szerző:
hvg.hu

A kormány nemrégiben arról döntött, hogy az államháztartási egyensúly javítása érdekében a közszférában 10 százalékos létszám- és 5 százalékos költségcsökkentést kell végrehajtani. Ez azonban nem sokat ér, ha nem teszik hatékonyabbá a közszféra működését.

Varga Zsigmond, a Public Sector Consulting (PSC) tanácsadó cég ügyvezetője a hvg.hu-nak kifejtette, hogy e feladatok végrehajtására már megvannak a nemzetközi gyakorlatban bevált megoldások, amelyekkel a kényszer előnnyé is konvertálható. A közigazgatási szervezetek hatékonysága a vállalatokénál általában jóval gyengébb, ami természetesen magasabb működési költségeket jelent. Pedig megfelelő szervezeti átalakítással 10-30 százalékos megtakarítás is elérhető lenne. Különösen az ügykezelési és adminisztratív területeken lehetne sokat előrelépni.

Zongor Gábor. Újra kell gondolni az önkormányzati feladatokat
©

Nem a jogszabályi környezet hátráltatja elsősorban a javulást, hanem a stabilitás és az érdekeltség hiánya, ami megakadályozza a szükséges kultúraváltást. Akár az önkormányzatokat, akár a központi közigazgatást, akár az állami vállalatok világát nézzük, a politikai stabilitás mindenütt rendkívül fontos lenne. Ha mindig új főnök jön, aki azt hiszi, hogy az elődje mindent rosszul csinált, és azonnal átalakításokba fog, akkor a személyzet túlélő üzemmódba kapcsol, s az új vezetéshez való alkalmazkodásra koncentrál a feladatai jó ellátása helyett.

Az lenne az igazi, ha mindegyik önkormányzat tudná, hogy a működése minőségét, a hatókörébe tartozó állampolgárok elégedettség tekintve hol áll a rangsorban a vele összemérhető településekhez képest. Az ideális egy országosan egységes mérőrendszer volna, amely összehasonlíthatóvá tenné a működés minőségét a hivatalokban. Ezt nem feltétlenül valamiféle központi elgondolásra kellene építeni, kialakíthatnák – mondjuk – a települési önkormányzati szövetségek is. De amíg nincs ilyen, addig a nagyobb önkormányzatok maguk is készíthetnének felméréseket, hiszen a többi város gyakorlatából rengeteget tanulhatnának, s látnák, hogy milyen területeken vannak lemaradva és hol értek el jó eredményeket – mondta Varga Zsigmond.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára arról számolt be a hvg.hu-nak, hogy a „legjobb gyakorlatokat” az Európa Tanács és a Norvég Alap támogatásával összegyűjtik, s tapasztalatcseréket rendeznek. Készülnek összehasonlító rangsorok is a Helyi Obszervatóriummal közösen. Jelenleg is folyik a kidolgozása a Szemere-indexnek, amely az önkormányzatok teljesítményét mérné egy komplex szempontrendszer szerint.

[[ Oldaltörés (2. oldal: A közszolgálati fűnyíró súlyos károkat okoz) ]]

Sokan azt gondolják, ha a vezetés elrendel valamit, akkor az hamarosan úgy is lesz. Pedig ez nyilvánvalóan nem igaz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok az önkormányzatok működnek a legjobban, ahol régóta ugyanaz a polgármester – fejtette ki Varga Zsigmond. Ez a stabilitás lehetővé teszi, hogy a felső szintről kiinduló elvárások lassan lejussanak egészen a szolgáltatások legalsó szintjéig. A hatékonysághoz vezető kultúraváltás így alakul ki. Emiatt a települések sikerei erősen személyfüggőek, nagyon sokat számít, hogy ki a polgármester. Ezek a stabil emberek ugyanis bele mernek vágni olyan építkezésekbe a szó valódi és átvitt értelmében is, amelyek gyümölcsei csak hosszabb távon érnek be.

Varga Zsigmond. Attól, hogy elrendelik, még nem történik meg
©

Bármennyire is kényszerítő az elrendelt létszámcsökkentés, a fűnyíróelv alkalmazása súlyos károkat okozhat, ezért a létszám- és költségcsökkentést érdemes alapos struktúraátalakítással kezdeni – vélekedik a PSC szakértője. Mint minden szervezetnél, az állami intézményeknél sem egyenletes a feladatok elosztása és a munkatársak leterheltsége. Bizonyos pozíciókban nagyon sok túlórával képesek csak ellátni a feladatokat, más esetekben viszont nagyon kevés munka jut egy munkatársra.

