szerző:
Pápai Csaba
Tetszett a cikk?

A világ, ahogy ismerjük, a végéhez közeledik - vetik fel egy héten átívelő cikksorozatukban az Eurasia Group szakértői. A Foreign Policy-ban közölt kockázatelemzés, a Top Risk 2011 szerint a következő pár évben a világrend gyökeres átalakulására kell felkészülnünk. Korábban tartósnak hitt szövetségek bomolhatnak fel, s újak köttethetnek; mindeközben jobbára a belső problémák megoldása foglalja majd le a világ menetét eddig irányító hatalmakat.

Itt az idő visszatérni a megszokott üzletmenethez - állítja legújabb kockázatelemzésében az Eurasia Group. A politikai elemzők szerint a világgazdasági folyamatok optimizmusra adnak okot, a globális makrokörnyezet pedig lehetővé teszi, hogy a tőke végre visszaáramoljon a partvonalról a pénzpiacokra. A dinamikus fellendüléshez elengedhetetlenül szükséges bizalom hiánya mégsem teljesen indokolatlan - teszik hozzá a megfigyelők, akik szerint 2011-gyel új világrend kialakulása veheti kezdetét.

Ennek a kockázatai elsősorban nem abból a tényből fakadnak, hogy politikai és gazdasági szempontból ismeretlen vizekre evezünk. Önmagában a változások nagyságrendje is aggodalmat keltő, s felveti a kérdést, hogy képesek vagyunk-e irányításunk alatt tartani a kibontakozó folyamatokat.

Az Eurasia elemzésének apokaliptikus hangneme sokaknak ismerősen csenghet, hiszen a Szovjetunió bukása után egyszer már megkongatta a vészharangokat a figyelmét elsősorban a feltörekvő országokra összpontosító elemzőgárda. Hamar be kellett azonban látniuk, hogy a szovjet blokk összeomlása biztonságpolitikai szempontból markáns változást hozott ugyan, a gazdasági erőviszonyokra azonban csak korlátozott hatást gyakorolt.

A legnagyobb gazdaságokat tömörítő G7-ek csoportja először Oroszországgal egészült ki, majd a pénzügyi válságot követően húsz tagúra duzzadt. Az Eurasia elemzői a következőkben arra számítanak, hogy a világgazdasági erőviszonyok átalakulása felgyorsulhat: egyes államok, illetve vállalatok közötti együttműködés még szorosabbá válhat, korábbi szövetségek pedig felbomolhatnak mind a feltörekvő, mind a fejlett államok között.

A konfliktuszónák is elvándorolnak majd az elemzők szerint. A Közel-Kelet a világ legnagyobb puskaporos hordóján ült az elmúlt 20 évben, a jövőben viszont egyre több feszültségről hallunk majd Ázsiában, míg az arab világot mindeddig meghatározó feszültségek csillapodhatnak.

G-nulla

Az összefogás hiánya, s ennek következményei 2011-ben már nem csak az eurózónán belül, de azon kívül is nyilvánvalóvá válnak az Eurasia előrejelzése szerint. A válság okozta pánik, és az annak nyomában támadó lépéskényszer csak ideig-óráig tudta összekovácsolni a G20-akat, a nagyhatalmak csúcstalálkozói eztán inkább a konfliktusok felszínre kerülésének, mint az együttműködésnek lesznek színterei. A válságban meggyengült vezető gazdaságok az idén sokkal inkább belső problémáikkal lesznek elfoglalva, s a húszak közül egy sem akad majd, hogy az Egyesült Államoktól átvegye az irányítást a globális politikai-gazdasági porondon.

A válság által összekovácsolt „nagy család” legutóbbi összejövetele konfliktusoktól volt hangos. A megfigyelők a tárgyalások eredménytelenségét látva globális valutaháborút és a protekcionizmus előretörését vetítették előre.
©
Magyarország vesztes lehet

Az Eurasia Group kockázatelemzésében Magyarországra is kitér: a szakértők szerint a feltörekvő piacokra áramló tőke helyzetbe hozta ugyan a legtöbb feltörekvő gazdaságot, ám helyenként - így hazánkban is - a politikai, gazdasági kockázatok miatt nem lesz érzékelhető ez a versenyelőny. A Magyarországgal szemben egyre bizalmatlanabbá váló befektetők további, tömeges kivonulására kell felkészülnie a sajátos retorikájával önmagát sarokba szorító magyar kormánynak az elemzők szerint, akik úgy vélik, a kormánynak végül épp onnan kell segítséget kérnie, ahová a legkevésbé sem akar fordulni: az IMF-től.

