Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A 2010-ben esedékes adóváltozásokat vették sorra a KPMG szakemberei mai konferenciájukon, ahol a módosításokat ismertették. A személyi jövedelemadót, társasági adót, az ingatlanokat érintő változások egyaránt terítékre kerültek.
A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem megállapítását is érintik a jövő évi változások. Az elfogadott módosítások szerint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem vagy kiadás forintra történő átváltásakor használatos árfolyam az, amelyik a jövedelem megszerzésének, kiadásának napján érvényes hivatalos Magyar Nemzeti Bank (MNB) által megadott devizaárfolyam. Kivételt jelent, ha a magánszemély a kifizetőnek tett nyilatkozatban vagy az adóbevallásban úgy rendelkezik, hogy a jövedelem megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB-árfolyamot kéri figyelembe venni a forintra történő átszámításhoz.
Abban az esetben, ha a magánszemély rendelkezik a megszerzés időpontjára érvényes valutaátváltási bizonylattal az adott külföldi pénzzel kapcsolatban, akkor annak mértékéig használhatja a bizonylaton feltüntetett árfolyamot.
Azoknak a magánszemélyeknek is érdemes naprakésznek lenni, akik olyan államban bírnak illetőséggel, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezménye és a magyar adó szempontjából is külföldi illetőségűnek minősülnek. Esetükben ugyanis a kifizetett kamat, jogdíj és szolgáltatási díj után az adó mértéke 30 százalék. Az adót a magyar kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg azzal, hogy nem pénzben juttatott ilyen jövedelem után a kifizető kötelezett az adó megfizetésére.
Az adómentesen adható természetbeni juttatások köre bővül a kifizető által biztosított védőoltással.
A törvénymódosítás kibővíti az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát. A korábbi törvény hatálya a belföldi ingatlanok, illetve a belföldön átadott és átvett ingó vagyontárgyakra terjedt ki. A továbbiakban ezeken felül az illetéktörvény szabályait kell alkalmazni az átadás helyétől függetlenül minden belföldön nyilvántartásba vett gépjármű, vagyoni értékű jog, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzésére, illetve a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság üzletrészének értékesítésére. A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy ingónak minősül különösen a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni hányad is.
A módosítás értelmében mentesül az ajándékozási illeték alól a hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó maximum 10 000 forint összegű követelésének elengedése.
A jövő évtől kedvezményes illetékmérték (2 százalék) alkalmazására jogosult mindazon ingatlanforgalmazást végző vállalkozó, akinek az előző adóévi nettó árbevétele legalább 50 százalékban ingatlanforgalmazásból származott, vagy azon PSZÁF-engedéllyel rendelkező pénzügyi lízingtevékenységet folytató vállalkozó, aki nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant 2 éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja.
A jelenlegi módosítás fenntartja a korábban már elfogadott, a visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó változásokat azzal, hogy résztulajdonlás esetén arányosítást ír elő. A módosítás szerint a visszterhes vagyonszerzési illeték általános mértéke a terhekkel nem csökkentett vagyon 4 százaléka lesz, ingatlan, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, efölötti forgalmi érték esetén 2 százalék lesz, úgy, hogy az ingatlanonként fizetendő illeték összege legfeljebb 200 millió forint lehet.
A módosítással pontosították az illetéktörvény területi és személyi hatályát az ingatlanvagyonnal rendelkező társasággal kapcsolatban. Meghatároznák a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát, melynek következtében már nemcsak a belföldi ingatlanos cég részesedéseinek közvetlen elidegenítésekor keletkezik illetékfizetési kötelezettség, hanem közvetett értékesítés esetén is.
A törvénymódosítás a 2010. január 1. utáni ingatlanvagyonnal rendelkező társaságra vonatkozó illetékkötelezettség kikerülésének megakadályozása érdekében meghatározza az ilyen társaság fogalmát.
Az adóhatóság határozatával szemben kezdeményezett felügyeleti eljárás illetéke változik, ami a legtöbb esetben emelést jelent. A mostani 15 000 forintról ugyanis a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forintra, de legalább 5000 forintra, legfeljebb 500 000 forintra változna.
Még több változásról olvashat itt!
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.