Az egészségpénztárak tagjainak száma dinamikusan növekszik, jelenleg több mint 930 ezer fős tagsággal rendelkezik, a hozzátartozókkal együtt 2 millióan jogosultak az egészségpénztárak szolgáltatásaira. A pénztárak összesen több mint 100 ezer egészségügyi szolgáltatóval állnak szerződésben. Az egészségpénztári szektor bevételei 2009-ben meghaladták az 50 milliárd forintot, vagyona pedig közelítette az 54 milliárd forintot, amely a magyar lakosság éves egészségügyi magánkiadásainak közel 10 százaléka.

Az ágazat ezzel fordulóponthoz érkezett. „Az egészségpénztári szektor az egészségügyben betöltött szerepe és szervezeti formája alapján ma alkalmas arra, hogy továbblépjen és olyan új feladatokat vállaljon fel, amelyekkel részt tud venni az egészségügyi rendszer továbbfejlesztésében” – mondta Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség egészségpénztári tagozatának elnöke. Erre a következtetésre jutott az a stratégiai tanulmány, amelyet a KPMG Tanácsadó Kft. készített a szövetség megbízásából. A tanácsadó cég szerint az egészségpénztárak − együttműködve a társadalombiztosítás rendszerével − olyan állami feladatokat vállalhatnának át, amelyet a magánforrás bevonásával hatékonyabban és magasabb színvonalon lehet nyújtani.

Az egészségpénztárak stratégiájának alapja az adókedvezmények rendszerének hosszú távú fenntartása. A lehetséges stratégiai irányok közé tartozik az erőteljesebb fellépés az egészségmegőrzés, egészségtudatosság, prevenció területén. Az államtól átvállalandó feladatok közé tartozhat például a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások szervezése vagy ellátás-szervezési feladatok elvégzése oly módon, hogy információkkal lássák el a tagokat a szükséges ellátásokat nyújtó szolgáltatókról (elérhetőségükről, az igénybevétel módjáról, az ellátás minőségéről).

Emellett kitörési pont lehet a részvétel az ápolásbiztosításban, a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ellátásban. A háziorvosi ellátás esetén például azt is meg lehetne oldani, ha az orvosok az OEP mellett az egészségpénztárakkal is szerződést köthetnének, ami azért lenne fontos mivel ezzel javítani lehetne az egészségügyi rendszer egyik legfontosabb pillérének szerepét – fejtette ki Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ tanácsadói igazgató-helyettese.

A pénztárak azt is javasolják a kormányzatnak, hogy alakítsa át a cafeteria-juttatások rendszerét. „Véleményünk szerint a béren kívüli juttatások rendszerét átláthatóbbá tenné, ha a különböző célokra igénybe vehető szolgáltatások körét egymástól elkülönítenék. Így az egészségcélú kiadásokat elsősorban az egészségpénztárak kezelnék, biztosítva a reális, nem generált szükségletek alapján történő igénybevételt” – magyarázta Lehoczky László.