Bizonytalan tőzsdei kilátások

Kifulladni látszik a tőzsdei részvények március óta tartó drágulásának lendülete. Erre enged következtetni, hogy a budapesti börzei kereskedés immár két hónapja viszonylag szűk mederben csordogál – azóta, hogy a legnagyobb tőzsdei forgalmú és értékű hazai részvények árfolyammozgását jelző BUX index 20 ezer pont fölé került. Kedden például 21 115 ponton zárt, mintegy félszáz ponttal alacsonyabban az idei csúcsát jelentő múlt szerdai értéknél, ami csekély elmozdulás ahhoz képest, hogy a március 5-ei 9594 pontos, többéves minimumát duplázta meg mintegy fél év alatt. Az áremelkedés végére leginkább az utalhat, hogy a budapesti parketten a legtöbbet forgó és a márciusi mélypontokról a vezető papírok közül a legjobban, négyszeresére dráguló OTP Bank papírjai múlt csütörtökön és e hét hétfőn is elérték az 5800 forintos, az elemzők által lélektaninak tartott határt, ám annál tovább egyszer sem jutottak.

HVG

Merre indulnak majd a részvényárfolyamok? Az ésszerűség azt diktálja, hogy inkább lefelé, mint felfelé, mindössze abban van nagyfokú bizonytalanság, hogy erre mikor kerül sor. A részvényárfolyamok növekedéséhez ugyanis alapvetően nem a papírokat kibocsátó cégek javuló eredményei és kilátásai járultak hozzá, hanem az, hogy a világgazdaság élénkítése céljából a legfejlettebb országok és a nemzetközi intézmények által piacra dobott mintegy 5000 milliárd dollár nem kis részét részvényvásárlásokra fordították. Ennek elfogyta után erősen kétséges, lesz-e, ami pótolja a befektetőképes keresletet. Jellemző, hogy többhetes vegetálás után világszerte azt követően kaptak ismét új erőre a részvények, hogy a világ vezető gazdaságait és legnagyobb fejlődő országait tömörítő G20 pénzügyminiszterei és jegybankárai november eleji skóciai ülésükön a gazdaságösztönzés folytatásáról döntöttek.

Neves közgazdászok – köztük a mostani válság bekövetkeztét már 2006-ban megjövendölő Nouriel Roubini amerikai professzor – és elemzők hada május óta folyamatosan figyelmeztet arra, hogy közeleg a negatív korrekció, amikor a részvényárfolyamok akár 20-30 százalékot is eshetnek. Szeptember közepéig mégis szépen lehetett kaszálni a papírokon, s nemcsak a profi intézményi befektetőknek vagy spekulánsoknak, hanem a néhány százezer forintjukat mozgató kisbefektetőknek is. Sőt az utóbbi két hónapban is voltak olyan nagyfokú kilengések, amelyeket meg lehetett lovagolni, igaz, bukni is nagyokat lehetett rajtuk. Az OTP részvényeivel például többször is előfordult, hogy az egyik nap 5 százalékos zuhanását a következő napon legalább ugyanekkora mértékű drágulás követte.

Akinek az áresésnél megremegett a keze, s a negatív korrekció kezdetétől félve pánikszerűen eladta papírjait, az a másnapi szárnyalás láttán verhette a fejét a falba. A kisbefektetők számára megmagyarázhatatlan tőzsdei libikókázás mögött intézményi befektetők és határidős spekulánsok – például az árfolyamesésre játszók, az úgynevezett shortosok – rövid távú manőverei állnak. A válság okán a szokásosnál is kisebb fokú átláthatóság miatt nem javasolják mostanában a szakemberek a kisbefektetőknek a tőzsdei részvényekbe való beszállást, a már bent lévőknek pedig azt ajánlják, vagy hosszabb ideig tartsák meg papírjaikat, vagy ha rövid távon szükségük lenne pénzre, gyorsan szabaduljanak meg azoktól.

Rövid távon eladásra buzdítja az OTP-részvényeseket Harcsa Norbert is, a CIB Bank elemzője, mondván: hiába árulkodik a pénzintézet múlt pénteken közzétett idei harmadik negyedéves gyorsjelentése kiemelkedő magyarországi teljesítményről, ha ukrán leánybankjának hitelportfóliója vészesen leromlott. Ráadásul nem kizárt, hogy az OTP-nek annyi céltartalékot kell majd képeznie 2010 közepéig az ukrán mellett román és szerb leánybankjának nem vagy csak késve törlesztett hitelek után is, ami csökkentheti az eredményét.

Valamivel jobb a megítélése a Molnak, dacára annak, hogy az olajcég a csökkenő kőolaj-finomítói árrés miatt gyenge eredményt jelentett. Az Erste Banknál mégis arra számítanak, hogy a jövő évben növekedésnek indulnak a finomítói marzsok, miközben a társaság jelentős kutatási portfóliója (amely a napokban bővült egy 185 millió dollárból létesített pakisztáni gázfeldolgozó üzemmel) is hozhat kedvező meglepetést. Ezekre alapozva az Ersténél úgy vélik, a kedden 16 300 forinton zárt részvényárfolyam rövid időn belül 17 700 forintig is felmehet, jövő ilyenkor pedig elérheti a 18 200 forintot.

Vegyes az elemzői megítélése a gyógyszergyártó cégeknek. Az Egis kedvezőtlen eredményt tett közzé, ami elsősorban az oroszországi export 21 százalékos csökkenésének tudható be, ezt fele-fele részben egy termék formaváltásával összefüggő kiesés, illetve a kereslet visszaesése okozta. Ugyancsak rosszul jött, hogy négyötödére zuhant a társaság kivitele a többi FÁK-országba, főleg Ukrajnába. Mindezek ellenére Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője lát fantáziát az Egis-részvényekben, s arra számít, hogy azok keddi 18 860 forintos záróára az év végéig akár 22 500 forintra is nőhet. Bár a Richter kedvezőbb mutatókkal rukkolt ki szektortársánál, az ING és a Raiffeisen a keddi 41 080 forintos árfolyamon már nem buzdít e papírok vételére, sőt az osztrák bank szerint ideje megszabadulni tőlük, mondván, az általa vártnál kisebb lett a Richter profitja.

Jelentős forgalom- és eredménycsökkenést volt kénytelen elkönyvelni a Magyar Telekom. Ám elnök-vezérigazgatója, Christopher Mattheisen azt ígéri, az utóbbi években megszokott, részvényenkénti 74 forintos osztalék jövőre sem kerül veszélybe. Márpedig a távközlési részvény a cég jelentős növekedési lehetőségei híján már évek óta nem az elérhető árfolyamnyereség, hanem az osztaléka miatt lehet vonzó az árfolyamhoz mérten 9-10 százalék körüli osztalékhozammal beérő befektetők számára. Az MTelekom-papírok malmára hajthatja a vizet, hogy a fő konkurenseiknek számító állampapírok hozama március óta csaknem megfeleződött, az Államadósság-kezelő Központ referenciahozamai kedden 6,12–7,19 százalék között szóródtak.

CSABAI KÁROLY