Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az Országgyűlés 201 igen és 179 nem szavazat mellett fogadta el a jövő évi büdzsét. Bajnai Gordon sikerként értékelte Magyarország számára a jövő évi költségvetés elfogadását. A miniszterelnök a szavazási utáni sajtótájékoztatón ezt azzal indokolta, hogy a döntés garancia arra, hogy Magyarországon stabilitás van és az ország a világgazdasági válság közepén is biztonságban van.
A kormányfő szerint a költségvetés a biztonságról, a stabil forintról, az alacsony kamatokról, a megmaradó, megmenthető munkahelyekről, a fenntartható nyugdíjakról és a szociális rendszerről szól. A kormányfő ugyanakkor kiemelte, hogy a legálisan dolgozók közül tízből kilenc ember az alacsonyabbik adókulcs alá tartozik januártól, és ezzel párhuzamosan 400 milliárd forinttal több marad a magyar vállalkozásoknál. Továbbá jövőre több mint százezer ember kerül be az Út a munkához programba, és egyre többen térhetnek vissza a munka világába.
A miniszterelnök szerint a vádak ellenére a költségvetés kiszámítható, hiszen a tavalyinál 80 százalékkal nagyobb tartalékkal rendelkezik, és alapot teremt a 2011-től várható éves 3,5-4 százalékos növekedésnek.
A miniszterelnök megköszönte a magyar polgárok többségének a józanságát, higgadtságát és megértését, a szocialisták és a szabad demokraták támogatását, valamint külön kiemelte Oszkó Péter pénzügyminiszternek a költségvetés elfogadásában játszott szerepét. A miniszterelnök véleménye szerint a döntést meggyőző többséggel hozta meg a parlament, és a büdzsé megszavazása azt is jelenti, hogy Magyarország a nemzetközi szervezetekkel szembeni vállalásait tartja.
Bajnai Gordon és Oszkó Péter © MTI |
Oszkó Péter pénzügyminiszter a szavazás utáni sajtótájékoztatón úgy vélekedett, ez a költségvetés segíti Magyarországot abban, hogy a jelenlegi nehéz világgazdasági helyzetben is a "stabilizáció oázisa" maradjon. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy idén 3,9 százalékos, jövőre 3,8 százalékos lehet az államháztartási hiány, vagyis Magyarország ezzel a költségvetéssel a jelenlegi nehéz helyzetben is az eurócsatlakozás feltételeként szolgáló maastrichti kritérium közelében tudja tartani az államháztartási hiányát. Ezt pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió is megerősítette.
| Veszélyben az ország? |
Ismert közgazdászok, köztük az Orbán-kormány időszakának több magas rangú állami vezetője szombaton nyílt levélben szólította fel a parlamenti képviselőket arra, hogy ne szavazzák meg a 2010-es költségvetés jelenlegi tervezetét, "ne sodorják újabb veszélybe az országot". |
A jövő évi büdzsé jelentős tartalékokkal rendelkezik – emelte ki a pénzügyminiszter –, a válság miatti esetleges ingadozások enyhítésére jövőre mintegy 206 milliárd forint áll rendelkezésre, 0,6 százalékos visszaeséssel számolva. Összehasonlításként megemlítette, hogy az idén 6,7 százalékos recesszióban a költségvetés 30 milliárd forintot használt fel a tartalékokból hasonló célokra.
Idén 3,8 százalékos GDP-arányos kiadáscsökkentést hajtott végre a kormány, jövőre további 1,6 százalékos GDP-arányos kiadáscsökkentést irányoz elő, ez főként az állami intézményeket, az önkormányzatokat és az állami tulajdonú társaságokat érinti - fűzte hozzá Oszkó Péter. Ez a feltétele a stabilitásnak, a későbbi növekedésnek – hangsúlyozta.
A pénzügyminiszter emellett azt is kiemelte, hogy az OECD válsághatásoktól megtisztított, gazdasági növekedésre vonatkozó számításai szerit a jövő évi büdzsével Magyarország „a világ legjobb költségvetési egyenlegét" produkálja. Ez az állítás azonban csak akkor állja meg a helyét, ha a soron következő kormány is tartja magát ehhez a szigorú gazdálkodáshoz – hangsúlyozta. Így learathatja azoknak az intézkedéseknek a gyümölcsét, amelyet ez a kormány most meghozott – tette hozzá.
Oszkó Péter szerint ez a költségvetés biztosíthatja, hogy Magyarország finanszírozható legyen, és továbbra se szoruljon rá az EU és az IMF hiteleire. Ezt az eredményt az év során már sikerült elérni – jegyezte meg a pénzügyminiszter – Magyarország nyár óta ugyanis már kétszer nem élt a hitel lehívásának lehetőségével. Oszkó Péter ugyanakkor azt is megjegyezte: jövőre is olyan finanszírozási pályát terveztek, amely biztosítja, hogy tavasszal se kelljen lehívni a Valutalap és Európai Bizottság hiteleit. A két szervezet most már csak a program hitelesítését biztosítja, pénzügyi segítségre nem volt szükségünk – szögezte le Oszkó Péter.
