A Washington Post szerint a 2009-es rekordnyereség azt mutatja, hogy a Fed sikeresen őrködik az amerikai adófizetők pénze felett, sőt – legalábbis egyelőre – jól is forgatja e vagyont, miközben beavatkozik a gazdaság folyamataiba. A jövőre nézve azonban a jelentős veszteségek kockázata is megmaradt – állapítja meg az amerikai napilap.

Manapság az Egyesült Államokban komoly konfliktusok forrása az állami pénzekből megmentett bankok által kifizetett bónuszok mértéke. Az Obama-kormány többek között emiatt a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók közterheinek növelését fontolgatja az adófizetők pénzéből finanszírozott bankmentő akciók költségeinek megtérítése érdekében.

Ben Bernanke. Rekord profit a Fed-nél © AP

A sors fintora azonban, hogy a várakozáson felüli nyereséget prognosztizáló Bank of Amerika, Goldman Sachs és JP Morgan együttes haszna is eltörpül az amerikai központi bank tavalyi éves nyeresége mellett. A Fed rekordnyereségének fő forrása a Washington Post szerint az agresszív kötvény vásárlási programjából, az alacsonyan tartott kamatokból és a gazdasági növekedés ösztönzéséből adódott. A Fed 2009 végére 1800 milliárd dollár értékű állampapír és jelzáloghitelekhez köthető értékpapír felett diszponált szemben az egy évvel korábbi 497 milliárd dolláros összeggel.

Emellett a Fed a bankoknak és cégeknek nyújtott sürgősségi hiteleken és azokon a speciális programokon is keresett, amelyek a különféle hitelezéseket (kredit kártyahitelek, autó-, áru- és vállalati hitelek) hivatottak fellendíteni. Ezek a programok a résztvevőkre hárítják a kamatok és egyéb díjak költségeit annak érdekében, hogy a Fed ne veszítsen pénzt a hitelezésen.

Bár a Fed a legutóbbi pénzügyi jelentésében 3,8 milliárd dollárnyi hitelezésből származó értékcsökkenésről számolt be, amely a Bear Stearns befektetési bank és az American International Group biztosítótársaság megmentéséhez köthető, ám ezekből a hitelekből 4,7 milliárd dolláros kamat is befolyt. A Washington Post azonban megjegyzi, hogy ezekből a pénzügyi mentőövekből a Fednek még származhat nyeresége, de vesztesége is a későbbiekben. További pluszra tehet még szert az intézmény a pénzügyi rendszer működtetésére (pl. a bankok közötti elektronikus kifizetések és a csekkes kifizetések elszámolása) felszámolt díjakból is.

A Fed a bevételéből természetesen levonja a működési költségeit, így például az alkalmazottak bérét – és a maradék nyereséget majdnem teljes egészében visszautalja az államkincstárnak. Az ezt megelőző legnagyobb összegű visszautalás 2007-ben volt, ami 34,6 milliárd dollárt tett ki.

A Fed egyébként nem folytathat profitmaximalizáló tevékenységet. Az intézménynek törvényben meghatározott módon úgy kell kezelnie az amerikai nemzet pénzeszközeit, hogy a foglalkoztatási szintet magasan, az árszintet pedig stabilan tartsa, így a nyereség ezen célok teljesítésétől függően széles skálán mozog. Válságban a központi bank szerepe a pénzteremtés is, amelyet különböző pénzügyi eszközök széles skálájába fektet be, úgy, hogy abból kamatbevétele is származik.

A válságkezelésre adott példátlan lépések a Fed mérlegét egy magán pénzintézetéhez tették hasonlóvá. Mint ahogy a kereskedelmi bankoknál megszokott, most a Fednél is az történik, hogy az intézetnél alacsony, vagy nulla kamattal elhelyezett betéteket magasabb kamattal kölcsönadja, amelyből aztán bevétele származik. A Fed most a bankok által 0,25 százalékos kamaton a nála elhelyezett betéteket adja tovább a kormánynak, azzal, hogy állampapírokat vesz, az utóbbi időben pedig ingatlanvásárlóknak és egyéb hitelfelvevőknek is különböző exotikusnak számító befektetéseken keresztül.

A rekord nyereség ellenére az amerikai központi banknak jelentős kockázatai is vannak, amelyek könnyen erodálhatják a busás bevételeket. Ha például az állampapírok vagy a Fannie Mae illetve a Freddie Mac által kiadott jelzáloghitelekhez köthető értékpapírok ára esik, akkor a Fed-nek hitelezők is a portfoliójuk eladása mellett dönthetnek, forrást kivonva így a pénzügyi rendszerből, amelynek következtében a központi bank pénzt veszítene.

A Washington Post emellett még egy lényeges különbséget is megjegyez: a nagy kereskedelmi bankok vezetőivel ellentétben a Fed elnöke nem keresi halálra magát: Ben S. Bernanke a rekord nyereség ellenére is kénytelen egy viszonylag szerény, közel 200 ezer dolláros éves keresettel beérni – bónuszok nélkül.