Mi a súlyosabb: Magyarország gazdasági vagy politikai válsága?
Magyarország politikai elitjét jelentős felelősség terheli az ország gazdasági bajaiért - mutat rá elemzésében a The Wall Street Journal.
Az amerikai üzleti körök napilapja ismertette az elmúlt három hét belpolitikai fejleményeit, Gyurcsány Ferenc lemondásától a konstruktív bizalmatlansági indítványig, alkotmányosan legális módszernek nevezve az utóbbit arra, hogy a kormányzó MSZP a jövő év elején esedékes következő választásokig hatalmon maradhasson. Ezek valószínű győztese azonban Orbán Viktor, a legnagyobb ellenzéki párt (Fidesz) vezetője lesz, aki tovább folytatja populista kampányát, fájdalmak nélküli gazdasági gyógymódot ígérve.
A parlament által várhatóan kedden kinevezendő új miniszterelnök, Bajnai Gordon nem csak példátlan gazdasági válsággal néz szembe. Az előtte álló másik kihívás az, hogy olyan mérgezett politikai rendszerben vezesse át Magyarországot a kilábalás útjára, amely szinte lehetetlenné teszi a reformokat - mutatott rá az amerikai újság.
Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy a Gyurcsány-kormánynak nem sikerült visszafognia a pazarló állami kiadásokat. Az őszödi beszéd kiszivárogtatása lehetővé tette Orbánnak, hogy 2006-tól kezdve fúrni kezdje Gyurcsányt, "illegitimnek" minősítve annak kormányát. Tavaly a Fidesz népszavazást szervezett annak érdekében, hogy megbénítsa a kormánynak a költségvetési hiány csökkentésére irányuló erőfeszítéseit. Pontosan ezzel a politikai szabotázzsal fog szembesülni az új miniszterelnök is, ha majd megpróbálja karcsúsítani a költségvetést, és lefaragni az ijesztően magas, a GDP 73 százalékát kitevő államadósságot.
Magyarország gazdasági problémáit csak súlyosbította - de nem okozta - a globális pénzügyi válság - mutat rá a WSJ. Az ország már október előtt is súlyos bajban volt, amikor 25 milliárd dolláros mentőcsomagért folyamodott az EU-hoz, az IMF-hez és a Világbankhoz. Olyan országról van szó, amelynek 10 milliós lakosságából csupán 3,9 millió fő dolgozik. Utóbbiak közül pedig 1,6 millióan minimálbért kapnak, és így nem fizetnek adót.
Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt eltökélten hangoztatja, hogy az állami kiadások megfékezése terén kész olyan messzire elmenni, mint még előtte soha senki. "Fájni fog" - idézte az amerikai üzleti lap Bajnai március 30-i sajtóértekezletének fő mondanivalóját és a 600 milliárd forintos költségvetési megszorításokat. Bajnai válságkezelő tevékenységét azonban bonyolítja, hogy Sólyom László államfő és az MSZP több neves politikusa előre hozott választásokat sürget.
Friss felmérések tanúsága szerint ezeken a szocialisták csupán 22 százalékot kapnának, míg a Fidesz nagyjából a voksok kétharmadát söpörné be, noha a párt még adós a válság kezelését célzó átfogó programja bemutatásával. A konkrét politikai javaslatoknál Orbán jobban kedveli a populista ígéreteket: például azt, hogy drasztikusan csökkenteni kell a munkaadók és az alkalmazottak adóját, ami állítása szerint valamilyen módon egymillió új munkahelyet eredményezne. Szeret homályos célzásokat tenni az "igaz" magyarok által a "gonosz erők" ellen vívott harcra, amit hívei az MSZP és Gyurcsány pocskondiázására irányuló felhívásként értelmeznek.
Orbán kerüli a parlamentet: tavaly mindössze egyetlen alkalommal szólalt fel a Házban, beszéde 5 percig és 6 másodpercig tartott. Jobban szeret válogatott hallgatóság előtt beszélni. Március elején mondott nagyobb horderejű beszédének középpontjában az erős kormány állt, amely kielégíti az emberek szükségleteit. Ez jól cseng a szavazók fülében, akiknek nagy része szívesen térne vissza a kommunista korszakhoz.
A helyzet viszont az - mutat rá a The Wall Street Journal -, hogy bármilyen összetételű új kormánynak szembe kell néznie a tényekkel, és szorosabbra kell húznia a nadrágszíjat. Ha Orbán lenne az új miniszterelnök, neki is csökkentenie kellene az állami kiadásokat. Ez számos Fidesz-támogatót ábrándítana ki. Ennek eredményeként pedig a válság végső nyertesei a szélsőséges pártok lehetnek. A magyar szélsőjobb már ugrásra készen áll számos hetilappal és legalább két félkatonai szervezettel arra, hogy "rendet tartson".
Példaként említette a WSJ a Magyar Fórum március 26-i számát, amelynek címlapján hatalmas Dávid-csillagban volt látható a potenciális kormányfőjelöltek közül Surányi György fényképe, mint olyan személyé, aki "Simon Peresz izraeli államfő jelöltje" az izraeli érdekek még erősebb magyarországi érvényesítése céljából. A Magyar Fórum nem holmi kétes hírű neonáci szennylap - tette hozzá a fentiekhez az amerikai újság elemzője -, tulajdonosa a Magyar Igazság és Élet Pártja, amely támogatta Orbán kormányát 1998-2002 között.
