Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

Viharfelhők az eurózóna felett

Az euróövezet szakítópróbájának tartják sokan Görögország növekvő adóssággondjait, amelyek orvoslására drasztikus kiadáscsökkentést kér Athéntól az EU. Több tagország is veszélybe került.

  • hvg.hu hvg.hu
  • +${remainingCount} szerző
Viharfelhők az eurózóna felett

Nem győzik elhessegetni az athéni kormány illetékesei a közelgő görög államcsődről, a masszív uniós pénzügyi mentőcsomag szervezéséről vagy éppen a Görögország euróövezetből való kilépéséről az utóbbi napokban terjengő piaci híreszteléseket. Jorgosz Papandreu görög miniszterelnök a múlt heti davosi értekezleten reklámozta kormánya küszöbönálló adó- és nyugdíjreformját, de a hellén állampapírpiacra nehezedő nyomás alig enyhült. Január utolsó hetében az idei első kötvénykibocsátás alkalmából a görög kormánynak sikerült ugyan 8 milliárd eurónyi forrást bevonnia, ám a tetemes hozamfelár sem nyugtatta meg a befektetőket, annál inkább felizgatta a spekulatív fedezeti alapokat.

HVG
Hiába cáfolta Athén, hogy Kínánál puhatolózna 25 milliárd eurónyi állampapír eladásáról, a tízéves görög kincstárjegyek hozama a múlt hét közepén – két nap alatt 100 bázisponttal emelkedve – 7,25 százalékra ugrott, és így több mint 400 bázisponttal haladta meg az azonos lejáratú német állampapírokét. Ekkora hozamkülönbözetre az euró 1999-es bevezetése óta soha nem volt példa. A drámai görög fejlemények ráadásul megviselték az eurózóna többi, szintén rekordhiánnyal birkózó országának kötvénypiacát is, a portugál, a spanyol, az olasz és az ír kincstárjegyek hozamai is feljebb kúsztak, így nem csoda, hogy a hét végére a közös európai pénz árfolyama féléves mélypontra süllyedt a dollárhoz képest.

Az év első négy hónapjában Görögország refinanszírozási szükségletei elérik a 28 milliárd eurót, ám a GDP 120 százalékának megfelelő államadóssággal a háta mögött az athéni kormánynak komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy helyreállítsa a befektetők bizalmát. Annál is inkább, mivel az euróövezet kormányai egymással versengenek a kötvénykibocsátásban – csak januárban összesen 110 milliárd euró értékű papírt dobtak piacra. A túlköltekezésben élenjáró tagállamok közül idáig csak Írország tudott a tőkepiacokat is megnyugtató, hiteles válságkezelő programmal előrukkolni. A görög intézkedéscsomagról ez még nem mondható el. Az Európai Bizottság (EB) minden eddiginél szigorúbb számonkérés mellett még szorosabbra húzatná a nadrágszíjat a görögökkel, akiknek alkupozícióit gyengíti, hogy hamis statisztikai adatokkal visszaesőként vezették félre az EB-t.

A Görögországot sújtó piaci turbulenciák tovagyűrűzésétől tartva pénteken kemény megszorító intézkedéseket jelentettek be Spanyolországban is, ahol az EU féléves soros elnökségét ellátó kormány szemlátomást igyekszik megelőzni a hasonló pénzpiaci zavarokat. José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök közölte, 2013-ig összesen 50 milliárd euróval – az idén a GDP 0,5 százalékának megfelelő mértékben – csökkentik az állam és a területi önkormányzatok kiadásait. A legfájdalmasabb döntés, hogy a madridi szocialista kabinet javasolni készül az öregséginyugdíj-korhatár 65-ről 67 évre emelését. A minap Portugáliában is kiderült, hogy tavaly sokkal jobban – 9,3 százalékig – elszaladt a költségvetési deficit, mint a kormány gondolta. Ezért a pénzügyminiszter 2010-re egy százalékpontos GDP-arányos deficitcsökkenést ígért, valamint hogy 2013-ra a 3 százalékos maastrichti küszöb alá szorítják a hiányt.

Spanyolország és az eurózóna többi gyengélkedő tagja az eddiginél jóval drágábban tudja majd finanszírozni a deficitjét, ám a görög bedőlés csupán hipotetikus lehetőség – hangoztatják egybehangzóan az elemzők. Igaz, az EU-ról szóló szerződés értelmében az unió nem felel a tagállamok központi kormányainak kötelezettségeiért, és nem is vállalja át azokat. Vagyis az EU az eurózóna egyetlen bajba jutott országának sem dobhat pénzügyi mentőövet. A segítségnyújtást kétoldalú alapon persze semmi sem tiltja, és a tagállamok akár hitelezhetnek is egymásnak.

Aligha véletlen, hogy a napokban felröppent a hír, Németország és Franciaország vészhelyzetben egymással egyeztetve kész bevásárolni görög állampapírokból. Szakértők ugyanakkor elképzelhetőnek tartják, hogy a tagállamok közvetetten nyújtanak támogatást Athénnak, így az Európai Beruházási Bank növelheti a hitelkihelyezéseit a görög piacon, ahogy tavaly megtette ezt az eurózónán kívüli új tagállamok esetében. Az EB azzal könnyítheti meg Athén dolgát, ha felgyorsítja a strukturális és kohéziós alapok előlegkifizetéseit. Hosszabb távon a közös európai kötvénykibocsátás is megoldást jelenthetne, ám amikor legutóbb, 2009 elején szóba került a gondolata, a német kormány kapásból lesöpörte. Közgazdászok pedzegetik, hogy nagyobb inflációval is lehetne enyhíteni az államadósság-terhet.

Az árstabilitás felett őrködő Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet óvott a görög adósságprobléma eltúlzásától, mondván, Görögország az eurózóna GDP-jének csupán 3 százalékát adja, és a közös valutát használó 16 tagállam együttesen sincs annyira eladósodva, mint az USA. Ha pánikra nem is, aggodalomra azért okot adhat, hogy egyre erősebb a széttartás az övezet gazdaságai között. Egy minap kiszivárgott belső EB-jelentés szerint az eurózóna tagállamainak versenyképessége közti különbségek erősödése és a bizalom megrendülése a monetáris unió működését is veszélyezteti. Úgy tűnik, a görög krízis nem múlik el nyomtalanul, az EB kezdeményezni fogja, hogy ellenőrzési hatáskörrel is ruházzák fel az EU statisztikai hivatalát, az Eurostatot. A zóna tagállamait pedig a fokozottabb gazdaságpolitikai koordináció jegyében az EB figyelmeztetheti, ha legfontosabb makrogazdasági paramétereik kirívóan eltérnek az átlagtól.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek