Az Audi győri telephelyét a cég magyarországi működése során egyszer már bővítették. Akkor a bővítéssel érintett terület csupán "védelemre tervezett" státuszú volt. Az Audi végigjárta a törvényes utat, az állam végül elállt a védetté nyilvánítástól, cserébe az Audi kifizette az építkezés miatt veszélybe kerülő növények áttelepítésének költségét.

A napilap szerint a magyar államigazgatás eddig meglehetősen furcsán intézte az újabb bővítés engedélyezési ügyeit. A folyamat során a projektet gyakorlatilag államtitokként kezelték, az Audi nevét nem is említették. A szóban forgó terület, vagyis a győri Audi gyár melletti volt győrszentiváni lőtér jelenleg kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek számít, része a Natura 2000 hálózatnak, az Országos Területrendezési Terv alapján pedig az országos ökológiai hálózat magterülete, vagyis nem beépíthető.

Ahhoz, hogy itt gyárat lehessen építeni, először meg kell változtatni a hatályos rendezési tervet: szükség van a belterületbe vonásra, illetve a besorolás megváltoztatására. Az ügyben a jelenlegi kabinet is az előző kormány gyakorlatát követi, azaz titokban, kerülőutakon bonyolítja az engedélyezési folyamatot. A Népszabadság információi szerint a terület átminősítésével kapcsolatos dokumentációt egy hete küldték ki Brüsszelbe: a papírokat a Soproni Egyetem készítette, és a Fertő-Hanság Nemzeti Park véleményezte, ám például a civil szervezetek vagy a helyi lakosság képviselői nem tekinthettek bele.

Így annak vizsgálatát sem sürgette senki, hogy például megvalósulhat-e a beruházás a védett természeti értékek sérelme nélkül, illetve hogy milyen garanciákat tud nyújtani a beruházó annak érdekében, hogy a védett növények és növénytársulások károsodása a lehető legkisebb legyen.
 
A területen három veszélyeztetett faj − homoki nőszirom, homoki futrinka, magyar futrinka − és maga a sztyeppei tölgyes és homoki gyep mint élőhely és társulás képviseli a védett értékeket − olvasható a Népszabadságban.