Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Az uniós végrehajtó testület azt állapította meg, hogy a növekvő államadósság valamennyi EU-tagországban veszélybe sodorhatja a szociális igények finanszírozását, ezért szükség van a munkaerő-piaci reformokra és az államháztartási hiány leszorítására a nemzetközi gazdasági válság idején is. Közülük is kiemelte Görögországot, ahol a magas adósságszintet tovább súlyosbítja az átlagéletkor emelkedése miatti költségek gyors növekedése.
Brüsszel 13 országot sorolt a magas kockázatú kategóriába: Nagy-Britanniát, Spanyolországot, Görögországot, Írországot, Lettországot, Hollandiát, Litvániát, Máltát, Romániát, Csehországot, Ciprust, Szlovákiát és Szlovéniát.
Magyarország az értékelésben a közepes kockázatú országok csoportjában található Franciaország, Olaszország, Lengyelország és Portugália társaságában. A hazánkról készített rövid összefoglaló szerint a társadalom öregedésének hosszú távú államháztartási hatása kisebb az európai uniós átlagnál, ugyanakkor a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya nagyobb az EU-tagországok középértékénél.
A bizottság prognózisa szerint Magyarországon a tavalyelőtti 21,6 százalékról 2060-ra 25,7 százalékra nő az életkorhoz kapcsolódó költségvetési kiadások (nyugdíj, egészségügy, öregellátás, továbbképzés, munkanélküliségi hozzájárulás) együttes aránya.
Az államháztartás idei pozíciója elégnek tűnik a jelenlegi államadóssági szint stabilizálásához, de az öregedés hosszú távú költségvetési hatásának ellensúlyozásához valószínűleg nem tud hozzájárulni - vélik az uniós elemzők. A belső államadósság jelenlegi szintje (becslés szerint 80,8 százalék), amely magasabb az uniós szerződésben előírt, GDP-arányos 60 százaléknál, szintén növeli a fenntarthatóság kockázatát.
A társadalombiztosítási rendszer további reformjai, valamint magas elsődleges többletek elérése tovább csökkentené a kockázatot Magyarországon - ítélte meg az elemzés. Hozzátette, hogy a reformokat olyan módon kell folytatni, hogy azok ne súlyosbítsák a pénzügyi és gazdasági válság következményeit.
Németország, Belgium és Ausztria esetében a bizottság kisebb kockázatokat lát a jövendő társadalmi költségek szempontjából, továbbá azon tagállamokat, ahol a reformok nagy része már befejeződött (Svédország, Dánia, Finnország, Észtország és Bulgária) az alacsony kockázatúak közé sorolta.
