Bő egy hete Dmitrij Medvegyev azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy egyoldalúan változtatni akar az orosz gáztranzit díjáról kötött megállapodáson. Egyben közölte a Gazprom vezérigazgatójával, hogy az eredeti megállapodás szerint járjon el, és ne állapodjon meg az ukránokkal a tarifa módosításáról. Annak, aki emlékszik az elmúlt tél ukrán-orosz gázvitájára, hideg borzongás futott végig a gerincén az orosz elnök kemény szavait olvasva. Pedig nem sokkal korábban már az is elég nyugtalanítóan hatott, hogy az EU felhívta a tagállamok figyelmét a stratégiai gáztározók feltöltésére az elmúlt télen fellépő gázhiány megismétlődésének elkerülésére.

Az orosz-ukrán vita a Gazprom bejelentése után lángolt fel, ami szerint az orosz konszern jövőre több mint 50 százalékos tranzitdíj növekedésre számít, amit a gázipari cég fizet Ukrajnának a területén át Európába irányuló gázexport után. A Gazprom szerint a tranzitdíj 2,56-2,7 dollárra, a jelenlegihez képest 50,6-58,8 százalékkal nőhet 1000 köbméter/100 kilométerenként. A Gazprom most 1,7 dollárt fizet. Közel azonos nagyságú emelési várakozást fogalmazott meg a Naftogaz ukrán állami energiaipari cég is. A Naftogaz becslése szerint jövőre a tranzitdíj 57-60 százalékkal 2,67-2,72 dollárra emelkedik. A tranzitdíjat a fűtőolaj, a benzin és a földgáz árának alakulása alapján számítják a két ország közötti megállapodás értelmében. Ennek ellentételezéseként az orosz földgázt az ukránok már nem a korábbi nyomott, hanem a piacihoz sokkal közelebbi áron vásárolhatják meg. A hírek szerint ezen a mérlegen akart Kijev egyoldalúan változtatni, ami azonnal kiváltotta Medvegyev felhorkanását.

Európa földgázfelhasználása

Az európai földgázfelhasználás (a 27 EU-ország, valamint Norvégia, Svájc és Törökország) 2007-es stagnálása után 2008-ban 566 milliárd köbméter körül mozgott, tehát 3,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest az E.on adatai szerint. A 27 EU-ország földgázfelhasználása is növekedett, valamivel több, mint 2 százalékkal. A földgázfogyasztás emelkedésének elsődleges oka a 2007-esnél hidegebb időjárás volt. A tavalyi utolsó negyedévben ugyanakkor csökkent az ipari célú gázfelhasználás, ami a világgazdasági válság hatásaira vezethető vissza. Az Európán kívüli források aránya 47 százalék körül stagnált, a térségen belüli kereskedelem 4,2 százalékkal haladta meg az előző évi mennyiséget. A legjelentősebb exportnövekedés Norvégiát és Hollandiát jellemezte, aminek oka a két ország kitermelésnek dinamikus növekedése. Norvégia az Ormen Lange és a Snohvit off-shore mezőkön meginduló termelésnek köszönhetően exportált több földgázt, míg Hollandia a Groningen-mező kitermelési kvótáit emelte meg és a kitermelt többletet az országhatáron túl értékesítette. Az orosz földgáz a teljes felhasználáson belül körülbelül 20-22 százalékot képvisel.

Azóta látszólag elsimultak az ellentétek. Olyannyira, hogy Andris Piebalgs, az EU energiaügyi biztosa be is jelentette: az Európai Uniónak szeptemberben nem kell orosz-ukrán gázvitával számolnia. A Naftogaz idén eddig rendben fizette gáztartozását a Gazpromnak. Ez így lesz szeptemberben is Piebalds reményei szerint, aki azonban távolabbi jóslásba nem bocsátkozott. A mostani vitát akkor sikerült lecsillapítani, amikor Julija Tyimosenko és Vlagyimir Putyin miniszterelnökök a lengyelországi Sopotban pár napja megbeszélték a gázügy kérdéses pontjait és bejelentették, hogy Ukrajnának csak azt a gázt kell kifizetnie, amit ténylegesen felhasznált, nem pedig a korábban szerződésben megjelölt kötelezően átveendő mennyiséget. Ezzel az ukránok megszabadultak attól az úgynevezett „take-or-pay” (egyébként a gázügyleteknél igen elterjedt típusú) szerződéstől, amely szerint akkor is fizetniük kellett volna az eladónak, ha nem lett volna szükségük a gázra.

