szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A tavalyi magánnyugdíjpénztári teljesítményekre a végletek voltak jellemzőek a Stabilitás Pénztárszövetség elemzése szerint. A különbségek jelentősen növekedtek az előző évekhez képest, ami a portfóliók eszközállományának jelentős eltéréseire vezethető vissza.

Ahogy 2008-ban az összes pénzügyi eszköz szinkronizált leértékelődését láttuk, úgy az elmúlt évben az árfolyamok erősödése is szinte minden eszközosztályt érintett. A kiváló nemzetközi befektetői hangulatnak köszönhetően a hazai állampapírpiac is stabilizálódott, majd a hazai monetáris lazítás eredményeként jelentősen emelkedtek az árfolyamok − áll az elemzésben.
 
A kiváló 2009. évi teljesítményeknek köszönhetően a Stabilitás Pénztárszövetséghez csatlakozó magánnyugdíjpénztárak vagyonának piaci értéke 39,6 százalékos növekedés mellett 1 783,5 milliárdról 2 489,8 milliárd forintra emelkedett. Ebből 2009 végén a magánnyugdíjpénztári fedezeti tartalék összesített értéke 2 379,4 milliárd forint volt, amelynek 1,71 százaléka a klasszikus, 19,67 százaléka a kiegyensúlyozott, 78,62 százaléka a növekedési portfólió között oszlott meg.
 
A magánnyugdíjpénztári választható portfóliós rendszerben a klasszikus portfólió 12,11 százalékos, a kiegyensúlyozott 17,75, a növekedési pedig 25,95 százalékos vagyonnal súlyozott átlaghozamot ért el a múlt évben. A minimumok, illetve maximumok pedig a három portfólió esetében: 8,84, illetve 18 százalék, 5,08, illetve 22,69 százalék, 9,15, illetve 34,18 százalék.

A választható portfóliós rendszer a pénztárszövetség szerint − a 2008-2009. évi adatok tükrében − adekvát választ adott az eltérő életkorokban feltételezhető befektetési preferenciákra, kellően hosszú megtakarítási időtávot feltételezve, kockázatosabb eszközök tartása mellett nagyobb hozamkilátásokkal rendelkező portfólió kialakítására van lehetőség. A rendszer előnyei a 2009. évi hozamokban − a hátrányok 2008-ban részben jelentkeztek − már érződnek.
 
Az életciklus alapú befektetések bevezetésével a magánnyugdíjpénztári portfóliók kockázati kitettsége az elmúlt két évben érzékelhetően emelkedett − mutat rá az elemzés. A pénzügyi-gazdasági válság következményeinek orvoslására a kormányzat 2008 végétől számos, a magánnyugdíjpénztári befektetéseket is érintő intézkedést hozott. Ilyennek értékelhető a 2008. évi teljesítmények kapcsán a magánnyugdíjpénztári portfóliók befektetési limitjeinek teljesítésére vonatkozó 2009. június 30-i határidő eltolása.
 
A kockázatos eszközök minimum arányára vonatkozó rendelkezést teljesítő pénztári döntések a Stabilitás Pénztárszövetség elemzése szerint nagymértékben hozzájárultak a teljesítmények szórásának növekedéséhez.
 
A nyugdíjpénztárak a szövetség szerint a magánnyugdíjpénztári befektetések kapcsán kialakuló "kincstári pesszimizmustól" támogatva a kedvező eredmények ellenére sem használták ki teljes mértékben  befektetési lehetőségeiket. A növekedési és kiegyensúlyozott portfoliók esetében a kockázatos eszközök aránya alatta marad a lehetőségeknek, ami az elégtelen megtakarításokból adódóan kockázatot jelenthet a pénztártagoknak, s hosszú távon csak a magasabb részvény aránnyal optimalizálható.
 
Bár a kockázati profilban az új befektetési szabályok miatt jelentős változás következett be, a továbbra is magas hazai állampapír-állomány miatt, azok árfolyamhatása elsődleges a teljesítmények alakulásában. Az elemzés szerint kívánatos lenne a nemzetközi tőketranszfer, diverzifikáció további szélesítése, mivel ezzel lehetővé válna, hogy a pénztártagok ne legyenek kiszolgáltatva a hazai gazdaság teljesítményének, részesülhessenek a jobban prosperáló gazdaságok, pénz- és tőkepiacok hozamából.
 
A tavalyi jó egyedi magánnyugdíjpénztári teljesítményeket az elemzés szerint a következő befektetési döntések támogatták: a befektetési szabályok diktálta magasabb kockázatvállalás a növekedési és kiegyensúlyozott portfóliók esetében; a részvény felülsúlyozás mellett a megfelelő részvénypiaci időzítés; az aktívan kezelt állampapír-portfolió; az év elejére jellemző magas kamatkörnyezet kiaknázása; s nemzetközi diverzifikáció.
 
Az átlag alatti rossz egyedi teljesítmények az alábbi döntéseknek köszönhetőek: a hazai fizetőeszköz további gyengülésére játszás az év elején; a túlzott óvatosság, a részvény-alulsúlyozás, részvényeladások rossz időzítéssel; állampapírok esetében a portfólió hátralévő átlagos futamidejének csökkentése; a rövid lejáratú papírok felülsúlyozása.
 
A magánnyugdíjpénztárak feladata, hogy a kockázatok vállalásával, optimalizálásával biztosítani tudják a befektetési időtávnak megfelelő hosszú távú eredményességet. A magyarországi befektetési szabályok a pénztárszövetség szerint liberálisak, amelyek kellő rugalmasságot biztosítanak a hosszú távú eredményesség eléréséhez.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Gazdaság

A magánnyugdíjpénztárak már "visszaszerezték" tavalyi veszteségüket

A magánnyugdíjpénztárak már visszaszerezték a második negyedévi kimagasló hozamok alapján a tavaly elszenvedett veszteségüket, az önkéntes pénztárak pedig napjainkban "pluszban" vannak - mondta Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerdán Budapesten a pénztárak jövőjével foglalkozó konferencián.

MTI Gazdaság

Óriási veszteség a magánnyugdíjpénztáraknál

Miközben a magánnyugdíjpénztárakhoz az előző évben 357,4 milliárd forint tagdíjbevétel folyt be, a befektetési tevékenységen közel 422 milliárd forintos veszteség mutatható ki - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a pénteki Napi Gazdaságban ismertetett adataiból.

MTI Gazdaság

Magánnyugdíjpénztárak: szűkül a külföldi befektetési lehetőség

A magyar magánynyugdíjpénztári tagok, így az OTP Magánnyugdíjpénztár tagjainak befektetéseit is kedvezőtlenül érinti az a változás, amely szerint a magánnyugdíjpénztárak a különböző portfólióknak csak egy megadott részét tarthatják külföldi részvényekben és állampapírokban – közölte az OTP Magánnyugdíjpénztár.