szerző:
Meixner Zoltán (hvg.hu)
Tetszett a cikk?

A magyar kormány az EU soros elnökeként a nyárig szeretné összehozni azt a megegyezést az Európai Parlamentben, amelynek alapján újabb rádiófrekvencia-spektrumot nyithatnának meg a szélessávú szolgáltatások számára – írja az EuropeanVoice.com.

Az európai szélessávú technológiák elterjesztésére adott állami támogatás 2010-ben a 2009-es négyszeresére növekedett, s az állami alapokban lévő vagyon elérte az 1,8 milliárd eurót. Az igyekezet nem meglepő, hiszen az EU Digitális Menetrendje szerint 2020-ra az összes európai polgárnak másodpercenként 30 megabit letöltési sebességnél gyorsabb elérést kell kapnia, s a háztartások több mint felében meg kell haladni a 100 megabites határt.

A célok elérését azonban viták hátráltatják. A műsorszolgáltatók (rádió- és tv-társaságok), illetve a telekommunikációs cégek például további kiterjedt vitát fognak folyatnak arról, hogy a 800 MHz-es sávot (amely a szélessávú szolgáltatásokra ideális) hogyan lehetne felszabadítani. A sáv, amelyet digitális hozadéknak (digital dividend) neveznek, felszabadul, amint a rajta futó analóg televíziós jelet digitálisra cserélik.

Az ügyben jövő kedden (február 1-jén) lesz közmeghallgatás, ahol az összes érdekelt megpróbálja meggyőzni az EP-képviselőket és a tagállamokat álláspontjuk helyességéről, azt követően, hogy szeptemberben az Európai Bizottság  közzétette javaslatát, amelyből kiderül, hogy a frekvenciát elérhetővé tennék a szélessáv-szolgáltatók számára 2013. január 1-től – olvasható az EuropeanVoice.com helyzetjelentésében.

1. Webes hangátvitel 2. Online rádió 3. Gyors böngészés 4. Szabványos tévézés MPEG4 5. P2P fájlcsere 6. Szabványos tévézés MPEG2 7. HDTV 8. HD videokonferencia 9. Távgyógyítás, e-diagnosztika és beavatkozás 10. HD oktatás és gyors letöltés 11. Távgyógyítás, virtuális kezelőegység 12. Több alkalmazás egyidejű használata
Európai Bizottság felmérése

A magyarországi tisztviselők jelezték, hogy mindent megtesznek a tagállamoknál, hogy politikai megállapodást érjenek el még azelőtt, hogy júniusban a magyar EU-elnökség lezárulna. Néhány tagállam azonban (amelyek azt hiszik, hogy a frekvencia értékesítéséből több százmillió eurós bevételre tehetnek szert) a 2013-as célt túlságosan ambiciózusnak tartja.

A telekommunikációs cégek támogatják a Bizottság tavaly szeptemberben bemutatott első Rádiófrekvencia-politikai Programját, amely törekszik az összehangolásra, miközben foglalkozik a verseny kérdéseivel is. Amellett érvelnek, hogy a digitális hozadék alapvető a gyorsan növekvő vásárlói kereslet miatt. A mobilinternet-forgalom várhatóan a tízszeresére fog nőni 2010 és 2015 között.

Miközben egység mutatkozik a frekvencia mielőbbi kiadására, a telekommunikációs ipar megosztott abban, hogy az értékesítését hogyan kellene intézni. A kisebb vállalatok attól félnek, hogy a nagy mobilszolgáltatók képesek lesznek lecsapni rá. Kiemelik Németország példáját, ahol már megtörtént a 800 MHz-es frekvencia árverése, és a frekvenciakiosztás kétharmada olyan nagy operátoroknak jutott, mint a Deutsche Telekom és a Vodafone. A két cég már egyébként is birtokolta a többségét a 900 MHz-es sávnak.

Fitori Erzsébet, az ECTA (a European Competitive Telecommunications Association – Európai Alternatív Távközlési Szolgáltatók Szövetsége) szabályozási ügyekben illetékes igazgatója kijelentette: „Ha a legjobb frekvencia csak pár gazdag operátor kezébe kerül, és a piac tovább konszolidálódik, a fogyasztóknak meg kell fizetniük a rossz politikaválasztás árát a végén. A következmények szűkebb választási lehetőségek, kevésbé innovatív szolgáltatások és magasabb árak lesznek.” Az igazgató figyelmeztetett, hogy egy versenyellenes végeredmény veszélyeztetheti az EU Digitális Menetrendjét, mert a fogyasztók könnyen lehet, hogy nem engedhetik meg maguknak a nagysebességű szélessávú szolgáltatások igénybevételét.

A műsorszolgáltatók óvakodnak elveszíteni a frekvenciát, amelyet hagyományosan használtak, különösen, ha befektetéseik vannak a digitális televíziózásba, amely a frekvencia felszabadítását lehetővé teszi.

Az EBU (European Broadcasting Union – Európai Műsorszolgáltatók Uniója) figyelmeztet, hogy a frekvenciának úgy kell kinéznie, mint egy köztárgynak, amelyet különös gonddal kell kezelni, fenntartva az egyensúlyt a gazdasági, kulturális és társadalmi értékek között a köz érdekében.

A keddi meghallgatást az Európai Parlament ipari, kutatási és energia bizottsága szervezi. Gunnar Hökmark, az EP jobbközép képviselője vezeti a testület munkáját, támogatja a 2013-as határidőt, s hisz benne, hogy a megállapodást tető alá lehet hozni a magyar elnökség idején. Kijelentette: „Az idő rohan, különösen ebben a szektorban az ázsiai fejlesztéseket elnézve.” A képviselő szerint fontos volt, hogy a politika nem zárta ki a piacra újonnan belépőket, de szerinte a műsorszolgáltatóknak is meg kell adni a lehetőséget a frekvencia jövőbeni felhasználásában való részvételre.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Magyarország a 28. a legfejlettebb internet-országok listáján

Magyarország a 28. azon a listán, amit a szélessávú internetes technológiában vezető szerepet betöltő országokról készített az Oxfordi Egyetem Said Business School: az első helyen Dél-Korea áll, majd Hong-Kong és Japán következik, míg a 29. helyen Csehország, a harmincadikon pedig Lengyelország és Szlovákia holtversenyben áll.