Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke szombaton az MTI-nek elmondta: üdvözlik, hogy a kormány jövőre 3 százalék alatti GDP arányos eredményszemléletű hiánnyal számol, valamint hogy a pénzforgalmi deficit is megfelelően alakul. Úgy vélekedett: szinkronban van egymással a tervezett gazdasági növekedés és az inflációs ráta. Szerinte a 2011-es tervezet egy "bátor" költségvetés, mind a gazdasági növekedés, mind pedig az adóbevételek szempontjából. Vadász György szerint növelni kell a vállalkozások versenyképességét, és a kiadáscsökkentő intézkedéseknek nemcsak számokban, hanem konkrét intézkedésekben is meg kell nyilvánulniuk. Vadász György kiemelte: a gazdasági növekedés előmozdítása mellett hangsúlyt kell fektetni a munkahelyek megőrzésére, és újak teremtésére, ugyanakkor hozzáfűzte: a foglalkoztatás növelésében nem 2011 lesz a "csúcsév". Szerinte a költségvetési számok kedvező alapot teremtenek a gazdasági növekedéshez.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára "rendjénvalónak" nevezte a 3 százalék alatti hiányt, és a tervezett gazdasági növekedést is, valamint üdvözölte azt is, hogy a kormány csökkenteni kívánja a közszféra létszámát. Fontos üzenetnek nevezte azt is, hogy jövőre a közszférában a nominális bérkiáramlás összege nem változik. Pozitívan értékelte, hogy a közszférában történő létszámcsökkentéssel egyidejűleg a kormány a vállalkozási szférában 0,6 százalékos foglalkoztatás-bővüléssel számol jövőre. Hozzátette ugyanakkor: egyelőre hiányoznak a részletek arra vonatkozóan, hogy a nagy ellátórendszereknél - oktatás, egészségügy, közigazgatás - elindul-e egy szerkezeti átalakítás is. A VOSZ főtitkára kifejtette: az üzleti szféra tudomásul vette az ágazati különadókat, de ezt azzal a reménnyel tette, hogy az állami kasszába befolyó több 100 milliárd forintot racionálisan, szerkezeti átalakításokra használják fel. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban hangsúlyozta: ha az esetlegesen felmerülő jogi aggályoktól el is tekintünk, akkor sem vehető biztosra, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, így az ebből származó bevételi forrásokkal - vagyon-visszaáramlással - sem lehet mindenképpen számolni.