Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője kifejtette, hogy a magyar gazdaságpolitika nem számol negatív forgatókönyvvel, ám ha az exportpiacokon mégsem indul be a várt növekedés, úgy az ország az eladósodottság miatt ismét súlyos problémákkal nézhet szembe. Véleménye szerint ennek elkerülésére mielőbb szükség lenne egy komplex, az euró bevezetési céldátumát magában foglaló gazdasági programra.
Az elemző felhívta a figyelmet, hogy a kormányok gazdaságösztönző programjai az idén az első félév végére már elveszítik hatásukat, és addigra a jegybankok is részben visszavonhatják a gazdaságba betöltött többletlikviditást.
A várhatóan növekvő inflációs nyomásra – ami elsősorban a nyersanyagok oldaláról jelentkezik – a jegybankok kamatemeléssel reagálhatnak, ami szintén fékezheti a beinduló növekedést.
A Quaestor 2010-ben – az optimista forgatókönyv megvalósulása esetén – fél százalékos GDP-növekedéssel, 4,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és a GDP 82 százalékát elérő államadóssággal számol. Várakozásuk szerint az éves átlagos infláció 4,5 százalék lesz az idén, a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékra nőhet, az alapkamat pedig év végére ismét 7 százalékra emelkedhet.
Háda Bálint a felvázolt négy lehetséges forgatókönyv közül a legpozitívabbnak 45 százalékos esélyt adott. Ebben az esetben folytatódnak a kedvező folyamatok, stabilizálódik a gazdaság, beindul a hitelezés, ami támogatja a gazdasági növekedést. Ugyanakkor a fokozódó kereslet nyomán tovább emelkednek a nyersanyagárak, és a hitelezés keresletélénkítő hatása is az inflációt fűtheti. Ennek megfelelően emelkedő kamatok és növekvő részvényárak várhatók.
Rosszabb esetben a világgazdaság nem kapcsol növekedésre, hanem elhúzódó stagnálás alakulhat ki, vagy akár egy újabb krízis is jöhet, vagyis a „w” alakú recesszió kialakulásának a lehetősége sem múlt el teljesen.
A szélsőségesen pesszimista forgatókönyv szerint – ennek esélye a legkisebb – bizalmi válság alakulhat ki, vagyis fokozódhat az eladósodott államok iránti bizalmatlanság. Az ilyen államok költségvetésének további finanszírozása egyre magasabb kamatelvárásokat eredményezne, és emellett fokozódna az inflációs nyomás.
