Alternatív hitelezési megoldások

Normális vállalkozással aligha fizethető vissza az a hitel, amelyet egy pénzintézet az évi 12-13 százalékkal kamatozó betétjéből finanszíroz. Főként azért, mert erre még rárakja a költségeit és a kockázatát fedező, továbbá a profitját jelentő marzsot. Ez lebegett azoknak a szakértőknek a szeme előtt is, akik – egyebek mellett a kelet-európai civil kezdeményezéseket istápoló norvég CEE Trust alapítvány támogatásával – egy kisebb takarékszövetkezetként működő alternatív pénzintézet megvalósításán dolgoznak. A modell szerint ugyanis a pénzintézet úgy hitelezne megfizethető kamatokkal, hogy a másik oldalon, a betéteseknek sem fizet túl sokat. A kamat egy részéről lemondó megtakarítók cserébe megtudhatják, hogy a bank mibe fekteti a pénzüket. A tervek szerint ugyanis a szövetkezeti pénzintézet nyilvánosságra hozná, ki és mekkora összegben, illetve milyen célra kapott hitelt.

Első pillantásra idealista az elképzelés, nemcsak az átláthatóság tervezett mértéke miatt, de azért is, mert a betéteseket ma szinte kizárólag a kamat vagy a várható hozam nagysága érdekli. Csakhogy mind többen szembesülnek azzal a konfliktussal, hogy miközben megtakarításukat a remélt magas hozam érdekében például kínai részvényalapokba fektetik, szenvedő alanyaivá válnak a munkahelyek megszüntetésének – talán éppen a Kínába helyezett termelés miatt. Nem biztos persze, hogy van annyi előretekintő és a hozamvárakozását önkéntesen mérsékelni hajlandó megtakarító, amennyire egy magyarországi – főként zöld és helyi közösségeket segítő – beruházásokat finanszírozó pénzintézetet alapozni lehet. A lehetséges támogatók számát mindenesetre egy közvélemény-kutatással mérik fel a nyáron az új pénzintézet körül bábáskodók.

Az alacsony betéti és hitelkamatokkal működő pénzintézet külföldön nem ismeretlen. Továbbra is kérdéses azonban, hogy átültethető-e magyar viszonyokra a jómódú nyugati társadalmakban 10-20 éve vagy még régebben működő modell. Ezt követi például a 35 ezer tagot számláló, leginkább egy hitelszövetkezethez hasonlító, történetét a nagy gazdasági világválságig visszavezető svéd Jak Bank vagy az ökológiai és szociális fejlesztési célokra összpontosító svájci ABS Alternative Bank. Utóbbinál a maximális áttekinthetőséget ugyancsak a banktitok elé helyezik: adósaik beleegyezésével évente közzéteszik a hitelek teljes listáját.

Az internethasználat terjedésével mindinkább hódító, a bankokat kikerülő kölcsönnyújtási gyakorlatot ültetne át a magyar gyakorlatba Petrovics Péter, az iWiW közösségi portál volt tulajdonosa és Szabó Károly, az Állami Vagyonügynökség egykori második embere, utóbb projektfinanszírozási banki vezető is. Az általuk alapított, április óta működő noba.hu a személyek közötti hitelezés online terepe. (Lásd: Hitel nulla százalékos kamatra, hvg.hu)

Petrovics és Szabó © Túry Gergely

A másfél éves munka és több tízmillió forint saját befektetés után létrejött közösségi kölcsönoldalon azonban egyelőre csak egyetlen hitelszerződést kötöttek, miközben a regisztrált tagok száma közelít a 2600-hoz, és száznál több hitelkérelmet tartanak számon. „Csökkentett üzemmóddal indultunk, mert a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének állásfoglalása értelmében a kölcsönnyújtók nem kérhetnek kamatot, különben a tevékenység tiltott pénzügyi szolgáltatás lenne” – magyarázta a HVG-nek Petrovics a hitelmegállapodások hiányát. Ezért a kamatárverésen alapuló piaci modellt nem tudják bevezetni, s csak az internetes oldalukon nyélbe ütött baráti kölcsönök szaporodására számítanak. Ebben a tekintetben biztató, hogy a honlap működtetői szerint egy hónapon belül négy-öt további szerződés megkötése borítékolható.

A haverok vagy rokonok közötti kölcsönöket elsősorban az terelheti az oldalra, hogy a noba.hu által kínált szabványszerződéssel elkerülhető a hitel feltételeinek kínos fogalmazgatása, miközben a hitelezőnek pluszgaranciát jelent, hogy az adós csoportos beszedési megbízás alapján törleszt. Ráadásul a hitelmegállapodásokban szigorúan csak felületként szereplő portál vállalja, hogy nemfizetés esetén (ha a hitelezők igénylik) hivatalos pénzbeszedő szervezeteket is mozgósít.

Nem adják fel azonban az alapítók, akik szerint 3-4 évi koplalás még belefér, hiszen az iWiW sem futott fel azonnal. Előrelépést azonban csak a hitelezési monopólium megtörésével érhetnének el, márpedig a pénzügyi felügyeletnél ezt nem támogatják, a Pénzügyminisztériumban pedig csak vizsgálódnak. Ennek ellenére a noba alapítói kezdeményezték a tárcánál a hitelintézeti törvény módosítását, arra hivatkozva, hogy a közösségi kölcsönök nemcsak az USA-ban fejlődnek dinamikusan (idei becslés szerint a legnagyobbnak számító Virginmoney portálon havonta 6,6 millió dollárral nő a kihelyezés összege), hanem az Európai Unióban is. „A nyilvános piactér kötelező bekapcsolása, továbbá a kölcsönök és a kamat maximálása garanciát ad arra, hogy a jelenleg is tiltott uzsorakölcsönöket ne legalizálják az interneten kötött szerződések” – érvelt a HVG-nek Szabó javaslatuk mellett. Eszerint a nyilvános online piactéren egyidejűleg nyújtott kölcsönök nem haladhatnák meg az 50 ezer eurónak megfelelő forintösszeget, a teljes hiteldíjmutató pedig a 30 százalékot.

A szabályozók vaskalaposságát már csak azért sem értik a kölcsönportál elkötelezettjei, mert az általuk kínált megoldással úgy juthatnak kölcsönhöz a bankok által hitelképtelennek ítélt személyek, hogy az nem növeli a pénzügyi rendszer kockázatát, továbbá a társadalmi szervezetek, karitatív intézmények és magánszemélyek segélyezés helyett így is segíthetik pénzzel a rászorulókat. A noba.hu alapítói persze elsősorban nem karitatív céllal hozták létre az internetes szájtot, amely egyelőre olcsó elektronikus számlavezetési rendszerének értékesítésével is próbál pluszbevételre szert tenni. Ha ugyanis működőképes lesz a rendszer, jelentős értéket képviselhet majd egy olyan üzleti közösségi portál, amelyet a kért és visszafizetett hitel révén kialakuló erős bizalom tart össze.

PAPP EMÍLIA