Bár a magyar gazdaság olyan mély válságban van, amelyet minden szereplője megérez, ahhoz képest viszont, hogy tavaly ősszel még rohant a szakadék felé, most jól áll – mondta Petschnig Mária Zita a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa.

A Lehman Brothers bedőlése után erős tőkemenekítés volt jellemző a térségre, az állampapír-piac teljesen befagyott, ma viszont a tőzsde emelkedő pályán van és az állampapírpiac is jelentős változást mutat: korábban túljegyzéssel sikerült hosszú távú állampapírokat értékesíteni, most viszont már a rövid távú befektetéseknél is folyamatos túljegyzés van. A forint árfolyamában is pozitív változások mutatkoznak: áprilistól fogva a 270-es euróárfolyam stabilizálódni látszik, emellett az alapkamat csökkenő pályára állt és a kockázati felárat mutató úgynevezett CDS-felár is a márciusi 600 bázispontos szintről 200 körülire csökkent – jellemezte a jelenlegi helyzetet a Pénzügykutató főmunkatársa. Ennek alapján a kutatóintézet úgy véli, hogy az év végére az alapkamat 7 százalékra süllyedhet, az euróárfolyam pedig 275 forintos szinten stabilizálódhat – amennyiben a parlament elfogadja a 2010-es költségvetést.

Igaz ugyan, hogy kedvező jelek mutatkoznak mind a magyar, mind a világgazdaságban, hiszen jelenleg mindenki felfelé módosítja az előrejelzéseit, ez a javulás azonban még sérülékeny – hívta fel a figyelmet a szakember. Az erőteljes lefelé mutató kockázatok között említette például a munkanélküliség magas arányát.

Jobb évünk lesz 2010-ben

A Pénzügykutató szakemberei szerint 2010-ben az ideinél lényegesen jobb évnek nézünk elébe. A kutatóintézet prognózisa szerint a bruttó hazai termék (GDP) idei 6 százalékos csökkenése után jövőre már fél százalékkal bővülhet a gazdaság. Az előrejelzés szerint jövőre az ország külső finanszírozási igénye is jelentősen, 700 millió euróra, a GDP 0,7 százalékára csökken. A stablilizálódó magyar gazdaságban mind a tőkebeáramlások, mind a portfolió-befektetések felerősödhetnek, így a nem adóssággeneráló finanszírozás tovább növekszik.

A háztartások fogyasztása továbbra is csökken, igaz az idei mértéknél jóval kisebb mértékben. A háztartások nettó megtakarító képessége nő; az idei 1100 milliárd forinttal szemben jövőre 1200 milliárd forintot takarítanak meg és valószínűleg nem hitelfelvétellel akrja majd a lakosság a fogyasztását kisimítani – mondta Petschnig Mária Zita.

A vállalati szféra az idei nettó megtakarító pozíciójából jövőre nettó hitelfelvevő lesz a kutatók szerint, és a vállalatok hiteligénye már részben lakossági megtakarításból is finanszírozhatóvá válik.

Petschnig Mária Zita a válság pozitív jelenségének nevezte az infláció mérséklődését, amely az idén várható 4,4 százalékról jövőre 4 százalékra, valamint a külkereskedelmi mérleg aktívumát, amely az idén 3,3 milliárd euróról, jövőre várhatóan 3 milliárd euróra csökken.

Az államháztartás hiánya (ESA’95 szerint) a GDP arányában 3,8 százalékra mérséklődik a Pénzügykutató szerint.

Jövőre a beruházások 1,5 százalékkal növekedhetnek, amelyet részben a külpiaci kereslet erősödésének, részben pedig a felpörgő uniós kifizetéseknek valószínűsítenek.

Az előrejelzés 2010 végére 1 százalékos ipari- és 3 százalékos építőipari termelésnövekedést prognosztizál. A mezőgazdaságban 5-7 százalékos növekedést valószínűsítenek a szakemberek.

A Pénzügykutató szakemberei szerint a jegybanki alapkamat jövő év végére 5,75 százalékra csökken. A kutatóintézet emellett 274 forintos euró- és 183 százalékos dollárárfolyammal számol 2010. végére.

Magyarország az euró előszobájának számító ERM-II árfolyamrendszerhez való csatlakozását a pénzügykutató szakemberei 2011 előtt nem valószínűsítik, az euróövezethez való csatlakozást is inkább 2014-re várják. Ez azonban gazdaságpolitikai döntés kérdése – mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató munkatársa. A maastrichti kritériumok teljesítése terén még mindig bőven vannak teendők – jegyezte meg a szakember.

