Jó a büdzsé vagy sem? Éles pengeváltás közgazdászok között
Az ország helyzete stabilabb ugyan, mint a válság kirobbanásakor, de ezt - Bokros Lajos szerint - "öt perc alatt" el is lehet rontani. Kockázat tehát bőven van. A jövő évet illetően viszont már nem ennyire egybehangzóak a vélemények. A 2010-es költségvetés megalapozottságáról szokatlanul éles vita bontakozott ki a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által rendezett IX. pénzügyi konferencián.
A HBLF által szervezett pénzügyi konferenciát, mint eddig minden alkalommal, Bokros Lajos és Stumpf István nyitotta meg. Abban egyetértettek ugyan, hogy a Bajnai-kormány elrántotta az országot a csődtől, de a kabinet teljesítményét eltérően értékelték.
Bokros Lajos, az Európai Parlament képviselője, volt pénzügyminiszter Litvánia, Lengyelország és Ukrajna helyzetét elemezve rámutatott, hogy bár Magyarország helyzete sem könnyű, ezekhez az országokhoz képest nem állunk rosszul. Sőt, véleménye szerint van ok óvatos optimizmusra. A Bajnai-kormány válságkezelés szempontjából jó és fontos munkát végzett. Ezt a helyzetet azonban nagyon hamar és nagyon könnyen el is lehet rontani – figyelmeztetett.
Azok, akik azt mondják, hogy ez a költségvetés megalapozatlan, nem tudják, hogy miről beszélnek – fogalmazott Bokros. A jövő évi költségvetést rendesen, alaposan készítették és több pénzintézet, többek között a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Bizottság valamint a Költségvetési Tanács is átvilágította. Ettől függetlenül persze vannak bizonytalanságok is, amelyek elsősorban a külföldi konjunktúra előrejelezhetetlenségéből adódnak, de ez a költségvetés legalább erre is tervezett alternatívákat – jegyezte meg Bokros.
Emellett kritikaként megemlítette: a jövő évi büdzsé hibája viszont, hogy nem feltétlenül segíti a gazdasági növekedést, elsősorban azért, mert még mindig túl nagy a költségvetés mérete és a szerkezete érdemben nem változott. Márpedig Bokros szerint jelenleg a deficithez képest Magyarországon jóval nagyobb probléma az államháztartás irtózatos mérete és rossz szerkezete. A következő kormánynak ezzel a két dologgal mindenképpen meg kell birkóznia – tette hozzá.
Bokros ugyanakkor óva intett a választási kampányban folytatott propagandától. Ha csak azt tudjuk mondani, hogy visszaállítjuk a 13. havi fizetést és nyugdíjat, az összes veszteséges vonalon a vasúti közlekedést újra elindítjuk, ha a család- és gyerektámogatás korábbi rossz formáját csak azért visszaállítjuk, mert ez a jelenlegi kormány megszüntette, akkor antireformokat hajtunk végre, amelyekkel még több szöget verünk a magyar gazdaság koporsójába – fogalmazott.
Stumpf csontvázakat lát
Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke szerint a jövő évi büdzsét kétféleképpen lehet értelmezni: felégeti vagy megépíti a hidakat a kulturált hatalomátadáshoz. A költségvetés olyan értelemben építő, hogy elhárult az államcsőd veszélye, javult a befektetői klíma és az ország külső megítélése. Csökkent a kimutatott államháztartási hiány, a következő kormány 5 milliárd eurót felhasználhat az IMF és Világbank hitelkeretéből, a nemzeti valuta árfolyam-ingadozása szűkül, és a jegybanki alapkamat mintha csökkenő pályára állna.
Ennek az ellenkezőjét mutatja viszont, hogy – Stumpf szerint – a költségvetés kozmetikázott tételekkel dolgozik, mert az állami vállalatok veszteségét nem számolja bele a hiányba, az idei fiskális egyensúly oltárán feláldozza a növekedést, a középrétegek és a kisvállalkozások jövőjét, történelmi csúcsra juttatja a munkanélküliséget és „ezer apró trükkel” próbálja javítani az idei évi egyenleget úgy, hogy például idén szükséges kifizetésekre jövő évi kötelezettséget vállal, tovább szűkítve ezzel a következő kormány mozgásterét, s a következő évre tolja többek között a MÁV, a BKV és az MNB konszolidációját. Stumpf szerint számos jel mutat arra, hogy "vannak csontvázak a szekrényben".
A konferenciára meghívott pénzügyminiszterek megalapozottnak ítélték a 2010-es költségvetést, és úgy vélték, tartható a 2009. és a 2010. évi GDP arányosan 3,9 illetve 3,8 százalékos államháztartási hiány, de vannak kockázatok.
Oszkó Péter szerint idén és jövőre összesen 1000 milliárd forinttal kevesebb bevétellel kell gazdálkodnia a költségvetésnek a gazdasági visszaesés miatt, és ilyen helyzetben kell megteremteni a magyar államháztartás fenntarthatóságát és finanszírozhatóságát. A pénzügyminiszter a költségvetést ért általános vádakra reagálva kiemelte: a jövő évi 3,8 százalékos hiánycél megalapozottnak tekinthető, hiszen az országot finanszírozó IMF és az Európai Bizottság minden részletében átvizsgálta a költségvetési tervezetet, és ők ezt nem vonták kétségbe.
Békesi: az elmúlt 20 évben nem volt ilyen
Békesi László a jelenlegi költségvetéssel kapcsolatban nagy lépésnek tekinti, hogy olyan mértékben csökkent az eddig nagy kockázatot jelentő külső forrásigénye Magyarországnak, hogy ha minden jól megy, a lakossági megtakarítások képesek lehetnek makroszinten finanszírozni az államháztartási hiányt és csak a vállalatok hiteligényét kellene külső forrásból finanszírozni. Békesi szerint erre az elmúlt húsz évben nem volt példa.
Emlékeztetett arra is, hogy az egyik oka annak, hogy Magyarországot az átlagnál lényegesen mélyebben érintette a válság, az, hogy az elmúlt tíz év gazdaságpolitikájára olyan mix volt jellemző, amely teljesen ellentétes volt a gazdaság racionális igényeivel és a világgazdasági folyamatokkal. Vagyis a pazarló fiskális politikához teljesítményektől elszakított jövedelempolitika és nagyon kemény monetáris politika társult, ami az előző kettő hatásait próbálta közömbösíteni. Most úgy tűnik, hogy 2009-10-ben a nemzetközi trendekkel azonos mix áll össze: szigorú fiskális politika, amely nem engedi el a hiányt, a teljesítményekhez igazodó bérpolitika és lazább monetáris politika. Ez az elmúlt nyolc évre nem volt jellemző - hangsúlyozta.
Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy sikerült ugyan egy kézben tartható, finanszírozható pályára állítani a gazdaságot, de arra nincs semmilyen garancia, hogy ez a jövőben is fenntartható lesz. Ehhez szerkezeti változtatások is szükségesek. Aki viszont azt képzeli, hogy lehet úgy stabilizálni, hogy annak ne legyen növekedési áldozata, az nem ezen a Földön él - fogalmazott Békesi.
László Csaba: nem kérdés, hogy ilyen költségvetés kellett
László Csaba szerint nem volt kérdés Magyarország nemzetközi megítélése alapján, hogy az országnak olyan költségvetést kellett csinálnia, amely a lehető legalacsonyabbra szorítja az államháztartás hiányát. Az IMF és az EU elismerését viszont szkeptikusan kezeli a volt pézügyminiszter. Referenciának jó rájuk hivatkozni, de tévedtek ők már ennél nagyobbat is - jegyezte meg. Véleménye szerint ugyanis 0,3-0,5 százaléknyi hibahatár mindig benne van a költségvetésben.
László Csaba egyik kockázati tényezőként a társasági adót említette. Szerinte decemberben még érheti meglepetés a Pénzügyminisztériumot, hiszen a társasági adó beérkezési határideje december 20., és itt akár 50-100 milliárd forintos eltérés is lehet.
Kockázati tényezőként említette emellett a lakosság fogyasztását is. Most fog ugyanis megjelenni a 13. havi jövedelmek kiesése.
László Csaba az adórendszerben komoly aknának nevezte azt a módosítást, amely szerint az szja-ban az alsó sávhatár 15 millió forintra emelkedik jövőre, 17 százalékos adókulcs mellett. Ez jelentős lépés ugyan az egykulcsos adórendszer felé, de – mint mondta – nem látja, hogy a költségvetés a jelenlegi szerkezetében hogyan bírná ezt ki. Oszkó Péter erre reflektálva elmondta, a 2010-es büdzséhez beadott 3 éves kitekintésben már megvizsgálták ennek hatásait, és az nem ítélhető kedvezőtlennek.
