Tetszett a cikk?

Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) csalás vádjával beperli a Goldman Sachs bankházat, amiért az 2007-ben fontos információkat elhallgatott a befektetők elől a nem elsőrendű amerikai jelzálogkölcsönökre alapozott egyes származékos termékek kidolgozásakor és terjesztésekor.

©

Nagy bajt okozott az amerikai adósságpiac, de erről nem az amerikai jelzálogadósok tehetnek. Az amerikai központi bank (Fed) statisztikájából kiderül, hogy az Egyesült Államokban – a 2007-ben kezdődött nemzetközi pénzügyi majd gazdasági világválság forrásánál – a tavalyi utolsó negyedévben a kereskedelmi bankok által behajthatatlanság miatt leírt, céltartalékkal fedezett összes hitel nettó aránya a teljes átlagos kintlevőséghez képest éves szintre számolva szezonális kiigazítással – magyarán a hitelveszteség – 2,93 százalékos volt a 2008-as utolsó negyedévi 1,93 százalék és a 2007 utolsó negyedévi 0,76 százalék után.

Azonban, hogy a hitelveszteség ne csak kisebb-nagyobb profitcsökkenést, hanem tényleges veszteséget is okozzon az amerikai bankoknak csupán a lakossági kölcsön üzletágban az átlag szintjén, ahhoz legalább 6 százalékos átlagos hitelveszteségre lett volna szükség közvetlenül a válság kitörése előtt, 2007. júniusban, és még most is legalább 4 százalékos hitelveszteség kellene ehhez. Ez a laboratóriumi számítás az aktuális kamatokra alapoz, tehát hozzávetőleges. A kihelyezett teljes tőkére vetített „laboratóriumi” veszteségküszöbök és a valóságos hitelveszteségek nagy eltérése azonban így is arra vall, hogy a lakosságnak való kölcsönzés végig profitot hozhatott az amerikai bankoknak az átlag szintjén, azzal együtt, hogy a bankcsődök száma tavalyra 140-re nőtt az Egyesült Államokban a 2007-es háromról.

A hitelezés azonban tényleg elszabadult. A fejlett világban a GDP keresleti oldalának 60 százalékát kitevő lakossági fogyasztás régóta alig nő, mert a bérek és fizetések emelkedése lassult, nem tart lépést a gazdasági növekedéssel, imitt-amott még az inflációval sem. Így a lakossági kereslet mégoly csekély növekedése sem finanszírozható alapjában másból, mint hitelből. Ez nagyrészt igaz Európára nézve, és a válság forrásánál, az Egyesült Államokban sem volt sokkal jobb a helyzet.

Mary Schapiro, a SEC vezetője. Bekeményítettek
©

Az Egyesült Államokban a lakosság összes jövedelme 2008-ban, 8,129 billió dollár, vásárlóértékben, azaz reálisan mindössze 4,1 százalékkal volt több, mint 2000-ben, miután a megelőző évtizedekben rendre 31-36 százalékkal nőtt tíz-tíz év alatt. Ezenközben a lakosság ingó és ingatlan eszközökben fekvő teljes vagyona 65,599 billió dollár volt 2008 végén, 31 százalékkal több, mint 2000 végén. Előzőleg, 1990 és 2000 között 106,3 százalékkal gyarapodott a lakosság összvagyona.

Közben az amerikai lakosság összes adóssága 1990 és 2000 között 99 százalékkal, majd 2008-ig további 92 százalékkal nőtt, 14,195 billió dollárra. Az eladósodás üteme tehát nem gyorsult, csakhogy nem lassult annyira, amennyit a fedezet súlyos romlása indokolt volna: 1990-ben az évi összjövedelem a teljes év végi adósságállománynak a másfélszeresét tette ki, 2000-ben még a 105,9 százaléka, de 2008-ban már csak 57,3 százaléka volt. A lakosság összvagyona 1990-ben a teljes tartozás 6,6-szorosa, 2000-ben 6,8-szorosa volt, de 2008 végén már csak 4,6-szorosa.

Ez azonban önmagában mégsem okozhatta a válságot, hiszen a nem törlesztett kölcsönök arányának növekedése mindeddig csak csökkenthette a bankok profitját, ám nem okozhatott veszteséget az átlag szintjén.

