai szerint, olcsóbban érkezik majd, mint a Gazprom és az olasz Eni energiavállalat Déli Áramlatán, amely a jelen elképzelések szerint 19 milliárd euróba kerül majd. Így a Nabucco gazdaságilag változatlanul vonzó, írta a Kommerszant.

A Kommerszant arra is emlékeztetett, hogy a Nabuccót eredetileg 2012-re szándékoztak megépíteni, de Oroszország a vetélytársak terveit keresztülhúzta azzal, hogy Türkmenisztán, Üzbegisztán és Kazahsztán teljes gázexport-potenciálját felvásárolta a következő 5-7 évre, és hasonló célú tárgyalásokat folytat Azerbajdzsánban, megfosztva ezzel a Nabuccót az elképzelt nyersanyagbázisától. Azerbajdzsán ugyan nem határolódott el a Nabuccótól, de az államfő már jelezte, hogy komolyan fontolóra vette Moszkva ajánlatát.

Mindent egybevetve, még ha az EU esetleg idénre letenne is a Nabucco finanszírozásáról, az nem jelenti egyben azt is, hogy letett a terv megvalósításáról is, hiszen visszatérhet hozzá a válság lecsengése után 2012-2013 körül, véli a Kommerszant. Ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy az Oroszországból Németországba évi 55 milliárd köbméter gázt szállító, a tervek szerint 2011-2012-re elkészülő Északi Áramlatnak még a finanszírozási sémája sem alakult ki, nincs hozzá egyetlen banki szándéklevél sem, noha a bankoknak kell fedezniük a beruházás 70 százalékát, vagyis mintegy 5,1 milliárd eurót. Egyébként az Északi Áramlat szintén prioritást élvez az EU tervei között, de a válságtámogatások brüsszeli listáján mégsem szerepel, írta a Kommerszant.

A Nabucco kérdésében mindenesetre továbbra sincs egyetértés az EU tagállamai között, mutatott rá a gazdasági lap, és az EU bizottságának egy magas rangú tisztségviselőjét idézte, aki azt mondta: ha Berlin ragaszkodik hozzá, hogy csak az idén vagy jövőre megvalósítható tervezeteket finanszírozza az unió, akkor módosítani lehet a Nabucco építésének tervezett menetrendjét, és hozzá lehet fogni kicsit korábban.