A gazdasági növekedéssel foglalkozó panel résztvevői egyetértettek a szerkezeti reformok szükségességében és elkerülhetetlenségében valamint abban, hogy kockázatok vannak a jövö évi büdzsében, az államháztartási hiány nagyságát viszont igen eltérően ítélték meg.
Szapáry György, az MNB volt alelnöke a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a 29 közgazdász által közzétett nyílt levelet azért írta alá, mert sok kockázatot lát a 2010-es költségvetésben. Véleménye szerint a mostani kormány már nem fog nehéz lépéseket megtenni, a következőre hagyja ezeket, az új kabinetnek viszont nem lesz elég ideje megtenni azokat a lépéseket, amellyel hozhatja a jövő évi hiányszámokat. Az MNB volt alelnöke számonkérően hozzátette: azok a közgazdászok, akik most a levelet kritizálják, hol voltak akkor, amikor a kormány a 100 napos programban pénzeket osztogatott és a hiány megugrott? Akkor miért nem emelték fel a szavukat? Akkor is csak az MNB emelte fel a szavát, amire a válasz az volt, hogy nem elég együttműködő – tette hozzá. Ugyanakkor bírálta a kormányt, hogy a szükséges reformlépések meg nem valósulását mindig az ellenzékre fogta, mondván, hogy miattuk nem lehetett ilyen téren előrehaladni. Bár, mint mondta, nagyon nagy szükség van szerkezeti reformokra.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke egyetértett ugyan Szapáry Györggyel abban, hogy vannak kockázatok a jövő évi büdzsében, a felszólalására azonban úgy reagált: „számomra döbbenet”, amit Szapáry György előadott. A 2010-es költségvetés valóban „vérzik ezer sebből”, hiszen a globális gazdasági környezet is rendkívül bizonytalan. Senki sem tudja jelenleg, hogyan alakulnak a globális folyamatok, ezért véleménye szerint olyat sem lehet mondani, hogy egy költségvetés teljesen biztonságban van. Vértes Bokroshoz és Oszkóhoz hasonlóan kiemelte, hogy ez a költségvetés a nemzetközi intézmények előrejelzéseire épült. Még nem lehet látni, hogy mekkora kiesések lesznek, ezért képeztek szokatlanul magas tartalékokat a büdzsében. Ez egy korrekt módon, normális kockázatokkal megtervezett költségvetés – szögezte le Vértes András.
A GKI elnöke ugyanakkor úgy vélekedett: a Fidesznek "baja van a 2010-es költségvetési kommunikációjával", mert kifelé (a külföld felé) és befelé (a választók felé) ellentétes érveket kell közvetítenie. Véleménye szerint ezért van ez a 7-8 százalékos hiányretorika is.
Vértes András emellett azt is megjegyezte, hogy nem tartja kizártnak a 3,8 százalék feletti GDP-arányos jövő évi hiányt, és azt sem, hogy ezt a nemzetközi intézetekkel és a pénzpiacokkal is el lehet fogadtatni. De ha ezt Magyarország nem teszi, akkor annak nagyon súlyos pénzpiaci büntetés lesz a következménye. Nem finanszíroznák tovább az országot – hangsúlyozta a GKI elnöke. Ennek elfogadtatásához viszont valódi szerkezeti átalakításokra vonatkozó programokat kellene felmutatni – tette hozzá.
Szapáry ehhez annyit fűzött hozzá: az 1-2 százalékpontos deficittöbblet megéri, hogy végre transzparensen beszéljünk a magyar államháztartás valódi helyzetéről.
Szapáry felszólalásában egyébként az oktatás reformja mellett a bürokrácia és a korrupció csökkentésének azonnali napirendre tűzéséről beszélt, Vértes ezt kiegészítve a legfontosabbnak az egészségügy és a nyugdíjreformot ítélte a rövid távon is eredményt hozó intézkedések között. A GKI elnöke azonban úgy vélte, hogy nem a jövő év, hanem a 2011-es év lesz a lényeg: ez lesz az első olyan év, amely megmutatja, hogy milyen irányba megy Magyarország.
