Londoni elemzők: a recesszió visszafogja a magyar pénzromlást

A KSH pénteki ismertetése szerint a fogyasztói árak az idén januárban, éves összevetésben 6,4 százalékkal, az egy hónappal korábbihoz képest 1,4 százalékkal emelkedtek. A statisztikai hivatal első becslése szerint a hazai össztermék (GDP) 0,4 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévben a harmadik negyedévhez képest, éves összevetésben 4 százalékos – a naptári hatás kiszűrésével 4,1 százalékos – volt a visszaesés.

Az infláció jóval rosszabb, a GDP-adat ugyanakkor jobb volt az előzetesen megszólaló tíz nagy londoni befektetési és gazdaságelemző ház előrejelzéseinél. A felmérésbe bevont citybeli cégek szakértői meglehetősen széles sávban szóródó, 5,3-6,0 százalék közötti prognózisokat adtak az éves szintre számolt januári inflációra, de az előrejelzési átlag nem haladta meg az 5,70 százalékot. A recesszió enyhülését egyöntetűen várta a londoni elemzői közösség, de a tavalyi negyedik negyedévi éves visszaesés mértékét így is 4,5-5,1 százalék közé jósolták a Cityben.

Az adatsorok pénteki ismertetése után a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési elemzői "vegyesnek" minősítették a gazdasági teljesítményt. Kiemelték: éves összehasonlításban kisebb mértékű volt ugyan a visszaesés mértéke az 5,0 százalékos mínuszt valószínűsítő átlagos londoni konszenzusnál, sőt a JP Morgan ennél derűlátóbb, 4,5 százalékos csökkenésről szóló előrejelzésénél is, de az előző negyedévhez képest a ház várakozásával ellentétben még mindig nem volt növekedés.

A JP Morgan elemzői szerint a belső kereslet gyengesége továbbra is nagyobb hatással van a magyar gazdaság összteljesítményére, mint az egyébként már élénkülő export. Mivel a belső kereslet jó eséllyel továbbra is gyenge marad, a cég szakértői csak az év közepétől várják az éves összevetésben számolt növekedés beindulását a magyar gazdaságban. Hozzátették ugyanakkor: 2010 egészében 0,5-1,0 százalék közötti növekedést valószínűsítenek Magyarországon. Az idei egész évi magyar gazdasági növekedést más nagy londoni házak is jósolják.

A Bank of America-Merrill Lynch befektetési csoport londoni részlegének előrejelzése szerint negyedéves összehasonlításban már az idei első negyedévben 1,5 százalékos reálnövekedés lesz Magyarországon, és ezután mindegyik negyedévben gyorsuló növekedés várható. A cég 2010 utolsó három hónapjára már 4,1 százalékos, negyedéves összevetésű, szezonális kiigazítással számolt GDP-pluszt vár a magyar gazdaságban, és éves összehasonlításban is 3,1 százalékos növekedést jósol az idei negyedik negyedre.

A januári inflációra adott kommentárjukban a JP Morgan londoni elemzői pénteken úgy vélekedtek, hogy az éves drágulási ütemnek a 6,4 százalékos múlt havi szinten "már tetőznie kellett", és a ház júliusra – a tavalyi áfaemelés hatásainak múltával – 3 százalék alatti éves inflációs számokat vár.

A JP Morgan londoni szakértői szerint a magyar jegybanknak a vártnál nagyobb januári inflációs kiugrás ellenére még van kamatcsökkentési mozgástere, tekintettel a hazai kereslet gyengeségére és a stabil forintárfolyamra. A ház előrejelzése szerint az MNB a jelenlegi 6 százalékról "kis lépésekben" 5,5 százalékra csökkenti alapkamatát az idén.

Hasonló következtésre jutott a Moody's Investors Service hitelminősítő londoni gazdaságelemző szolgálata – Moody's Economy.com – is. A cég európai felzárkózó térségi közgazdásza, Christine Li pénteki kommentárjában kiemelte, hogy a magyar gazdaságot az 1990-es évek eleje óta nem tapasztalt mélységű recesszió sújtotta, és ebben környezetben van mód a további pénzügypolitikai enyhítésre. A Moody's szakértője 2010 egészére 0,75 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést valószínűsített, 5,25 százalékos idei kamatmélyponttal.

A januári inflációs kiugrást Christine Li is átmenetinek nevezte. A közgazdász szerint a magyar gazdaság – Csehországgal és Lengyelországgal ellentétben – az év közepéig recesszióban lesz, ami az inflációs nyomás erősödése ellen hat. A Moody's Economy.com londoni szakértője szerint a jelenlegi környezetben valószínűtlen, hogy a vállalatok át tudják hárítani költségeik növekedését a végfogyasztóra. Az elemző szerint azonban e jelenség nyomást gyakorol a vállalati eredményekre, és ennek megvan az a kockázata, hogy magas marad a munkanélküliség.