A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank, illetve a Húszak (G20) tavaszi, washingtoni tanácskozása közben tartott, hét végi sajtóértekezletén Olli Rehn kijelentette: „Sürgetjük a kínai hatóságokat, hogy mielőbb vezessenek be rugalmasabb átváltási rendszert a jüan számára.”

A Húszak (G20) hét végi washingtoni tanácskozásáról kiadott hivatalos közleményben nem említették a kínai valutát, de az értekezlet után az amerikai pénzügyminiszter rögtön sürgette a jüan árfolyamának „leakasztását” a dollárról, majd Olli Rehn nyilatkozatával Európa is csatlakozott a jüan szabadabb áralakulását követelő nemzetközi kórushoz.

Közben a kínai központi bank vasárnap megjelent nyilatkozata a világgazdaságot fenyegető legnagyobb kockázatnak a fejlett országok adósságproblémáját nevezte. „A fejlett gazdaságokban kialakult, tarthatatlan költségvetési helyzet ma a világ pénzügyi stabilitását fenyegető legnagyobb kockázat... A legnagyobb fejlett országokban a központi bankok által a pénzügyi piacokba pumpált likviditás és a támogatási politikák abbahagyásának bizonytalansága növelte a nemzetközi tőkefolyam labilitását, és ettől nehezebbé vált a rövid lejáratú finanszírozás kezelése a felzárkózó piacgazdaságok számára”, olvasható a kínai központi bank vasárnap megjelent nyilatkozatában, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi, washingtoni közgyűléséhez és a Húszak (G20) ottani tanácskozásaihoz időzítettek.

Kína külkereskedelme márciusban deficites lett, első ízben 2004. április óta. Kína a jüan árfolyamát  először 2005. júliusban szakította el a dollártól, a kínai központi bank áttért a napi lebegtetésre. A külső mérlegek többletének folyamatos növekedése miatt a jüan 2008 közepéig 21 százalékkal felértékelődött, de a kínai pénzügyi kormányzat akkor gátat vetett a további felértékelésnek, visszatért a dollárhoz kötött árfolyam-politikához, az exportot támogatandó.

A korábbi felértékelődés ellenére is nőtt Kína külkereskedelmi többlete 2005 és 2008 között, ám tavaly 34 százalékkal csökkent, és idén megjelent a mérleghiány, majdnem hat év után az első, mert a kínai kormány hazai keresletet támogató gazdaságösztönző programja nyomán a behozatal jobban nő, mint a kivitel.

Márciusban a kínai export, 112,1 milliárd dollár, 24,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az import, 119,3 milliárd dollár, 66 százalékkal volt több. A kínai import november óta nő éves összehasonlításban, hónapról-hónapra 27-85 százalék közötti ütemekben. A visszaesés után az export csak decemberben tért vissza a növekedési pályára, hónaptól hónapra 18-46 százalék közötti ütemekben éves összehasonlításban.