Mellár Tamás, a KSH volt elnöke – a 2010-es büdzsét elutasító levél egyik aláírója – Szapáryhoz hasonlóan a jövő évi költségvetést megalapozó gazdasági folyamatoknál borúsabban látja a magyar gazdaság helyzetét. Mellár 7 százalékot megközelítő államháztartási defcittel számol jövőre, amelyet az MNB elemzésében szereplő 4,3 százalékos deficittel és 2,7 százalékos további, az állami vállalatok konszolidációja miatt esedékes kockázattal magyaráz. Ráadásul jövőre a gazdaság 2-3 százalékkal esik vissza, és az infláció is 4,5-5 százalék lehet, szemben az MNB 4,1 százalékos várakozásával - érvelt a KSH volt elnöke.
Kovács Árpád: fiskális diktatúrára nincs lehetőség
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke Szapáryval és Mellárral szemben ugyancsak a költségvetés hitelessége mellett tette le a voksot. Az ÁSZ elnöke szerint az elmúlt csaknem egy évtizedet tekintve "ez a legjobban összerakott költségvetés", illetve az, amelyet a legtöbb külföldi szakember nézett át. Az ÁSZ elnöke a jövő évi 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt reálisnak, de bizonyos kockázatokkal terheltnek minősítette. Kovács Árpád szerint a jövő évi költségvetés technikailag korrekt, de a társadalmi folyamatokat nem képes figyelembe venni. A költségvetés kiadási oldala hordoz olyan kockázatokat, amelyek társadalmi oldalról kikényszeríthetnek többletkiadásokat okozó lépéseket.
Fiskális diktatúrára nincs lehetőség – fogalmazott Kovács Árpád. További forráskivonások több területen már csak szerkezetátalakítással lehetségesek.
Az ÁSZ elnöke emellett még azt is megjegyezte: Magyarország 1870 óta az európai félperiférián van, azóta gyarkorlatilag nem sikerült közelednünk Európához. Most azonban a félperifériáról való beljebb és kijjebb kerülés esélye is megvan, a jelenlegi költségvetés mindkét lehetőséget magában hordozza – figyelmeztetett a szerkezeti átalakítások szükségességét hangsúlyozva.
Simor: kockázatok vannak
A HBLF pénzügyi konferenciáján a jegybankelnök is megerősítette, hogy a jövő évi költségvetésben vannak kockázatok. Ahhoz, hogy a 3,8 százalékos államháztartási deficit teljesüljön, nem lehet felhasználni a tartalékokat. "Most megvan az esély arra, hogy 2010 olyan választási év legyen, amelyben nem ugrik meg az államháztartási hiány" – jegyezte meg Simor András.
Bár a költségvetés ciklikusan kiigazított egyenlege jelenleg kedvező, a növekedés jövőbeli beindulásából származó bevételeket a pozitív folyamatok fenntartása érdekében nem szabad elkölteni, a kormánynak a jövőben is szigorú fiskális politikát kell folytatnia, és egyensúlyban lévő államháztartásra kell törekednie.
Szabó Zsuzsanna
Bokros Lajos, az Európai Parlament képviselője, volt pénzügyminiszter Litvánia, Lengyelország és Ukrajna helyzetét elemezve rámutatott, hogy bár Magyarország helyzete sem könnyű, ezekhez az országokhoz képest nem állunk rosszul. Sőt, véleménye szerint van ok óvatos optimizmusra. A Bajnai-kormány válságkezelés szempontjából jó és fontos munkát végzett. Ezt a helyzetet azonban nagyon hamar és nagyon könnyen el is lehet rontani – figyelmeztetett.
Bokros Lajos. Van ok óvatos optimizmusra © Stiller Ákos |
Emellett kritikaként megemlítette: a jövő évi büdzsé hibája viszont, hogy nem feltétlenül segíti a gazdasági növekedést, elsősorban azért, mert még mindig túl nagy a költségvetés mérete és a szerkezete érdemben nem változott. Márpedig Bokros szerint jelenleg a deficithez képest Magyarországon jóval nagyobb probléma az államháztartás irtózatos mérete és rossz szerkezete. A következő kormánynak ezzel a két dologgal mindenképpen meg kell birkóznia – tette hozzá.
