Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szövetség vezetője emlékeztetett, hogy a kormány 4,5 százalékos minimálbér-emelést javasol, amely így a jelenlegi 73 500 forintról 76 800 forintra emelkedne. Ezen túl a szakmunkás bérminimum 89 500 forintról 92 500-ra emelkedne a kormányzati javaslat alapján, ami 3,4 százalékos növekményt jelentene.
Ebben nem valószínű, hogy meg tudunk állapodni - jelezte az ASZSZ elnöke, majd hozzátette: a kormány korábban arról tájékoztatta a szakszervezeteket, hogy az ennél nagyobb mértékű emelésről az OÉT-ben fog egyeztetést kezdeményezni. Borsik János szerint ez a lépés érthetetlen és komolytalan, mivel eleve ezt a megoldást kellett volna alkalmaznia a kormányzatnak. Vélekedése szerint a másik lehetőség az lett volna, hogy a kormányzat a 4,5 százaléktól valamilyen sávhatárig tett volna egy javaslatot, az emelés mértékének megállapítását pedig a szociális partnerekre bízza.
A bértárgyalások kapcsán legalább heti rendszerességgel össze kell ülnie az OÉT-nek, hogy legyen döntés ebben ügyben - hangsúlyozta az elnök. Megfogalmazása szerint olyan megállapodást kellene megkötni a kormánnyal, amelyet a munkáltatók még ki tudnak izzadni, a szakszervezetek és az emberek pedig el tudják fogadni.
Azzal kapcsolatban, hogy a jövő évi költségvetésben a kormány a háztartási fogyasztásban 2,5 százalékos növekedéssel számolt, Borsik János azt mondta: ez valószínűleg "nem fog bejönni", mert azok a kedvezményezett rétegek, amelyek magas keresettel és jelentős nettó növekménnyel fognak rendelkezni, azok fogyasztási szokásai nem fognak megváltozni, inkább a felhalmozás felé fordulnak. Az alacsony keresetűek viszont nem lesznek olyan helyzetben, hogy többet fogyasszanak, amennyiben maradnak ezek a kondíciók - mutatott rá.
A vállalkozási szférában a foglalkoztatás 0,6 százalékos, tervezett bővülését Borsik János úgy kommentálta, hogy "döntés van, de nincs mögötte szakanyag". Vélekedése szerint a különadók a különböző szektorokban foglalkoztatási problémákat fognak felvetni, s az sem kizárt, hogy helyenként - költségeik csökkentésére - létszámcsökkentésre fognak javaslatokat tenni a munkáltatók.
Nem lehet az adórendszer megváltoztatásánál azt mondani, hogy senki sem fog rosszul járni, mivel ennek a mondatnak semmilyen szakmai tartalma nincs - fogalmazott Borsik János. Hozzátette: vannak olyan dolgok, amelyeket a kormány részéről "kitalálódnak", de nincs mögöttük semmilyen normarendszer; ilyen szerinte a magánnyugdíj-pénztárak ügye.
Az ASZSZ elnöke megfogalmazása szerint ezeket az intézményeket a kormány megtámadta, mert szüksége van a 3 millió tag 2700-2800 milliárd forintjára, amit az szja-csökkentés által keletkezett lyuk betömésére használna fel.
