A Mol két hete emelte az üzemanyagok árát, míg ezen a héten nem változtatott rajtuk. Ha azonban a jegyzésárakat nézzük, az elmúlt héten a szakértők szerint nem 6 forintos, hanem legalább kétszer akkora emelést kellett volna végrehajtania, s a héten is emelnie kellett volna pár forinttal. A benzin és a gázolaj a mostani 324, illetve 300 forintos átlagára tehát alacsonyabb annál, mint amit a piac diktálna. S ez még akkor is így van, ha a magyar fogyasztóknak ezek az árak már sok esetben megfizethetetlenül magasak.

A történelmi csúcson lévő benzinár kialakulásában azonban nemcsak a kőolaj és a késztermékek jegyzésárai játszanak szerepet, hanem az is, hogy a forint az elmúlt hetekben gyengült a dollárhoz viszonyítva, s nem utolsósorban az, hogy Magyarországon emelték az üzemanyagok jövedéki adóját. Az év elején a jövedéki adó a gázolaj esetében literenként 97,35 forintra nőtt, míg a benziné 120 forintra. A magyar áfa a régióban a legmagasabbak közé tartozik, s uniós szinten is élvonalbeli.

S bár a benzin átlagára 2008 nyarán volt már majdnem ilyen magas, akkor 317 forint volt literenként, most mégis jobban megérzik a vásárlók a növekedést. Egyrészt válságos időkben emelkedik az ár, másrészt csökken a háztartások reáljövedelme, s magas az adótartalom is.

A kialakult helyzet vélhetően nem jó a Mol-nak és a többi olajcégnek sem, hiszen januárban a bázishoz képest mintegy 15 százalékkal, tavaly decemberhez képest pedig körülbelül 30 százalékkal visszaesett az üzemanyag-kereslet a magyar kiskereskedelmi piacon. Igaz, a januári kereslet normál időszakban is mintegy 20 százalékkal volt alacsonyabb mint a decemberi, mivel az emberek előre vásárolnak az év utolsó hónapjában üzemanyagot.

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: várakozásai szerint inkább a mostani árszint körül ingadozik majd éves szinten a magyar üzemanyagár. Ebbe azonban belefér az is, hogy például a nyáron néhány hétre 350 forint körüli átlagár alakul ki a nagyobb kereslet, a turizmus fellendülése miatt. Hozzátette: nagyon nehéz megítélni, mi történik a piacon, hiszen a kőolaj és a késztermékek ára kiszámíthatatlanul változik. Elég például egy francia finomítói sztrájk vagy egy természeti csapás, illetve két olajtermelő ország közötti helyi konfliktus kialakulása, s az árak máris emelkednek.

További bizonytalansági tényező a dollár árfolyamának alakulása, miközben a fejlett világ lassú kilábalása a válságból, illetve az itteni háztartások reáljövedelmének visszaesése a csökkenő vagy stagnáló kereslet révén inkább csillapítja az áremelkedést. Az üzemanyagok európai árszínvonalát tekintve Magyarország továbbra is a középmezőnybe tartozik. A környező országok közül Szlovákiában és Ausztriában kis eltéréssel hasonlóak az árak, míg Romániában és Horvátországban alacsonyabbak. A legnagyobb árelőnnyel Ukrajna rendelkezik, ott egy tankolás 5-6 ezer forinttal is kevesebbe kerül, ám az árak alakulásában nagy része vannak annak is, hogy melyik ország milyen költségvetési és adópolitikát folytat. A legfrissebb adatok alapján Magyarországon például a gázolaj adók nélküli ára az unió 27 tagállamát figyelembe véve a 11. legmagasabb.

Az árban az adótartalom teszi ki a legmagasabb arányt, ez jelenleg a benzin árának közel 60 százalékát, míg a dízelnél az 55 százalékát adja. A jövedéki adó január 1-jei emelése áfával együtt 14 forinttal növelte a benzin fogyasztói árát és 9 forinttal a dízelét. A világpiaci termékjegyzés ára, amely a globális kereslet és kínálat alakulását tükrözi és amelynek alakulását a Mol az áraiban követi, jelenleg 30-35 százalékot képvisel az üzemanyagok fogyasztói árában. Mivel az árakat dollárban jegyzik, változatlan forint/dollár árfolyam mellett a mai termékár 10 százalékos emelkedése 4-4,5 százalékos emelkedést okoz a fogyasztói árban.

Mindebből következően az árfolyam ingadozása is jelentős hatással van az árra. Az elmúlt időszak piaci folyamatai bebizonyították, hogy a világpiaci árak, valamint a forint árfolyama rövid távon is nagymértékű változásokat okoznak. Emiatt pedig nagyon nehéz megjósolni, hogy hol lehet a maximum az üzemanyagok fogyasztói árában. Hegedűs Miklós szerint az igazi problémát azonban az jelenti, hogy a magyar fogyasztók teljes költésének 5-6 százalékát már az üzemanyag vásárlása teszi ki, ami nagyon magas arány.