Bokros ugyanakkor óva intett a választási kampányban folytatott propagandától. Ha csak azt tudjuk mondani, hogy visszaállítjuk a 13. havi fizetést és nyugdíjat, az összes veszteséges vonalon a vasúti közlekedést újra elindítjuk, ha a család- és gyerektámogatás korábbi rossz formáját csak azért visszaállítjuk, mert ez a jelenlegi kormány megszüntette, akkor antireformokat hajtunk végre, amelyekkel még több szöget verünk a magyar gazdaság koporsójába – fogalmazott.
Stumpf csontvázakat lát
Stumpf István. Hidat égetünk vagy építünk? © Stiller Ákos |
Ennek az ellenkezőjét mutatja viszont, hogy – Stumpf szerint – a költségvetés kozmetikázott tételekkel dolgozik, mert az állami vállalatok veszteségét nem számolja bele a hiányba, az idei fiskális egyensúly oltárán feláldozza a növekedést, a középrétegek és a kisvállalkozások jövőjét, történelmi csúcsra juttatja a munkanélküliséget és „ezer apró trükkel” próbálja javítani az idei évi egyenleget úgy, hogy például idén szükséges kifizetésekre jövő évi kötelezettséget vállal, tovább szűkítve ezzel a következő kormány mozgásterét, s a következő évre tolja többek között a MÁV, a BKV és az MNB konszolidációját. Stumpf szerint számos jel mutat arra, hogy "vannak csontvázak a szekrényben".
Pénzügyminiszterek: megalapozott költségvetés kockázatokkal (Oldaltörés)
A konferenciára meghívott pénzügyminiszterek megalapozottnak ítélték a 2010-es költségvetést, és úgy vélték, tartható a 2009. és a 2010. évi GDP arányosan 3,9 illetve 3,8 százalékos államháztartási hiány, de vannak kockázatok.
Oszkó Péter szerint idén és jövőre összesen 1000 milliárd forinttal kevesebb bevétellel kell gazdálkodnia a költségvetésnek a gazdasági visszaesés miatt, és ilyen helyzetben kell megteremteni a magyar államháztartás fenntarthatóságát és finanszírozhatóságát. A pénzügyminiszter a költségvetést ért általános vádakra reagálva kiemelte: a jövő évi 3,8 százalékos hiánycél megalapozottnak tekinthető, hiszen az országot finanszírozó IMF és az Európai Bizottság minden részletében átvizsgálta a költségvetési tervezetet, és ők ezt nem vonták kétségbe.
László Csaba, Békesi László, Oszkó Péter, Veres János © Stiller Ákos |
Békesi: az elmúlt 20 évben nem volt ilyen
Békesi László a jelenlegi költségvetéssel kapcsolatban nagy lépésnek tekinti, hogy olyan mértékben csökkent az eddig nagy kockázatot jelentő külső forrásigénye Magyarországnak, hogy ha minden jól megy, a lakossági megtakarítások képesek lehetnek makroszinten finanszírozni az államháztartási hiányt és csak a vállalatok hiteligényét kellene külső forrásból finanszírozni. Békesi szerint erre az elmúlt húsz évben nem volt példa.
Emlékeztetett arra is, hogy az egyik oka annak, hogy Magyarországot az átlagnál lényegesen mélyebben érintette a válság, az, hogy az elmúlt tíz év gazdaságpolitikájára olyan mix volt jellemző, amely teljesen ellentétes volt a gazdaság racionális igényeivel és a világgazdasági folyamatokkal. Vagyis a pazarló fiskális politikához teljesítményektől elszakított jövedelempolitika és nagyon kemény monetáris politika társult, ami az előző kettő hatásait próbálta közömbösíteni. Most úgy tűnik, hogy 2009-10-ben a nemzetközi trendekkel azonos mix áll össze: szigorú fiskális politika, amely nem engedi el a hiányt, a teljesítményekhez igazodó bérpolitika és lazább monetáris politika. Ez az elmúlt nyolc évre nem volt jellemző - hangsúlyozta.
Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy sikerült ugyan egy kézben tartható, finanszírozható pályára állítani a gazdaságot, de arra nincs semmilyen garancia, hogy ez a jövőben is fenntartható lesz. Ehhez szerkezeti változtatások is szükségesek. Aki viszont azt képzeli, hogy lehet úgy stabilizálni, hogy annak ne legyen növekedési áldozata, az nem ezen a Földön él - fogalmazott Békesi.
