Az MTI-hez eljuttatott anyagban az ILO hangsúlyozza: a foglalkoztatás fellendítése az idén - főként a fejlett gazdaságokban - továbbra is lassan halad, emellett világszerte kiemelt probléma a 15-24 éves korosztály magas munkanélküliségi rátája.

A jelentés rámutat, hogy a munkahelyek helyreállítása meglehetősen eltérő képet mutat a különböző munkaerőpiacokon. A fejlett országokban következetesen magas a munkanélküliség, és növekszik az elbátortalanodás, míg a fejlődő régiókban bővül a munkahelyek száma. Ezek a trendek éles ellentétben állnak a több kulcsfontosságú makroökonómiai indikátor által jelzett fellendüléssel: a  globális bruttó hazai termék (GDP), a magánfogyasztás, a befektetések és a nemzetközi kereskedelmi és részvénypiacok mind fellendültek 2010-ben, túlszárnyalva a válság előtti szintet. 

A globális munkanélküliség növekedésének több mint fele - 55 százaléka - 2007 és 2010 között a fejlett gazdaságokban és az Európai Unióban következett be, miközben a világ munkaerejének csak 15 százaléka található ezeken a területen. A fejlődő világ számos gazdaságában -  például Brazíliában, Kazahsztánban, Sri Lankán, Thaiföldön és Uruguayban - a  munkanélküliségi ráta a válság előtti szint alá csökkent.

Tavaly világszerte 78 millió fiatal volt munkanélküli, amely jelentősen meghaladja a válság előtti, 2007-es 73, 5 milliós szintet, de kevesebb, mint a 2009-ben regisztrált 80 millió - olvasható a jelentésben.

A 15-24 éves fiatalok körében a munkanélküliségi ráta 12,6 százalékponton volt 2010-ben, ami több mint két és félszerese a felnőtt munkanélküli rátának. Az ILO azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy abban az 56 országban, ahol hozzáférhető adatok vannak, 1,7 millióval kevesebb fiatal volt a munkaerőpiacon, mint amire a válság előtti trendek alapján számítani lehetett, és hogy az ilyen elbátortalanított dolgozókat - passzív munkanélküliek - nem számítják be a munkanélküliek közé, mivel nem keresnek aktívan munkát.  

Újra kell gondolni az általánosan elfogadott makroökonómiai politika elemeit és a minőségi munkahelyek létrehozását, valamint központi célkitűzéssé kell tenni a méltányos munkát, a magas szintű növekedéssel, az alacsony inflációval és a kiegyensúlyozott állami költségvetéssel együtt - idézi a közlemény Juan Somavia-t, az ILO főigazgatóját.

Az ILO szerint a munkaerőpiac talpra állásának késlekedése abban is megnyilvánul, hogy a termelékenységből származó nyereségek sok országban nem tükröződnek a reálbérek emelkedésében. A jelentés szerint "ez veszélyeztetheti a későbbi fellendülési kilátásokat, mivel szoros összefüggések vannak a reálbérek növekedése, a fogyasztás és jövőbeni befektetések között".

A jelentésből kiderül az is, hogy a teljes globális foglalkoztatás az ipari termelésben 2009-ben csökkent, ami komoly eltérés a 2002 és 2007 közötti 3,4 százalékos megszokott éves növekedési rátához képest. A fejlett gazdaságokban és az Európai Unióban az iparban a foglalkoztatás 9,5 millióval csökkent  2007 és 2009 között, míg a fejlődő régiókban az iparban a foglalkoztatottság nőtt, bár meglehetősen visszafogott tempóban.

A globális foglalkoztatás 2009-ben a mezőgazdaságban nőtt, ami eltérést mutat a hagyományos trendektől, és azt jelzi, hogy az alacsonyabb termelékenységű mezőgazdasági szektor gyakran egyfajta "védőzónaként" szolgál azoknak a dolgozóknak, akik az ipari termelésben vagy a szolgáltatásokban elveszítették az állásaikat.