Ennek jelei már tavaly is megmutatkoztak, elsőként a koppenhágai klímacsúcson, majd azt követően még hangsúlyosabban az IMF washingtoni, illetve a G20-ak szöuli találkozóján. Az Eurasia elemzői szerint a küszöbön álló korszak legtalálóbban a G0 jelzővel lenne leírható. Az új világot a nagyhatalmak mélyülő érdekellentétei és egymástól való elszigetelődése határozza majd meg. Az egyre hangosabbá váló populista szólamok közepedte még nehezebb lesz megegyezni egy közös válságkezelési mechanizmusról vagy a globális pénzügyi felügyelet megerősítéséről.

Az eurózóna peremországainak adósságválsága elvben felgyorsíthatná Európa gazdasági integrációját, a gyakorlat azonban mindeddig nem igazolta ezt az elméletet. Az Európai Unió tagországainak kormányai, de az Európai Központi Bank vezetői sem törik kezük-lábuk, hogy a PIGS-országok fiskális helyzetét mindenáron rendezzék. Márpedig az Eurasia szakértői szerint az ösztönzésekkel párhuzamosan futó megszorítások politikája működésképtelen lesz, az eurózóna egyben tartása érdekében a korábban túlköltekező országok megmentésére pedig csak igen kemény feltételek mellett kerülhet sor.

A Portugáliában, Írországban, Görögországban és Spanyolországban elindított szerkezeti reformok nyomán támadt elégedetlenség az ellenzéket erősíti, a kormányok politikai támogatottságát pedig gyengíti, így a reformok megvalósítását is lassabbá teheti. A belső feszültségek az eurózóna egészével szembeni bizalmat is megrengethetik, s a Párizs és Berlin közti konfliktusokat is mélyíthetik.

Az elemzők szerint Európa már nem sokáig menekülhet a kérdés elől: valójában mennyit nyom a latban a világ pénzpiacain? A súlytalanná váló eurózóna működésének finanszírozási költségei jelentősen drágulhatnak, a rendszerszintű veszélyek pedig arányosan nőhetnek, még nehezebbé téve a kilábalást a jelenlegi válságból.

Pakisztán

Pakisztánt még az ág is húzza - az országban iszonyatos károkat okozó, közel egy évszázada nem tapasztalt nyári árvíz akár a kormányt is elmoshatja az elemzők szerint. Aszif Ali Zardari elnöknek csak korlátozott eszközei vannak az egyre mélyülő politikai, gazdasági és társadalmi válság kezelésére. Az Eurasia szerint a 2008 óta hatalmon lévő Zardari politikai karrierje épp úgy érhet véget, ahogy elődje, Pervez Musarrafé elkezdődött: katonai puccsal.

A pakisztáni kormány gyengesége akár az amerikaiak afganisztáni erőfeszítéseit is alááshatja. Megfelelő háttértámogatás nélkül a térségbe küldött haderők által elért eredmények csak rövid életűek lesznek - figyelmeztetnek az Eurasia elemzői.

A belpolitikai csatározások és a gyenge kormányzat hatalomféltése továbbra is elterelheti a döntéshozók figyelmét a fontos feladatokról - a strukturális reformok megindításáról, illetve a deficit elkerülhetetlen csökkentéséről. Az országot sújtó áradások miatt otthontalanná vált 20 millió ember helyzetét a magas munkanélküliség mellett az elharapódzó infláció is nehezíti.

Az élelmiszerárak emelkedése és a mélyülő szegénység kombinációja - a katasztrofális kilátások miatt folyamatosan romló közbiztonsággal fűszerezve - széles körű társadalmi elégedetlenséghez vezethet az Eurasia elemzői szerint. A szakértők úgy vélik, a kormánnyal szembeni elégedetlenség a militánsok pakisztáni támogatottságának növekedéséhez, hosszabb távon pedig a szekuláris és vallásos erők közt amerikai beavatkozással elért törékeny béke megbomlásához vezet majd a térségbe.

