Az adóhatóság csak akkor gyakorolhat méltányosságot, ha ezt a törvény lehetővé teszi, köteles azonban élni ezzel a jogával, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint fizetési kedvezmény (a fizetési kötelezettség halasztása, részletekben történő megfizetése, mérséklése, illetve elengedése) kizárólag kérelemre történhet. A kérelmek elbírálása során a NAV az adóhiány keletkezési körülményeit, a mulasztás súlyát, gyakoriságát már nem vizsgálja, kizárólag az számít, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e.

A kérelmet magánszemély esetében az állandó lakóhely, egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet esetében a székhely szerinti adóigazgatóságokon működő fizetési kedvezmények osztályain kell előterjeszteni (a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága és a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága hatáskörébe tartozó adózókat kivéve). A kérelmet papír alapon és elektronikus úton is be lehet nyújtani. Az elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke 2.200 forint. 

Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetében lehet mérsékelni. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére nyújt lehetőséget. 

A magánszemély adózóknál a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelnie, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási
tevékenység ellehetetlenülése. Utóbbi esetben a magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére, illetve elengedésére van lehetőség a kivételes méltányosság keretében. 

A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsiköltségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket. 

Jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék- és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén, így különösen akkor mérsékelhető (vagy engedhető el), ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A mérséklés nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, a tájékoztató szerint csak ott indokolt alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. 

Az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelemre számított adót mérsékelheti vagy elengedheti a jövedelmi, vagyoni és szociális körülményekre, valamint a jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különösen, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik). Az említett feltételeknek együttesen kell fennállniuk. 

Egyéb adók tekintetében fizetési könnyítés a következő feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető: ha az adósnak fizetési nehézsége áll fenn, amely miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű megfizetésére nem képes; a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható; a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adótartozás későbbi időpontban való megfizetése valószínűsíthető.

A fizetési könnyítés megadásához az adóhatóság határozatában különböző feltételeket szabhat. A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. Ilyen feltétel lehet például a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése.

Mérséklési és fizetési könnyítési kérelem ugyanazon beadványban történő együttes előterjesztése esetén a mérsékelni kért tartozásra (e kérelem elutasítása esetére) célszerű fizetési könnyítést is kérni, mivel ennek hiányában (mivel az adóhatóság a kérelemtől nem térhet el) a mérsékelt összegre akkor sem engedélyezhetne ugyanazon határozatában fizetési könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen kedvezményt biztosított - hívja fel a figyelmet a tájékoztató.