A reálbérek esetében elképzelhető egy 2 százalék körüli növekedés jövőre elsősorban az alacsonyabb inflációnak és az adóváltozásoknak köszönhetően – mondta Petschnig Mária Zita.

A foglalkoztatottság területén viszont stagnálásra számít 2010-ben a Pénzügykutató, vagyis a munkanélüliségi ráta marad a 9,9 százalékos szinten.

Nem lesz nagyobb játszótér

A Pénzügykutató szakemberei nem számolnak a Bajnai-kormány összeomlásával és úgy vélik, hogy ha nagy viták árán is, de a parlament el fogja fogadni a jövő évi költségvetést.

A jövőre hatalomra lépő – várhatóan Fidesz – kormány alapvetően nem fog változtatni a jelenlegi kabinet gazdaságpolitikáján és néhány szimbolikus változtatás valamint az elődök hibáztatása árnyékában folytatódik a költségvetési konszolidáció – noha egész másról fognak beszélni – jegyezte meg Petschnig Mária Zita.

Lengyel László, a Pézügykutató elnök-vezérigazgatója ugyanakkor hozzátette: nem tartják valószínűnek, hogy az új kormány jelentősebb költségvetési mozgásteret kapna a nemzetközi intézményektől, szervezetektől a választások után. Az IMF-től illetve a nemzetközi pénzintézetek finanszírzásától való függőségtől pedig még nem lehet tudni, hogy megszabadulhat-e a következő kormány. Az, hogy az ország a piacról mennyire tudja majd finanszírozni magát még nem látható előre, ez akkor dőlhet majd el, ha esedékes lesz az utolsó részlet lehívása – mondták el a Pénzügykutató szakemberei a hvg.hu kérdésére.

A Fidesz által vizionált nagyobb állami szerepvállalást is a hatósági szabályozásban valószínűsítik a szakemberek. A tulajdonosi szerkezet (egy esetleges újraállamosítás) jelentős megváltoztatására azonban nem lát lehetőséget Lengyel László.

Világgazdasági helyzet: még mindig nagy kockázatok

Jövőre a világgazdaság kikapaszkodik a válságból, elhagyja a negatív tartományt és visszatérhet a 2008-as 3 százalék körüli ütemű növekedéshez. Stabilizálódnak a pénzügyi piacok, emelkednek a tőzsdék, megindul a hitelezés, amely kedvező hatással lesz a reálgazdaságra. Ezeket a kedvező folyamatokat azonban még mindig az erőteljes fiskális és monetáris ösztönzés fogja meghatározni.

Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató nemzetközi előrejelzésekért felelős munkatársa szerint az összes jelentős világgazdasági centrumban növekedhet a gazdaság jövőre. A legnagyobb fordulatra az USA-ban számítanak, ahol 2,6 százalékos GDP-csökkenés után 2010-ben 2,1 százalékos növekedést várnak a szakemberek. Az eurózónában és az EU-ban pozitív, de csak 1 százalékos, Japánban pedig 1,5 százalékos növekedéssel számol a Pénzügykutató. Kínában valószínűsítik a legkisebb gyorsulást, hiszen az idei 8 százalékos bővülés után 8,5 százalékos emeledést prognosztizálnak. A deflációs veszély – Japán kivételével – megszűnik.

A kutató emellett felhívta a figyelmet, hogy még mindig rendkívül bizonytalan a helyzet, a világgazdasági folyamatokat még mindig nagy kockázatok és hirtelen változások jellemzik, ezért nagyon nehéz előre jelezni bármit is.

Az igazán komoly kockázatokra azonban csak 2011-ben számítanak a közgazdászok, hiszen az idén elindított ösztönző csomagok többsége két évre szól. Továbbra is kérdés marad ugyanis, hogy a most tapasztalható pozitív változások tartós fejlődést tükröznek-e és a költségvetési támogatások visszavonása után is képesek lesznek-e fenntartani a gazdasági növekedést.

A Pénzügykutató szakemberei kiemelték: a válság után nem térhetünk vissza ugyan oda, ahol korábban voltunk. Ha nem sikerül „soft landinggel“ kiszállni az ösztönző csomagokból, nem lesznek komoly szerkezeti változások, és nem indul meg egy kiegyensúlyozódás a világgazdaságban, akkor nem lehet kizárni egy „W“-alakú (az emelkedés utáni visszaesést) kilábalási folyamatot, illetve rosszabb esetben a kedvezőtlen gazdasági folyamatok – egyre súlyosabb helyzetet előidéző – többszöri megismétlődését.

Sz.Zs.