"Nehéz megmondani, mi a súlyosabb: Magyarország gazdasági vagy politikai válsága. Csak egy dolog bizonyos: politikai előrelépés nélkül a gazdasági zuhanás is folytatódni fog" - zárta írását a The Wall Street Journal.
A parlament által várhatóan kedden kinevezendő új miniszterelnök, Bajnai Gordon nem csak példátlan gazdasági válsággal néz szembe. Az előtte álló másik kihívás az, hogy olyan mérgezett politikai rendszerben vezesse át Magyarországot a kilábalás útjára, amely szinte lehetetlenné teszi a reformokat - mutatott rá az amerikai újság.
Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy a Gyurcsány-kormánynak nem sikerült visszafognia a pazarló állami kiadásokat. Az őszödi beszéd kiszivárogtatása lehetővé tette Orbánnak, hogy 2006-tól kezdve fúrni kezdje Gyurcsányt, "illegitimnek" minősítve annak kormányát. Tavaly a Fidesz népszavazást szervezett annak érdekében, hogy megbénítsa a kormánynak a költségvetési hiány csökkentésére irányuló erőfeszítéseit. Pontosan ezzel a politikai szabotázzsal fog szembesülni az új miniszterelnök is, ha majd megpróbálja karcsúsítani a költségvetést, és lefaragni az ijesztően magas, a GDP 73 százalékát kitevő államadósságot.
Magyarország gazdasági problémáit csak súlyosbította - de nem okozta - a globális pénzügyi válság - mutat rá a WSJ. Az ország már október előtt is súlyos bajban volt, amikor 25 milliárd dolláros mentőcsomagért folyamodott az EU-hoz, az IMF-hez és a Világbankhoz. Olyan országról van szó, amelynek 10 milliós lakosságából csupán 3,9 millió fő dolgozik. Utóbbiak közül pedig 1,6 millióan minimálbért kapnak, és így nem fizetnek adót.
Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt eltökélten hangoztatja, hogy az állami kiadások megfékezése terén kész olyan messzire elmenni, mint még előtte soha senki. "Fájni fog" - idézte az amerikai üzleti lap Bajnai március 30-i sajtóértekezletének fő mondanivalóját és a 600 milliárd forintos költségvetési megszorításokat. Bajnai válságkezelő tevékenységét azonban bonyolítja, hogy Sólyom László államfő és az MSZP több neves politikusa előre hozott választásokat sürget.
Friss felmérések tanúsága szerint ezeken a szocialisták csupán 22 százalékot kapnának, míg a Fidesz nagyjából a voksok kétharmadát söpörné be, noha a párt még adós a válság kezelését célzó átfogó programja bemutatásával. A konkrét politikai javaslatoknál Orbán jobban kedveli a populista ígéreteket: például azt, hogy drasztikusan csökkenteni kell a munkaadók és az alkalmazottak adóját, ami állítása szerint valamilyen módon egymillió új munkahelyet eredményezne. Szeret homályos célzásokat tenni az "igaz" magyarok által a "gonosz erők" ellen vívott harcra, amit hívei az MSZP és Gyurcsány pocskondiázására irányuló felhívásként értelmeznek.
Orbán kerüli a parlamentet: tavaly mindössze egyetlen alkalommal szólalt fel a Házban, beszéde 5 percig és 6 másodpercig tartott. Jobban szeret válogatott hallgatóság előtt beszélni. Március elején mondott nagyobb horderejű beszédének középpontjában az erős kormány állt, amely kielégíti az emberek szükségleteit. Ez jól cseng a szavazók fülében, akiknek nagy része szívesen térne vissza a kommunista korszakhoz.
A helyzet viszont az - mutat rá a The Wall Street Journal -, hogy bármilyen összetételű új kormánynak szembe kell néznie a tényekkel, és szorosabbra kell húznia a nadrágszíjat. Ha Orbán lenne az új miniszterelnök, neki is csökkentenie kellene az állami kiadásokat. Ez számos Fidesz-támogatót ábrándítana ki. Ennek eredményeként pedig a válság végső nyertesei a szélsőséges pártok lehetnek. A magyar szélsőjobb már ugrásra készen áll számos hetilappal és legalább két félkatonai szervezettel arra, hogy "rendet tartson".
Példaként említette a WSJ a Magyar Fórum március 26-i számát, amelynek címlapján hatalmas Dávid-csillagban volt látható a potenciális kormányfőjelöltek közül Surányi György fényképe, mint olyan személyé, aki "Simon Peresz izraeli államfő jelöltje" az izraeli érdekek még erősebb magyarországi érvényesítése céljából. A Magyar Fórum nem holmi kétes hírű neonáci szennylap - tette hozzá a fentiekhez az amerikai újság elemzője -, tulajdonosa a Magyar Igazság és Élet Pártja, amely támogatta Orbán kormányát 1998-2002 között.
"Nehéz megmondani, mi a súlyosabb: Magyarország gazdasági vagy politikai válsága. Csak egy dolog bizonyos: politikai előrelépés nélkül a gazdasági zuhanás is folytatódni fog" - zárta írását a The Wall Street Journal.
