Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az MSZH elnöke kiemelte, hogy Magyarországon a feketegazdaság piacának van egy szociológiai vonulata is, hiszen elsősorban a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek százezrei vagy akár milliói rászorultságból olyan életmintákat követnek, amelyekkel életben tartják a feketepiacot. Ezért az egyik legfontosabb feladat a fiatalok oktatása, felvilágosítása.
Emlékeztetett, hogy egy 2006-ban készült kimutatás szerint az elkobzott termékek minden kategóriájában Távol-Keletről érkezett a legtöbb hamis áru az Európai Unióba. Magyarország, mint származási ország a negyedik helyen volt az elfogott hamis élelmiszerek, alkoholos italok, valamint üdítőitalok kategóriájában, az illatszerek és kozmetikumok területén pedig a hatodik helyen szerepelt a listán.
A kimutatás hatására számos ország hozott intézkedéseket a hamisítás visszaszorítása ellen, így Magyarország is 2008-ban, amikor felállította a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet. A testület legfőbb cselekvési irányai a statisztikai kimutatások létrehozása, a fogyasztók tudatosságának növelése, valamint a termelők jogainak érvényesítése a hamisítókkal szemben. A testület stratégiájában a hamisítás által leginkább fenyegetett, kiemelt iparágként az élelmiszeripar, a kreatív és informatikai, illetve a gyógyászati készítmények és növényvédő szerek ágazata szerepel.
