Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A közlemény szerint a vállalat tartalékai nem fedezik a megítélt tartozás töredékét sem, a választott bíróság döntése így tovább súlyosbítja a Vért pénzügyi helyzetét, és a társaságnak egyre kevesebb lehetősége van arra, hogy kigazdálkodja a tartozást. A Vért vezetése ezért a napokban megvizsgálja a kialakul helyzetet, és megteszi a szükségesnek ítélt lépéseket – áll a közleményben.
A csődvédelemről még augusztusban döntöttek az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) többségi tulajdonába tartozó erőműtársaság közgyűlésén a részvényesek. A 2010. augusztus 26-tól hatályos csődvédelem 90 napra fizetési moratóriumot ad a Vértnek, amit a múlt héten, október 7-én újabb 90 nappal meghosszabbítottak. „A jelenlegi peres döntés értelmében azonban teljesen új helyzet állt elő” – fogalmaz közleményében a Vért. A bíróság által megítélt több mint 6 milliárdos követelést egy szerb tulajdonosi hátterű cég, az EFT Budapest ZRt. számára kell megfizetni.
Az augusztusi döntés után a csődvédelmet a társaság a munkavállalók javadalmazásával, a térség távhőellátásával és az államilag garantált hitelek visszafizetésével indokolta. A Vért akkor azt közölte, hogy a három hónap alatt elkészíti a fizetőképesség helyreállítását célzó programot, egyezségi javaslatot készít elő mind a hitelezők, mind a munkavállalók számára, és tárgyalásokkal kívánja elősegíteni a térség távhőellátásának hosszú távú megoldását.
A keddi közlemény szerint a társaság nehéz döntés előtt áll. Figyelembe kell vennie a vállalat dolgozóinak jövedelmét, a kapcsolt regionális szolgáltatások felelősségét, de állami tulajdoni hányada miatt figyelembe kell vennie az adófizetők pénzének védelmét is.
A Vért az augusztusi közgyűlés után a helyzet kialakulásának legfőbb okaként a System Consulting Zrt.-vel 2008-ban létrejött villamosenergia-szállítási szerződésekből származó kárt nevezte meg. Ha nincs fizetési moratórium, az erőműnek 2010. augusztus 30-ig több mint 6 millió eurót kellett volna fizetnie a Vértnek különböző áramkereskedőknek.
Augusztusban Oroszlány akkori polgármestere, Rajnai Gábor elmondta, a városnak hosszú távú szerződése van a távhőellátásra az erőművel, amely három év alatt mondható fel. A kapcsolt villamosenergia-termelés miatt a távhőár a harmadik legalacsonyabb az országban, de ez a pozíció áramtermelés nélkül nem tartható, így 30-40 százalékos lakossági áremelkedést is vonhat maga után.
A Vértesi Erőművet az MVM csoport korábbi vezetője „szociálpolitikai központnak” nevezte, utalva arra, hogy nem tudják annyiért eladni az áramot, mint amennyiért megtermelik, ezért havonta egymilliárd forint támogatást kapnak az MVM-től. Ezen kívül évente közel 8 milliárd forint a termelés fenntartásának támogatása a szénipari szerkezetátalakítási program keretében, amit a végfelhasználók az áram árában fizetnek meg.
A társaság a veszteségek csökkentése érdekében korábban megvált 240 szerződéses erdélyi bányásztól, 2009-ben pedig 450 saját dolgozót bocsátott el. Közülük 257 embert érintett a csoportos létszámleépítés, ők közel másfél éves átlagkeresetüknek megfelelő végkielégítéssel távozhattak, ennek költsége 1,6 milliárd forint volt.