A költségvetés további eredményeként emelte ki a pénzügyminiszter, hogy Magyarországon az újraelosztás csökkenő pályára áll, illetve az adócentralizáció mértéke is csökken. Mint mondta, olyan a költségvetés struktúrája, amely az adóátalakítás révén segíti a foglalkoztatást és a potenciális növekedést.
Ennek eredményeként a kormány elemzéseire és elemzői véleményekre utalva elmondta: 2011-re a mostani költségvetés alapján lényegesen gyorsabb, 3-4 százalék közötti lehet a növekedés, de ennek feltétele, hogy a 2010-es költségvetési pályát tartsa majd az ország később is.
Válságköltségvetés: juttatások, elvonások és a tartalék (Oldaltörés)
A jövő évi költségvetés bevételi főösszege 12 662,68 milliárd forint, míg a kiadások főösszege 13 533,026 milliárd forint. A kormány várakozásai szerint a kitűzött, 3,8 százalékos hiánycél ezekkel a sarokszámokkal tartható: a jövő évi költségvetés továbbra is 870 346,2 millió forintos deficitet tartalmaz.
A központi költségvetés hiánya 870,3 milliárd, az Egészségbiztosítási Alapé pedig 69,4 milliárd forint lesz. A Nyugdíjbiztosítási Alap esetében nullszaldóval számol a kormány, annak eredményeként, hogy a központi költségvetésből jövőre 595 milliárdos támogatásban részesül az alap. Az E. Alap is hasonló méretű mankót kapott, itt a költségvetési támogatás mértéke 617,3 milliárd forint lesz.
A konszolidált – támogatások nélküli – egyenleg alapján a központi költségvetésben 478,6 milliárd forintos többlettel számol a kabinet. Az elkülönített állami pénzalapoknál 10,2 milliárdos lehet az aktívum, a tb-kasszánál viszont közel 1360 milliárd forintos deficittel számol a kormány.
A "válságköltségvetés" egyebek mellett 150 milliárd forinttal csökkenti jövőre a minisztériumok által felhasználható forrásokat, 40 milliárd forinttal a MÁV-támogatását, és hozzávetőleg 70 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól.
Viszont az idén júniusban meghozott, 2010-ben életbe lépő adóváltoztatások értelmében csökken az összadóteher: itt hozzávetőleg 700 milliárd forintot csoportosít át a büdzsé a munkát terhelő adóktól a fogyasztást és a vagyont terhelő adók irányába. A kormány számításai szerint 2010-ben 400 milliárd forinttal kevesebb folyik adó folyik be az állam kasszájába a recesszió, a vállalkozások veszteségessége és a fogyasztás visszaesése miatt.
Amire több jut
| Nemzetközi szervezetek szerint |
A Pénzügyminisztérium számításai szerint a magyar GDP idén 6,7 százalékkal esik vissza, jövőre pedig a korábban jelzett 0,9 százaléknál kisebb mértékben, 0,6 százalékkal csökken. Az infláció idén 4,2 százalékos lesz, jövőre pedig a korábban várt 4,1 százaléknál kisebbre, 3,9 százalékra prognosztizálja a kormány. |
Bővül a kríziskezelő program és szélesedik a gyermekétkeztetési rendszer, továbbá 18 milliárd forintos fedezetet biztosít a távhő ötszázalékos általános forgalmi adókulcsba kerüléséhez. Utóbbi a költségvetés zárószavazását követő sajtótájékoztatón elhangzottak szerint több mint 650 ezer család számára hoz jelentős megtakarítást jövőre.
A rendőrség hétmilliárd forinttal gazdálkodhat több pénzből, hárommilliárd forinttal elindul a településőr program, amelynek keretében ezer új településőr áll munkába a következő hetekben, és ugrásszerűen nő az utcán lévő rendőrök száma.
Jövőre elindulhat és a jelenlegi tervek szerint három évig működhet az úgynevezett Kiút Program, közkeletű nevén a "szegények bankja".
A korábbinál nagyobb tartalék
A 2010-es költségvetésben a korábbiaknál jelentősebb tartalékokat képeztek azért, hogy az előirányzott hiány mértékét tartani lehessen. A jövő évi büdzsében – az idei évvel ellentétben – kamatkockázati tartalékot is betervezett a kormány. Az általános biztonságot szolgáló tartalékot 57 milliárd forintban, a stabilitási tartalékot pedig 98,6 milliárd forintban határozta meg a jövő évi költségvetés. Utóbbi az ország gazdasági pályájának esetleges kiszámíthatatlansága folytán felmerülő kockázatok megfelelő ellensúlyozására szolgál.)
A magas kamatterhek és a nehezen tervezhető kamatpálya miatt újfajta, speciális tartalékot is bevezetett a kormány: úgynevezett kamatkockázati tartalék címén 50 milliárd forint áll majd rendelkezésre az ilyen jellegű kockázatok kezelésére.
