Az eddig kifizetett támogatás és az összes, hét éves periódusra rendelkezésre álló forrás aránya 10 százalékos, amellyel Magyarország az ötödik helyen áll a régió országai között. A KPMG "EU Funds in Central and Eastern Europe - Progress report 2007-2009" című nemzetközi összehasonlító tanulmányát idézve Várnai Éva kiemelte: Magyarországon 2009 végéig 13,3 milliárd euró értékben kötöttek támogatási szerződést a kedvezményezettekkel, amely a teljes, hét évre, 2013-ig szóló 34,5 milliárd eurós forrás 40 százaléka. Időarányosan a források 90 százalékát kötötte le Magyarország.
A közép-kelet-európai régióban az uniós források 2007-2013 között rendelkezésre álló 264,4 milliárd eurós keretéből az országok a tavalyi év végéig 69,3 milliárd euró értékben kötöttek szerződést, amelyből 19,6 milliárd eurót fizettek ki a nyertes pályázóknak. A szerződéskötések aránya a teljes kerethez képest 26 százalékos volt a tavalyi év végéig, míg időarányosan tekintve 61 százalékos. Várnai Éva a tanulmány alapján rámutatott, hogy a korábbi évekhez hasonlóan Lengyelország és Románia kötötte a régióban a legkevesebb szerződést rendelkezésre álló forrásaihoz képest.
A legmagasabb kifizetési aránnyal a teljes keretösszeget tekintve Szlovénia és Litvánia rendelkezik 18 illetve 17 százalékos aránnyal, míg Romániában és Bulgáriában a keretösszeg kevesebb mint 5 százalékét fizették csak ki a nyertes pályázóknak. Várnai Éva szerint a kifizetések üteme elsősorban azért ilyen alacsony, mert a gazdasági válság miatt sok kedvezményezett nem tudta előteremteni az önrészt, ezért nem tudott még szerződést kötni.
2007 és 2009 között az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósított projektek kedvezményezettjei öt területre − a közlekedésfejlesztésre, vidékfejlesztésre és halászatra, humán-erőforrás fejlesztésre, gazdaságfejlesztésre és környezetvédelemre fordították a támogatások 76 százalékát. Magyarország − a régió tendenciáihoz hasonlóan − a támogatások legnagyobb részét közlekedésfejlesztésre, gazdaságfejlesztésre és vidékfejlesztésre fordította.
A KPMG partnere a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy a régiós országok milyen intézkedéseket valósítottak meg az uniós forrásokból a gazdasági válság hatásainak enyhítésére. Rámutatott: a legtöbb ország nem egy meghatározott stratégia mentén csoportosította át uniós forrásait, így csak rövid távú válságenyhítő intézkedéseket vezetett be. Magyarország a válságra a pályázati jogosultsági kritériumok enyhítésével, valamint az operatív programokat érintő forrásátcsoportosításokkal reagált − emelte ki Várnai Éva.
