A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
A költségvetés elfogadásával a kormány biztonságos és stabilizált országot hagy maga után, hiszen a büdzsének nagy tartalékai vannak – fejtette ki Oszkó Péter pénzügyminiszter kedden reggel a Magyar Televízióban.
Az Országgyűlés 201 igen és 179 nem szavazat mellett hétfőn fogadta el a 2010-es költségvetést, amely jövőre 3,8 százalékos hiánnyal, 0,6 százalékos bruttó haza termék (GDP) csökkenéssel és 3,9 százalékos inflációval számol.
A válságköltségvetés 150 milliárd forinttal csökkenti jövőre a minisztériumok által felhasználható forrásokat, 40 milliárd forinttal a MÁV-támogatását, és hozzávetőleg 70 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól. Megteremti a forrást a távhő áfájának csökkentéshez, plusz támogatatás azonban csupán a rendőrség és az „Út a munkához” program kap.
Oszkó Péter elmondta, hogy az állami cégekkel, például a MÁV-val és a BKV-val kapcsolatban évtizedes problémákat kell megoldani. Ezzel a költségvetéssel elérhető, hogy olyan pályára álljanak ezek a cégek, amelynek nyomán elkezdődik adósságállományuk csökkenése és fenntartható növekedésük.
A pénzügyi tárca vezetője hangsúlyozta: nem helytállóak azok a költségvetést ért kritikák, amelyek szerint a nagy strukturális átalakításokat ez a büdzsé sem kezdte meg. Elmondta, hogy a 2010-es takarékos költségvetés, amelynél azonban nem „fűnyíró-elvet” alkalmaztak az intézmények kiadásainak beállításához. Az önkormányzatoknál és az egészségügyben nem halogatható tovább az intézményrendszer átalakítása, s a mostani büdzsé beállítja azt a költségszintet, amelyhez később az intézményeket hozzá kell szabni – mondta Oszkó Péter. Szerinte az egészségügyre több pénz jut jövőre, miközben az önkormányzatoknak kevesebb megtakarítást kell elérniük más intézményekhez képest.
A miniszter hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy nem veszik figyelembe, mi kell az önkormányzatok működéséhez, hanem arról, hogy mennyi pénze van az országnak, mennyit bír el a magyar gazdaság, hiszen az eladósodást nem növelheti a büdzsé. Az önkormányzatoktól ezenkívül feladatokat is elvontak, így például az allokált iparűzési adót az APEH szedi be, ennek pedig Oszkó Péter szerint az is az előnye, hogy az önkormányzatok már akkor is a pénzükhöz juthatnak, ha a cég csak bevallotta, de még nem fizette be az adót.
A miniszter szerint biztonságot teremt, komoly tartalékokat és nagy mozgásteret hagy maga után a költségvetés, éppen ezért nincs szükség jövőre új büdzsére.
A Magyar Televízió (MTV) finanszírozásáról elmondta: ha az intézmény fenntartható működésre áll át, akkor a költségvetés általános tartalékból néhány milliárd forintnyi többletforrás adható számára. Az MTV jövőre – az elfogadott költségvetés szerint – nem kap céltámogatást, szemben az idei 9,4 milliárddal forinttal.
A 2010-es költségvetés többféle tartalékot tartalmaz: a stabilitási tartalék 98,6 milliárd forint, az általános céltartalék pedig 57,3 milliárd forint lesz jövőre. A kamatkockázati tartalék 50 milliárd forintot tesz ki jövőre, a céltartalék pedig 33 milliárd forint lesz.
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Július 1. fontos határidő a megváltozott a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) változása miatt.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Mindenre gondoltak azok a csalók, akik a videónkban megszólaló áldozatokat átverték.
Az oroszok novemberben vettek célba egy munkácsi elektromos alállomást.
Távozásuk után a közgyűlés határozatképtelenné vált.
Egyre többen teszik fel ezt a kérdést.
Kapu Tibor első magyar űrhajósként léphetett a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
Várnai László elnézést kért a felpofozott diáktól és a képviselőtársaitól is.