A két Korea

Tavaly tavasszal az egész világ lélegzetvisszafojtva figyelte a két Korea közti dühös üzenetváltásokat. Miután egy északi tengeralattjáró egy vitatott tengeri határvonal közelében elsüllyesztett egy déli hadihajót, a két ország vezetői heves fenyegetőzésekbe kezdtek, a megfigyelők pedig a helyzet eszkalálódásától tartottak.

A vártnál is gyorsabban zajlik a hatalomátadás-átvétel Kim Dzsong-Il és harmadik fia, Kim Dzsong-Un között, de a Lee Mjung-bak dél-koreai elnök által tervezett egyesítési adó is olaj a tűzre a félszigeten.

Az Eurasia szerint borítékolható, hogy Dél-Korea 2011-ben sem ússza meg északi provokáció nélkül. Kim Dzsong-Il ugyanis az elmúlt hónapokban sűrűbbé vált erődemonstrációkkal is szavatolni próbálja harmadik fia, Kim Dzsong-Un utódlását. Egyelőre nem világos, Phenjanban vajon a külföld számára akarják-e bizonyítani Észak-Korea erejét, vagy a villongásokkal a hadsereg támogatását akarják megnyerni a "trónörökösnek".

Az ellenben túlságosan is egyértelmű, hogy ha az utódlás mégsem a Kim Dzsong-Il által tervezett forgatókönyv szerint zajlana, a félszigeten könnyen fegyveres konfliktus alakulhat ki. Ez elsősorban azért aggasztó, mert az elmérgesedett helyzeten enyhíteni képes szereplők - az Egyesült Államok és Kína - válságkezelési forgatókönyvei elég különbözők, összehangolásukra pedig mindeddig erőfeszítés sem történt. Az USA legfőbb célja az északi nukleáris arzenál leszerelése, míg Kína minden erejével azt akarja megakadályozni, hogy a koreai menekültáradat átlépje az ország déli határait.

Kína

A világ második legnagyobb gazdaságának menetelése nem azért torpant meg a pénzügyi válság során, mert bankrendszerét megfertőzték a nyugati pénzintézeteket térdre kényszerítő toxikus jelzálogpiaci befektetések. A kínai exportcikkek iránti globális kereslet visszaesése által indított leépítési lavinát ugyan meg tudták állítani a nagyszabású állami beruházásokkal, ám a lecke hosszú távon meghatározó szemléletváltást hozott a kínai gazdaságpolitikában.

A gazdaság dinamikáját állami infrastruktúraprogramokkal fenntartó Kína az eddiginél nagyobb beleszólást követel a világgazdaság irányításába, de az Eurasia elemzői szerint gáláns ígéreteit jobbára nem fogja betartani.
©

Élénk és stabil belső kereslet nélkül Kínának továbbra is a gazdag nagybácsit kellene játszania mind Európában, mind a tengerentúlon, hogy a külső tényezők által gerjesztett belső válságokat elkerülje. A hazai piac megerősítése az Eurasia szerint azonban akár egy egész generáción átívelő projekt is lehet. Márpedig Kína kereskedelmi partnerei, s legfőképp az Egyesült Államok, ennél sokkal gyorsabb változást szeretnének a kínai kereskedelmi mérlegben: nagyobb import- és kisebb exportforgalmat, az európai és az amerikai termékek iránt sokkal nyitottabb és nagyobb befogadóképességű kínai piacot.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Magyarország egy templom és egy iskola felújításával segíti a földrengéssel sújtott horvátokat

Magyarország egy templom és egy iskola felújításával segíti a földrengéssel sújtott horvátokat

Csak úgy szórja klientúrájának a műemlékeket az Orbán-kormány

Csak úgy szórja klientúrájának a műemlékeket az Orbán-kormány

Marabu Féknyúz: Álhír, hír, hír, hír

Marabu Féknyúz: Álhír, hír, hír, hír