A habcellás anyagok földi gyártását célzó kísérletet még ki kell értékelni, az azonban biztos, hogy sikerült habot generálni, a berendezés működött – közölte a kutató. A Focus nevű kísérletet, amelynek célja a habképződés mechanizmusának mélyebb megismerése és a habszerkezet stabilitásának vizsgálata, Jeffrey Williams amerikai űrhajós hajtotta végre az ISS Columbus-moduljában. A feladat végrehajtása során a miskolci kutatók figyelemmel kísérték a fejleményeket és szükség szerint tanácsokkal látták el az asztronautát.

A kísérletet a földi operátor irányította Münchenből, végrehajtását az Admatis szakemberei a nordwijki Európai Űrtechnikai Központ (ESTEC) Felhasználósegítő Központjából (USOC) kísérték figyelemmel. Az eredményeket elektronikus formában rögzítették és továbbítják majd Miskolcra. A habosítóberendezés már nem érkezik vissza a Földre, „űrszemét” lesz – közölte Bárczy. Az Admatis Kft. berendezése a bajkonuri űrrepülőtérről, a Progress 37P jelű automatikus teherűrhajóval jutott fel pénteken az űrállomásra.

Az ISS űrállomás. Itt habosítottak

AP

A miskolci cég 2006-ban tett javaslatot az Európai Űrügynöksgének (ESA), s ekkor nyerte el egyetlen magáncégként a pályadíjat, az ESA és az Európai Közösség FP6 kasszájának támogatását – mondta el az előzményekről az egyetemi tanár, aki szerint a kísérlettel egyrészt megoldást találhatnak egy tudományos problémára, másrészt a cég "megváltotta a belépőjegyet az űripari kivitelezők szűk körű klubjába".

A miskolci cég kutatásainak fő iránya a fémek habosítása. A fémhabok rendkívül könnyűek, nagy szilárdságúak, jó szigetelők és kiváló energiaelnyelők, előállításuk azonban még nem minden tekintetben megoldott. A cég gyártási technológiája lehetővé teszi alakos fémhabtermékek költséghatékony előállítását.

Az első magyar anyagtudományi űrkísérletet az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan végezte 1980-ban.