Mervyn King, a Bank of England elnöke. Elzárta a pénzcsapot

AP

A brit statisztikai hivatal keddi ismertetése szerint januárban 3,5 százalék volt a tizenkét hónapra számolt infláció a decemberi 2,9, és a novemberben mért 1,9 százalék után.

Az éves szintű áremelkedési ütem még soha nem gyorsult olyan mértékben egyik hónapról a másikra, mint novemberről decemberre, és a decemberről januárra mért újabb éves szintű gyorsulás a második legnagyobb havi emelkedés volt.

A brit kormány a Bank of Englandnek, a brit jegybanknak 2 százalékos éves inflációs cél követését írja elő. Ha az ütem ettől bármely irányban 1 százalékponttal vagy ennél nagyobb mértékben eltér egy adott hónapban, a bankkormányzó levélben köteles tájékoztatni a pénzügyminisztert az okokról.

Mervyn King, a Bank of England vezetője Alistair Darling pénzügyminiszternek írt keddi levelében a januári áfaemeléssel és az olajárak meredek emelkedésével magyarázta a kormányzati célt másfél százalékponttal meghaladó éves inflációt.

A brit kormány – válaszul az akkor már erősen mélyülő recesszióra – 2008 decemberében 2,5 százalékpontos áfacsökkentést léptetett életbe. Ezzel a brit forgalmi adó 15 százalékra süllyedt, idén január 1-jétől azonban visszaállt az eredeti, 17,5 százalékra.

Mervyn King a pénzügyminiszternek küldött levélben emellett kiemelte, hogy az elmúlt évben hozzávetőleg 70 százalékkal nőtt a nyersolaj hordónkénti ára, ami jelentős kiskereskedelmi üzemanyagár-inflációt okoz.

A Bank of England kormányzója szerint erőteljes inflációs tényező a font korábbi árfolyamgyengülése is. A brit nemzeti valuta az elmúlt évben ugyan jórészt stabil volt, de a 2007-2008-ban tapasztalt meredek gyengülés hatásai még mindig érződnek a fogyasztói szintű inflációban - áll King levelében.

A brit jegybanknak jelenleg két ellentétes irányú folyamat között kell egyensúlyoznia: az egyik a brit gazdaság már javuló, de még mindig rendkívül vérszegény teljesítménye, a másik az erősen felfelé tartó infláció.

A brit recesszió – utolsóként a legnagyobb fejlett ipari gazdaságok közül – valószínűleg véget ért. A statisztikai hivatal által január végén, első becslésként közzétett adatok szerint a brit hazai össztermék (GDP) 2009 negyedik negyedében 0,1 százalékkal nőtt az előző három hónapról; 2008 azonos időszakával összehasonlítva 3,2 százalékkal csökkent.

A brit gazdaság összteljesítménye hat negyedéven át folyamatosan zsugorodott; a recesszió 2008 második negyedévében kezdődött. Ilyen hosszú visszaesésre még nem volt példa Nagy-Britanniában azóta, hogy a statisztikai hivatal 1955-ben elkezdte a rendszeres negyedéves GDP-kimutatások közlését.

Legutóbbi, február eleji pénzügypolitikai ülésén a Bank of England úgy döntött, hogy a jelen környezetben nem változtat tavaly március óta tartott rekord mélységű, fél százalékos alapkamatán, viszont nem is terjeszti ki a gazdaságélénkítő célú likviditásteremtő programot, vagyis a kvantitatív enyhítést.

A brit jegybank, alapítása óta első ízben, tavaly tavasszal kezdett kvantitatív enyhítésbe. Ennek végleges kerete – többszöri bővítés után – 200 milliárd font volt, de a BoE pénzügypolitikai tanácsa február eleji ülésén úgy döntött, hogy a keretet egyelőre nem bővíti tovább. Ez azt is jelenti, hogy leállt a jegybanki likviditásinjekció, mivel a 200 milliárd fontos keret már kimerült.

A kvantitatív enyhítés lényege, hogy az e módszerhez folyamodó jegybankok „új pénzt” teremtenek – jóllehet ez fizikai valójában, bankjegyek formájában nem jelenik meg –, és ebből vásárolnak elsősorban államkötvényt. A Bank of England azonban a pótlólagos likviditásból juttatott közvetlenül a reálgazdaságba is, vállalati adósságpapírok vásárlása révén.