László Csaba: nem kérdés, hogy ilyen költségvetés kellett
László Csaba szerint nem volt kérdés Magyarország nemzetközi megítélése alapján, hogy az országnak olyan költségvetést kellett csinálnia, amely a lehető legalacsonyabbra szorítja az államháztartás hiányát. Az IMF és az EU elismerését viszont szkeptikusan kezeli a volt pézügyminiszter. Referenciának jó rájuk hivatkozni, de tévedtek ők már ennél nagyobbat is - jegyezte meg. Véleménye szerint ugyanis 0,3-0,5 százaléknyi hibahatár mindig benne van a költségvetésben.
Bokros Lajos és László Csaba névjegykártyát cserél © Stiller Ákos |
László Csaba egyik kockázati tényezőként a társasági adót említette. Szerinte decemberben még érheti meglepetés a Pénzügyminisztériumot, hiszen a társasági adó beérkezési határideje december 20., és itt akár 50-100 milliárd forintos eltérés is lehet.
Kockázati tényezőként említette emellett a lakosság fogyasztását is. Most fog ugyanis megjelenni a 13. havi jövedelmek kiesése.
László Csaba az adórendszerben komoly aknának nevezte azt a módosítást, amely szerint az szja-ban az alsó sávhatár 15 millió forintra emelkedik jövőre, 17 százalékos adókulcs mellett. Ez jelentős lépés ugyan az egykulcsos adórendszer felé, de – mint mondta – nem látja, hogy a költségvetés a jelenlegi szerkezetében hogyan bírná ezt ki. Oszkó Péter erre reflektálva elmondta, a 2010-es büdzséhez beadott 3 éves kitekintésben már megvizsgálták ennek hatásait, és az nem ítélhető kedvezőtlennek.
Pengeváltás Szapáry és Vértes között (Oldaltörés)
A gazdasági növekedéssel foglalkozó panel résztvevői egyetértettek a szerkezeti reformok szükségességében és elkerülhetetlenségében valamint abban, hogy kockázatok vannak a jövö évi büdzsében, az államháztartási hiány nagyságát viszont igen eltérően ítélték meg.
Szapáry György, az MNB volt alelnöke a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a 29 közgazdász által közzétett nyílt levelet azért írta alá, mert sok kockázatot lát a 2010-es költségvetésben. Véleménye szerint a mostani kormány már nem fog nehéz lépéseket megtenni, a következőre hagyja ezeket, az új kabinetnek viszont nem lesz elég ideje megtenni azokat a lépéseket, amellyel hozhatja a jövő évi hiányszámokat. Az MNB volt alelnöke számonkérően hozzátette: azok a közgazdászok, akik most a levelet kritizálják, hol voltak akkor, amikor a kormány a 100 napos programban pénzeket osztogatott és a hiány megugrott? Akkor miért nem emelték fel a szavukat? Akkor is csak az MNB emelte fel a szavát, amire a válasz az volt, hogy nem elég együttműködő – tette hozzá. Ugyanakkor bírálta a kormányt, hogy a szükséges reformlépések meg nem valósulását mindig az ellenzékre fogta, mondván, hogy miattuk nem lehetett ilyen téren előrehaladni. Bár, mint mondta, nagyon nagy szükség van szerkezeti reformokra.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke egyetértett ugyan Szapáry Györggyel abban, hogy vannak kockázatok a jövő évi büdzsében, a felszólalására azonban úgy reagált: „számomra döbbenet”, amit Szapáry György előadott. A 2010-es költségvetés valóban „vérzik ezer sebből”, hiszen a globális gazdasági környezet is rendkívül bizonytalan. Senki sem tudja jelenleg, hogyan alakulnak a globális folyamatok, ezért véleménye szerint olyat sem lehet mondani, hogy egy költségvetés teljesen biztonságban van. Vértes Bokroshoz és Oszkóhoz hasonlóan kiemelte, hogy ez a költségvetés a nemzetközi intézmények előrejelzéseire épült. Még nem lehet látni, hogy mekkora kiesések lesznek, ezért képeztek szokatlanul magas tartalékokat a büdzsében. Ez egy korrekt módon, normális kockázatokkal megtervezett költségvetés – szögezte le Vértes András.