A szervezeti átvilágítás során (s ennek részeként például az ügymenetvizsgálattal vagy a dokumentációelemzéssel) kiderülhet, hogy bizonyos részlegeknél az előírtnál nagyobb létszámleépítés, más, túlterhelt szervezeti egységeknél akár bővítés is indokolt lehet. Megfelelő szervezetkorszerűsítési módszerrel akár 20 százaléknyi alkalmazotti létszám is megspórolható, miközben a teljesítmény növekszik.

Sok közigazgatási és közszolgáltatást nyújtó intézmény – jogszabályból fakadó funkcionalitásaik hasonlósága révén – jól összehasonlítható, szabványosítható és összemérhető tevékenységet végez. Az úgynevezett benchmarkok (az adott iparág legjobb gyakorlatából kiinduló összehasonlító elemzések) alapján kialakítható az idealizált működési modell, amelynek alapján újjá lehet szervezni az intézmény működését.

Például a távközlési iparágban az egy alkalmazottra jutó előfizetői létszám, az egészségügyi intézményekben egy standard orvosi beavatkozás költsége – figyelembe véve a komplikációk arányát –, az önkormányzatnál a szabványosnak tekinthető ügy hibamentes elintézésének időigénye, illetve bármely közintézménynél az ügyfelek elégedettsége lehet az a mérőszám, amellyel az egyes szervezetek hatékonysága összehasonlítható. Gyakran kiderül, hogy bizonyos cégek, szervezetek ugyanazt a feladatot 30 százalékkal nagyobb létszámmal látják el, vagy éppen kétszer akkora költséggel.

Sok tartalék található a párhuzamosan működő, de azonos tulajdonos kezében lévő – jellemzően önkormányzati – intézmények, vállalatok körében. Az elmúlt időben elindult összevonások is azt jelzik, hogy jelentős költségmegtakarítást remélnek a fenntartók az intézmények és az állami cégek centralizációjától.

 

[[ Oldaltörés (3. oldal: Racionalizálás és elbocsátások) ]]

De mit lehet várni az összevonások után? Többek között olcsóbb és kisebb adminisztrációt, az egységes folyamatokból (például egységes informatikai rendszerből) eredő megtakarításokat, a korábbi párhuzamos feladatok megszűnését, s végül alacsonyabb létszámot. És ideális esetben a szolgáltatási színvonal sem csökken. Az összevonással közel egyenértékű eredményt hozhat bizonyos (főleg támogató jellegű) tevékenységek egyetlen állami cégbe szervezése.

Hány embert küldenek el?

Az államigazgatásban, az állami intézményeknél és az önkormányzatoknál a takarékossági intézkedések bevezetésétől a kormány több száz milliárd forintos megtakarítást remél. Ráadásul ezeket a pénzeket nem a jobb működéstől remélik, hanem a felesleges kiadások eltüntetésétől. Így, ha nem is a fűnyíró, de a sövényvágó is működni fog.

A központi költségvetési intézményekben nagyjából kétszázötvenezer köztisztviselőt és közalkalmazottat foglalkoztatnak, így innen a tíz százalékos beígért leépítéssel számolva 25 ezer embert bocsáthatnak el. Ráadásul a létszámcsökkentés nem váltható ki bércsökkentéssel, mert a közalkalmazotti illetménytáblától önkényesen nem lehet eltérni.

Az önkormányzatoknál mintegy 450 ezren dolgoznak. Itt a kormány rendeletekkel nem építhet le, de az önkormányzatok működési feltételeit megszabhatja, azaz itt is biztosan lesznek elbocsátások, még ha némi késleltetéssel is. Bár a közvetett hatások miatt nem lehet pontosan tudni a mértéket, 20-45 ezer ember távozásával mégis biztosan lehet számolni.

Miként kormányzati források jelezték, például Matolcsy György maga is megemlítette, ezeknek az embereknek jelentős része eleve nyugdíjba vonult volna, vagy a közszférán kívül tervezte az elhelyezkedését, így a munkaerőpiacon a leépítés – bár sok ember mozgat meg – nem okoz jelentős feszültséget.

