Borsik: a bérek vásárlóértékének megőrzése a cél

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) soron következő ülésén olyan megállapodásra kell törekedni, amelynél a minimumigény az, hogy ne csökkenjen a bérek vásárlóértékre - jelentette ki Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke.

  • MTI MTI
Borsik: a bérek vásárlóértékének megőrzése a cél

A szövetség vezetője emlékeztetett, hogy a kormány 4,5 százalékos minimálbér-emelést javasol, amely így a jelenlegi 73 500 forintról 76 800 forintra emelkedne. Ezen túl a szakmunkás bérminimum 89 500 forintról 92 500-ra emelkedne a kormányzati javaslat alapján, ami 3,4 százalékos növekményt jelentene.

Ebben nem valószínű, hogy meg tudunk állapodni - jelezte az ASZSZ elnöke, majd hozzátette: a kormány korábban arról tájékoztatta a szakszervezeteket, hogy az ennél nagyobb mértékű emelésről az OÉT-ben fog egyeztetést kezdeményezni. Borsik János szerint ez a lépés érthetetlen és komolytalan, mivel eleve ezt a megoldást kellett volna alkalmaznia a kormányzatnak. Vélekedése szerint a másik lehetőség az lett volna, hogy a kormányzat a 4,5 százaléktól valamilyen sávhatárig tett volna egy javaslatot, az emelés mértékének megállapítását pedig a szociális partnerekre bízza.

A bértárgyalások kapcsán legalább heti rendszerességgel össze kell ülnie az OÉT-nek, hogy legyen döntés ebben ügyben - hangsúlyozta az elnök. Megfogalmazása szerint olyan megállapodást kellene megkötni a kormánnyal, amelyet a munkáltatók még ki tudnak izzadni, a szakszervezetek és az emberek pedig el tudják fogadni. 

Azzal kapcsolatban, hogy a jövő évi költségvetésben a kormány a háztartási fogyasztásban 2,5 százalékos növekedéssel számolt, Borsik János  azt mondta: ez valószínűleg "nem fog bejönni", mert azok a kedvezményezett rétegek, amelyek magas keresettel és jelentős nettó növekménnyel fognak rendelkezni, azok fogyasztási szokásai nem fognak megváltozni, inkább a felhalmozás felé fordulnak. Az alacsony keresetűek viszont nem lesznek olyan helyzetben, hogy többet fogyasszanak, amennyiben maradnak ezek a kondíciók - mutatott rá.

A vállalkozási szférában a foglalkoztatás 0,6 százalékos, tervezett bővülését Borsik János úgy kommentálta, hogy "döntés van, de nincs mögötte szakanyag". Vélekedése szerint a különadók a különböző szektorokban foglalkoztatási problémákat fognak felvetni, s az sem kizárt, hogy helyenként - költségeik csökkentésére - létszámcsökkentésre fognak javaslatokat tenni a munkáltatók.

Nem lehet az adórendszer megváltoztatásánál azt mondani, hogy senki sem fog rosszul járni, mivel ennek a mondatnak semmilyen szakmai tartalma nincs - fogalmazott Borsik János. Hozzátette: vannak olyan dolgok, amelyeket a kormány részéről "kitalálódnak", de nincs mögöttük semmilyen normarendszer; ilyen szerinte a magánnyugdíj-pénztárak ügye. 

Az ASZSZ elnöke megfogalmazása szerint ezeket az intézményeket a kormány megtámadta, mert szüksége van a 3 millió tag 2700-2800 milliárd forintjára, amit az szja-csökkentés által keletkezett lyuk betömésére használna fel.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.