MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A válságkezelő kormány célja az eddig meghozott intézkedésekkel az volt, hogy az aktívaknak és az öngondoskodásra hajlandóaknak kedvezzen, és ezt a réteget szélesítse - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter szerdán Budapesten, a Figyelő és a Heti Válasz hetilapoknak a nyugdíjrendszer jövőjéről tartott konferenciáján.
Oszkó Péter elmondta, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta egy olyan társadalmi-politikai közeg alakult ki, amely az aktívak és inaktívak arányának felborulását eredményezte, így a rendszerváltó országokhoz képest jóval szűkebb aktív rétegnek kell egy szélesebb inaktív réteget eltartania. Ezenkívül az intézkedési tervek és a választási ígéretek is nagyobb arányban próbáltak az inaktívaknak kedvezni - jegyezte meg. A kormány megpróbált kilépni ebből a "körből", és intézkedéseivel az aktivitást elősegíteni - hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Hozzáfűzte, hogy a kormány ezirányú intézkedéseit szigorú kényszerpályára állította, hogy Magyarország a saját fejlettségi szintjén jelentősen el van adósodva, a lakosság és az állam adósságai is meglehetősen nagyok. Ez azt eredményezi, hogy Magyarországnak nemcsak az a feladata, hogy a jövőre nézve tartalékokat termeljen, és rávezesse a lakosságot az öngondoskodásra, hanem ahhoz is ki kell termelni a megfelelő jövedelmet, hogy a korábbi adósságokat törlessze.
Oszkó Péter hangsúlyozta: a kormány arra törekedett, hogy a költségvetés kiadási oldalán a megtakarítási intézkedések alapvetően ne rontsák jelentősen, hanem inkább javítsák a potenciális növekedést, az aktivitást és a foglalkoztatottságot. A 13. havi nyugdíj megvonása visszaveti ugyan valamelyest a fogyasztást, azonban a nyugdíjrendszer átalakításában jelentős más lépések is történtek. A korhatár emelése - amely 2012-re már érzékeltetheti hatását -, és a korai nyugdíjazást visszaszorító bónusz-malusz rendszer komoly változásokat eredményez a nyugdíjrendszerben.
Rámutatott, hogy a most elhatározott átalakítások stabil, fenntartható pályára állítják a nyugdíjrendszert, mivel lehetővé teszik, hogy 2060-ig a GDP 10 százaléka alatt tartsák a nyugdíjkiadásokat. A kormány a nyugdíjrendszerben a politikailag legnehezebb döntéseket meghozta, azonban a válságkezelés mellett nem jutott idő az egészségügyi intézményrendszer átalakítására, de a következő kormányzati periódusban ez is egy sürgető feladat lesz - mondta el a miniszter.
Az egészségügyről Oszkó Péter elmondta: GDP-arányosan a környező országokhoz hasonló összeget költ erre Magyarország, így az a kérdés, hogy ebből az egészségügy milyen színvonalú szolgáltatásokat hoz ki, és versenyképes-e ehhez az intézményrendszer. Olyan intézményrendszerbeli átalakításra van szükség, amely biztosítja, hogy az állami egészségügyi kiadásokat úgy használják fel, hogy azokkal a legmagasabb szintű szolgáltatásokat nyújtsák - hangsúlyozta. Elmondta: az adóváltozásokat is úgy próbálták strukturálni, hogy minél kevesebbet vonjanak el az aktívaktól.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Bár Magyar Péter szerint a Tisza-kormány erősen támaszkodna a hazahozandó uniós támogatásokra, a pártvezető által emlegetett 8 ezermilliárd forint forrás megszerzése biztosan kivitelezhetetlen.
Radványi Viktória a francia nagykövetség egyik ünnepségén találkozott össze a miniszterrel.