A költségeket a juttatások lefaragásával is mérsékelni akarják. Többek között nem lehet jutalmakat adni, és behatárolták a cafeteriakereteket is, de a számlára történő kifizetéseket is erősen mérsékelni kívánják, azaz a külsősök alkalmazását is korlátozzák. A különböző tételeknél 25-40 százalékos megtakarítást várnak el az intézményektől a tavalyihoz képest. Bár a leépítés és takarékosság több száz milliárd forint értékű, a legtöbb vitát kiváltó elem viszonylag kevés pénzt mozdít meg. A végkielégítések adóztatásának végleges formájáról és mértékéről éppen ma dönthet a parlament.

Habár készültek az elmúlt években feladatkataszterek, az állami feladatok részletes megtervezése és lebontása elengedhetetlen. A feladatkataszter azt összegzi, hogy az adott állami intézménynek pontosan milyen szolgáltatásokat kell nyújtania, milyen minőségben vagy mennyiségben, milyen célcsoportnak és milyen feltételek között. A részletes feladatkataszter elkészítését követően sokkal könnyebb meghatározni, hogy az állami feladatok elvégzéséhez milyen valós erőforrásokra (például hány emberre van szükség.) Ha nem a meglévő munkatársak számából indulunk ki, hanem az elvégzendő feladatokból, akkor valós képet kaphatunk az erőforrásigényről, ami nem feltétlenül egyezik meg a jelenlegi dolgozói állománnyal.

Zongor Gábor szerint az önkormányzati intézményeknél a bér a legnagyobb tétel, de az elmúlt tíz év racionalizálásai során a létszám olyan szintre süllyedt, amit már nem lehet mérsékelni, mert az (többek között az oktatási és egészségügyi) feladatok ellátásának rovására menne. Ezt az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésén Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője is megerősítette. A létszámcsökkentés az önkormányzati igazgatás területén sem valószínű, hogy a költségcsökkentés fontos elemévé válna, annak ellenére, hogy a TÖOSZ főtitkára szerint itt nem történt meg a racionalizálás. „Egy három fős jegyzőséget nehéz már leépíteni” – állapította meg. Zongor Gábor azonban úgy véli, ideje volna ismét végiggondolni, hogy az önkormányzatoknak milyen feladatokat kell ellátniuk és hogyan. Egészen odáig, hogy ki gondoskodik a közérdekű szolgáltatások (például az oktatás) működtetéséről, ha a település már nem tudja fizetni a számlákat.

Varga Zsigmond úgy véli, Magyarországon a kormányzati szándék mellett a költségvetési szigor kényszere adhatja a végső lökést ahhoz, hogy az állami szervezetek nekilássanak hatékonyabbá és eredményesebbé tenni a működésüket. Ezekre az átalakításokra a legtöbb országban „békeidőkben”, azaz gazdasági fellendülés esetén általában nem kerül sor, mert nincs rá igazi kényszerítő erő. Ezért jött el most a nagy lehetőség: a működés évtizedek óta halogatott korszerűsítésére most tényleg sor kerülhet.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Karrier

Minőségromlás előtt a közszféra?

A korábbi hónapokhoz képest nőtt az államigazgatásból érkező aktív keresők száma, és a folyamatnak még nincs vége - mondta a Népszabadságnak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke.

Megmutatta a NASA, milyen ruhákban dolgoznak majd az űrhajósai a Holdon és a Marson

Megmutatta a NASA, milyen ruhákban dolgoznak majd az űrhajósai a Holdon és a Marson

Sajátos nevelés egy keszthelyi gimnáziumban: nyilvános bocsánatkérésre köteleztek diákokat és egy tanárt egy műsor miatt

Sajátos nevelés egy keszthelyi gimnáziumban: nyilvános bocsánatkérésre köteleztek diákokat és egy tanárt egy műsor miatt

Mit adhat a vállalati képzés?

Mit adhat a vállalati képzés?

Ha ilyen wifi-routere van otthon, azonnal cserélje le, a gyártó is ezt javasolja

Ha ilyen wifi-routere van otthon, azonnal cserélje le, a gyártó is ezt javasolja

Náci propagandakiadvány ellen tiltakozott, őrizetbe vették, de Alkotmánybíróság nem foglalkozik az ügyével

Náci propagandakiadvány ellen tiltakozott, őrizetbe vették, de Alkotmánybíróság nem foglalkozik az ügyével

Szankciók nélkül is sokat veszíthet Erdogan, ha folytatja a támadásokat

Szankciók nélkül is sokat veszíthet Erdogan, ha folytatja a támadásokat