Ezzel azonban alighanem csak tűzszünetet sikerült kötni. Az ukrán fizetőképesség ugyanis továbbra is kérdéses. Dmitrij Medvegyev orosz elnök mindenestre azt tanácsolta Alekszej Miller Gazprom vezérigazgatónak, hogy ne adjanak előleget a gáz tranzitdíjára Ukrajnának. De a Gazprom ezt már meg is tette, hiszen 2010 első negyedére is kifizette a Nyugat-Európába irányuló szállítások tranzitdíját, összesen mintegy 2,2 milliárd dollárt, de az ukrán Naftogaz újabb előleget kért.




Putyin hamarosan, az orosz-ukrán gazdasági együttműködési bizottság Harkivban esedékes ülésén tárgyal Julija Tyimosenkóval. A hivatalos közlés szerint a repülőgépgyártásról és a közlekedési ágazatról lesz szó, de nem hivatalosan arról beszélnek a sajtónak nyilatkozó névtelen források, hogy a fő téma a gáz és egy Ukrajnának nyújtandó orosz hitel lesz.

A Vedomosztyi című orosz üzleti lap kormányforrásokra hivatkozva azt állítja, hogy Kijev eredetileg az év elején 4-5 milliárd dollárt kért, de ezt eddig nem kapta meg, ám az oroszok hivatalosan nem is utasították el a kérést. E mögött az a megfontolás állhat, hogy az adósságban úszó Ukrajna – amelynek gazdaság egyelőre az IMF lélegeztető gépére kapcsolva vegetál – januárban elnökválasztást tart, s a keleti nagyszomszédnak nem áll érdekében a gazdasági összeomlás tétlen szemlélése. Ezért Moszkva kész komolyan megfontolni a hitel lehetőségét. Orosz kormányforrások szerint 1,5-2 milliárd dollárról lehet szó.

Putyin és Tyimosenko. Újabban közelednek © MTI

A Naftogaznak azonban biztosan nem adnak hitel, mert sok a külföldi adóssága, és az első félévben át nem vett gázért a Gazprom mintegy 5 milliárd dollár bírságot hajthatott volna be rajta, ha nincs a sopoti megállapodás. A pénzt tehát a kormánynak kéne felvennie, de Moszkvában attól tartanak, hogy az esetleges hitel szublimálhat az ukrajnai választási kampányban. Kudrin orosz pénzügyminiszter pontosan kifejezte ezt a bizonytalanságot, amikor arról beszélt, hogy Oroszország és Ukrajna állandó kapcsolatban áll többek között az orosz gáz ellenértékének rendszeres fizetése kérdésében, de „jelenleg abból indulunk ki, hogy Ukrajnának mégiscsak a Nemzetközi Valutaalap nyújt hitelt”.

Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója pedig máris a jövő miatt aggódik. Szerinte a januári elnökválasztás eredményétől függ, hogy a két ország közötti kapcsolat hogyan alakul tovább. Az máris biztos, hogy a januári szállításokért február 7-én kell Ukrajnának fizetnie. E fizetési kötelezettség pedig Damoklész kardjaként függ a gáztranzit felett. Az mindenesetre megnyugtató, hogy Miller szerint decemberig nem lesz gond a kifizetésekkel. Sőt szerinte jelenleg nagyon jó a kapcsolat Ukrajnával a gázszállítás kérdésében, mivel Kijev betartja a fizetésre és a szállításra vonatkozó szerződésben vállalt kötelezettségeit.

Mérsékelheti az aggodalmakat, hogy Julija Timosenko a minap közölte: Ukrajna már elegendő – nagyjából 25 milliárd köbméter – gázt helyezett el tározóiban Európa téli ellátásának fedezésére. Valerij Golubjev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese is megerősítette, hogy ez a mennyiség nagyjából elegendő az őszi és téli európai fogyasztás fedezésére. Szerinte a biztonságos mennyiség 28 milliárd köbméter volna, de az ukrán tervek szerint a tározókat 32 milliárd köbméter földgázzal töltik fel. A Gazprom egyébként évente összesen mintegy 120 milliárd köbméter földgázt juttat Európának Ukrajnán át. Ezért kulcskérdés, hogy a tranzitot intéző ukrán cég, a Naftogaz, megkezdte a megbeszéléseket 1,6 milliárd dolláros adósságának átütemezéséről a hitelezőkkel. Az ukránok azzal számolnak, hogy az év végére sikerül lezárni a tárgyalásokat.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint azonban még mindig fennáll a veszély, hogy idén télen ismét gázválság alakul ki Európában. Ennek lehetőségét azonban nem szabad eltúlozni. A szervezet igazgatóhelyettese az ausztriai Fuschl am See-ben zajló energiakonferencián kifejtette, hogy Ukrajna tetemes adóssága, és a földgázszállítások ellenértékének kiegyenlítésére vonatkozó jogos orosz igény még előidézhet kízishelyzetet. Richard Jones szerint az IEA nem szeretné, ha megismétlődne az idén januári eset, amikor európai fogyasztók tömegei maradtak földgáz nélkül. Ezért a nemzetközi szervezet arra ösztönzi az egyes országokat, hogy töltsék fel készleteiket.

