Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
„A magyar miniszterelnök azzal, amit az ökológiai katasztrófa után művel, megteremti a saját maga által megálmodott kultúrpolitikai forradalom feltételeit” – írja Peter Schutz, a kommentár szerzője, vélhetően az egykori kínai kulturális forradalomra utalva.
Schutz kifejti, hogy az ökológiai katasztrófa nagysága vitathatatlan, a felelősségre vonás sehol sem maradhatna el. „Az azonban, amibe Orbán és parlamenti kétharmada belekezdett, nem kisebb katasztrófával fenyeget, mint a kolontári gát átszakadása” – írja Schutz, aki szerint Orbán „kihasználja a tragédiát” és „ugródeszkát épít az általa megálmodott kultúrpolitikai forradalomhoz vezető mérföldes ugráshoz”.
A szerző szerint a magáncégek állami felügyelet alá vételéről olyan törvény született a magyar parlamentben, amely „Zimbabwében sem állná ki az alkotmányosság próbáját”.
„Így 2011. október 11. a szomszédos Magyarország történelmébe az Államosítás Napjaként vonul be” – olvasható az újságban. A szerző szerint nem kétséges, hogy a MAL Zrt. vezetése és tulajdonosai hibáztak, s felelősségük nagy, de vitathatatlanul nagy a magyar állam felelőssége is. A környezetvédelem és a kockázatos üzemek ellenőrzése ugyanis az állam felelőssége. „Ezt nem lehet elhallgatni” – jegyzi meg Schutz, és hozzáteszi: „Ha igen, akkor csak a mai Magyarországon, ahol Orbán és társai programszerűen éltetik és fokozzák a kapitalistaellenes, vállalkozóellenes hangulatot".
Az újság rámutat: ma már közismert, hogy a gátat az állam két héttel a katasztrófa előtt ellenőrizte, és semmiféle hiányosságot nem állapított meg. „Orbán Viktor egészen szokatlan módon mutogat a vétkesekre, és odadobja őket a lincselni vágyó tömegeknek egy olyan helyzetben, amikor sem ő, sem más nem tudhat semmit a katasztrófa okairól” – zárja kommentárját Peter Schutz.