Mellár Tamás, Szapáry György, Kovács Árpád, Vértes András © Stiller Ákos |
A GKI elnöke ugyanakkor úgy vélekedett: a Fidesznek "baja van a 2010-es költségvetési kommunikációjával", mert kifelé (a külföld felé) és befelé (a választók felé) ellentétes érveket kell közvetítenie. Véleménye szerint ezért van ez a 7-8 százalékos hiányretorika is.
Vértes András emellett azt is megjegyezte, hogy nem tartja kizártnak a 3,8 százalék feletti GDP-arányos jövő évi hiányt, és azt sem, hogy ezt a nemzetközi intézetekkel és a pénzpiacokkal is el lehet fogadtatni. De ha ezt Magyarország nem teszi, akkor annak nagyon súlyos pénzpiaci büntetés lesz a következménye. Nem finanszíroznák tovább az országot – hangsúlyozta a GKI elnöke. Ennek elfogadtatásához viszont valódi szerkezeti átalakításokra vonatkozó programokat kellene felmutatni – tette hozzá.
Szapáry ehhez annyit fűzött hozzá: az 1-2 százalékpontos deficittöbblet megéri, hogy végre transzparensen beszéljünk a magyar államháztartás valódi helyzetéről.
Szapáry felszólalásában egyébként az oktatás reformja mellett a bürokrácia és a korrupció csökkentésének azonnali napirendre tűzéséről beszélt, Vértes ezt kiegészítve a legfontosabbnak az egészségügy és a nyugdíjreformot ítélte a rövid távon is eredményt hozó intézkedések között. A GKI elnöke azonban úgy vélte, hogy nem a jövő év, hanem a 2011-es év lesz a lényeg: ez lesz az első olyan év, amely megmutatja, hogy milyen irányba megy Magyarország.
Mellár Tamás, a KSH volt elnöke – a 2010-es büdzsét elutasító levél egyik aláírója – Szapáryhoz hasonlóan a jövő évi költségvetést megalapozó gazdasági folyamatoknál borúsabban látja a magyar gazdaság helyzetét. Mellár 7 százalékot megközelítő államháztartási defcittel számol jövőre, amelyet az MNB elemzésében szereplő 4,3 százalékos deficittel és 2,7 százalékos további, az állami vállalatok konszolidációja miatt esedékes kockázattal magyaráz. Ráadásul jövőre a gazdaság 2-3 százalékkal esik vissza, és az infláció is 4,5-5 százalék lehet, szemben az MNB 4,1 százalékos várakozásával - érvelt a KSH volt elnöke.
Kovács Árpád: fiskális diktatúrára nincs lehetőség
Kovács Árpád. Magyarországnak 1870 óta nem sikerült közelednie Európához. © Stiller Ákos |
Fiskális diktatúrára nincs lehetőség – fogalmazott Kovács Árpád. További forráskivonások több területen már csak szerkezetátalakítással lehetségesek.
Az ÁSZ elnöke emellett még azt is megjegyezte: Magyarország 1870 óta az európai félperiférián van, azóta gyarkorlatilag nem sikerült közelednünk Európához. Most azonban a félperifériáról való beljebb és kijjebb kerülés esélye is megvan, a jelenlegi költségvetés mindkét lehetőséget magában hordozza – figyelmeztetett a szerkezeti átalakítások szükségességét hangsúlyozva.
Simor: kockázatok vannak
A HBLF pénzügyi konferenciáján a jegybankelnök is megerősítette, hogy a jövő évi költségvetésben vannak kockázatok. Ahhoz, hogy a 3,8 százalékos államháztartási deficit teljesüljön, nem lehet felhasználni a tartalékokat. "Most megvan az esély arra, hogy 2010 olyan választási év legyen, amelyben nem ugrik meg az államháztartási hiány" – jegyezte meg Simor András.
Simor András jegybankelnök. A 2010-es olyan választási év lehet, amikor nem ugrik meg a hiány. © Stiller Ákos |
Bár a költségvetés ciklikusan kiigazított egyenlege jelenleg kedvező, a növekedés jövőbeli beindulásából származó bevételeket a pozitív folyamatok fenntartása érdekében nem szabad elkölteni, a kormánynak a jövőben is szigorú fiskális politikát kell folytatnia, és egyensúlyban lévő államháztartásra kell törekednie.
Szabó Zsuzsanna
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