Hazai földgáz készleteink ugyan 1986 óta folyamatosan csökkenek, ám jelenleg még az évi 3 milliárd köbméter hazai földgáz a teljes fogyasztás 20 százalékát fedezi. A tartalék a becslések szerint még további húsz évre elegendő lehet. A hazai földgázkitermelés tavaly valamivel több, mint 4 százalékkal nőtt 2007-hez képest, 2,5 milliárd köbméterről 2,6 milliárd köbméterre.

A magyar kitermelés csúcsidőszakban napi 8-9 millió köbméter. Az 500 millió köbméteres stratégiai készletből pedig naponta mintegy 3 millió köbméter használható fel. A 2009 végére befejeződő stratégiai fejlesztés eredményeképpen a kiemelhető mennyiség nagyságrendileg megnő 2010-től, s az 1,2 milliárd köbméter tárolókapacitás 45 napi ellátást fedez.

Jelenleg túlkínálat van a piacon a válság miatt csökkenő felhasználás miatt – közölte Góczi István, az EMFESZ gázkereskedelmi cég ügyvezető igazgatója. Szerinte Magyarország orosz földgázzal való ellátása teljes mértékben biztosított, akárki is a közvetítő kereskedő, ezért Magyarországon globális gázellátási probléma nincs és nem lesz. A nagy túlkínálat miatt kemény harc folyik a piacért: így az ausztriai Baumgarten felől 30 százalékban már észak-európai földgáz érkezik a magyar piacra. Az északi határon a gáz nyári spot ára 1 000 köbméterenként 170 dollár körül volt – fejtette ki Góczi István.

Tavaly az ország földgázfogyasztása az előző évi csaknem 15,5 milliárd helyett 16,6 milliárd köbméter volt. Az import a tavalyi és tavalyelőtti mértéket is meghaladta (több mint 12 milliárd köbméter), amely 18 százalék körüli emelkedést hozott 2007-hez képest.

A lakosság éves földgázfogyasztása 3 százalékkal emelkedett. A trendet az első három negyedév 12 százalékos növekedése és az utolsó negyedév 15 százalékos csökkenése határozta meg. Az erőművek földgázfelhasználása viszont 2008-ban 2,6 százalékkal esett vissza.

Földgáz értékesítés a közüzemi piacon (lakossági és nem lakossági), millió m³

	2004	2005	2006	2007	2008
E.ON Energiaszolgáltató Kft.	-	-	-	-	1 102
E.ON Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt.	943	966	846	671	-
E.ON Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt.	862	871	760	588	-
E.ON Földgáz Trade Zrt.	2 552	2 370	2 404	2 454	2 352
Égáz-Dégáz Zrt.	2 335	2 393	2 116	1 551	1 384
FŐGÁZ Zrt.	2 439	2 533	2 446	1 861	1 614
Tigáz Zrt.	3 159	3 304	3 091	2 457	2 239
Összesen	12 290	12 437	11 663	9 582	8 691

Forrás: E.on

Földgázelosztás és szállítás a versenypiacon, millió m³

	2004	2005	2006	2007	2008
E.ON Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt.	0	0,5	36	148	331
E.ON Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt.	6	14	73	144	206
Égáz-Dégáz Zrt. / Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.	0	1	129	451	532
FŐGÁZ Zrt. FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.	60	71	93	460	776
TIGÁZ Zrt. TIGÁZ DSO Kft.	31	83	220	509	707
FGSZ Zrt.	783	1 019	1 023	1 758	2 247
Összesen	880	1 188,5	1 574	3 470	4 799

Forrás: E.on