A nagy veszteséget és a válságot az állami gondatlanság okozta. Bill Clinton volt amerikai elnök a hét végén töredelmesen bevallotta: az 1990-es években rossz tanácsokat kapott pénzügyminisztereitől a származékos papírok szabályozásával kapcsolatban, és hibázott, hogy megfogadta azokat. „Nem értettem meg, milyen következményekkel jár, ha a származékos piac leromlik”, sajnálkozott Clinton, de hozzátette: utóda, George W. Bush a 2000-es években ugyanezt folytatta, jelentősen meggyengítette a tőzsdefelügyeletet és a pénzügyi piaci ellenőrző mechanizmusokat.

És a nagy befektetési bankok éltek a lehetőséggel. A lakossági hitelezés kockázata – amint a jövedelem-vagyon-adósság arányok romlásából látható – valóban megnőtt, és ezt a kockázatot az adósságokra alapozott, újfajta származékos értékpapírok eladásával szétterítették a világpiacon. Ezek – a követeléssel, illetve zálogjoggal a fedezett adósságkötelezvények (ABS, CDO) – önmagukban nem új találmányok. Az első CDO-kat még 1987-ben adták ki az Egyesült Államokban, de a nagy fölfedezés a Gauss-féle haranggörbe-eloszlásmodell alkalmazása volt 2001-től, amely megkönnyítette és meggyorsította az adósságalapú származékos papírok piaci árazását. Ezekből 2004-ben 157,4 milliárd dollár, 2006-ban már 520,6 milliárd dollár névértékben bocsátottak ki az Egyesült Államokban. A teljes új ABS-kiadás 2003-ban 481 milliárd dollár, 2004-ben már 857 milliárd dollár volt. Nem csoda, hogy Clinton vagy Bush nem értette a Gauss-féle haranggörbét – nemigen értették azt a kereskedelmi bankokban, biztosítótársaságoknál, befektetési alapkezelőknél, nyugdíjalapoknál sem szerte a világon, és nem is kutatták, mit vásárolnak összesen billiós nagyságrendben, hiszen fémjelezte ezeket a „gyártó” és kibocsátó vezető amerikai befektetési bankok neve. Ezek – az eredeti adósságokra korlát nélkül ráépített, a bankmérlegekben eszközként szereplő, ám tisztán „nem realizált” profitot termelő – pénzügyi piramisok temették maguk alá a világgazdaságot, amikor összedőltek, csak mert kissé gyengült egyes amerikaiak fizetőképessége.

Az ellenőrzés és a könyvelés lazasága szabadította a bajt a világra. Az amerikai tőzsdefelügyelet most azért perli elsőként a Goldman Sachst, amit az előző tíz évben megengedett neki.

Mészáros György, MTI

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Gazdaság

Akik ránk hozták a bajt – mi lett a válság főszereplőivel?

Előfordul, hogy munkája során valaki olyan pozícióba jut, amelyben egyes döntései messze túlnyúlnak azon a felelősségi körön, amelyet alkalmazói rábíztak. A befektetési piacon, különösen a Wall Streeten ez rendszeresen megesik. Néhányuk kezében egyenesen világhatalom van. Róluk többnyire csak akkor derül ki, hogy mekkora befolyást összpontosítottak, amikor hibáik folytán már beütött a baj. Ehelyt szembenézhetünk néhányukkal.

MTI / hvg.hu Gazdaság

Zuhantak a tőzsdék: csalás vádja a Goldman ellen

Az Egyesült Államok értékpapír felügyelete a SEC (Securities and Exchange Commission) csalással vádolta meg a Goldman Sachs & Co. bankot a "nem elsőrendű" (subprime) jelzáloghitel levelekre alapozott származékos befektetési eszközökkel kapcsolatban, a befektetők elől fontos információk elhallgatása és a tényleges helyzet hamis beállítása miatt.

MTI Gazdaság

Blankfein: a Goldman elleni vádak Amerikát sérthetik

A Goldman Sachs elleni vádak Amerikát sérthetik – közölte csütörtöki sajtójelentések szerint egy ügyfelével Lloyd Blankfein, a befektetési bank elnöke, aki szerint politikai kampány folyik a pénzintézet lejáratására.

Az orosz kormány szerint "vörös dagály" okozta a rejtélyes pusztulást Kamcsatkán

Az orosz kormány szerint "vörös dagály" okozta a rejtélyes pusztulást Kamcsatkán

Hogyan fogyhatok le? Segít a közgazdaságtan!

Hogyan fogyhatok le? Segít a közgazdaságtan!

Halálos áldozatai is vannak a Fülöp-szigeteken végigsöprő tájfunnak

Halálos áldozatai is vannak a Fülöp-szigeteken végigsöprő tájfunnak