Az adóhatóságot 2007-től jogszabály kötelezi arra, hogy negyedévenként nyilvánosságra hozza azoknak a cégeknek a listáját, amelyeknél száznyolcvan napon át 100 millió forintnál nagyobb adótartozást tartanak nyilván. A regisztráció bevezetése óta megnégyszereződött a listán szereplők száma, 2007 első negyedévében, amikor először hozták nyilvánosságra a "nagyadósok" nevét, még 470-en kerültek rá a névjegyzékre, tavaly év végén viszont számuk már egy híján elérte a kétezret. 

A nagymértékű növekedés a feketelista.hu szerint csak részben magyarázható az adóval tartozók számának bővülésével, nagyban hozzájárult az is, hogy sok cég évek óta tolja maga előtt a tartozását, így minden negyedévben rákerül a listára. 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) összegszerűen nem teszi közzé a listán szereplők adósságának nagyságát, összesített kimutatása szerint viszont a cégek és magánszemélyek együttes adótartozása a 2009. év végi 1988,9 milliárd forinttal szemben 2010 végén 2308,8 milliárd forintra rúgott, azaz egy év alatt 16,1 százalékkal növekedett. A tartozás 92 százaléka a gazdálkodók terhére írható. 

Az adós cégek többsége már nem működik, a listán szereplők 81 százaléka ugyanis felszámolás alatt áll, tartozásuk behajtása tehát igencsak kétséges. E vállalati kör egyetlen év alatt 22,9 százalékkal növelte adótartozását, amely tavaly december végén elérte az 1708,9 milliárd forintot. A működő gazdálkodók adótartozása a NAV kimutatása szerint 416,2 milliárd forint, egy év alatt 1,3 százalékkal nőtt. 

A különösen nagy összegű adósok többségénél a tartozás egy összegben, revíziós megállapítás során keletkezett. Ezekkel a cégekkel szemben kivétel nélkül hoztak már valamilyen behajtási intézkedést. Az adóhatóság inkasszóval, nagyobb értékű ingóságok foglalásával próbálkozik, a vagyonelemek felkutatása azonban több hónapig is eltarthat. Amennyiben az adóhivatalon kívül más is kezdeményezett az érintett vagyontárgyra foglalást, át kell adni az ügyet az önálló bírósági végrehajtónak, amivel a behajtási folyamat tovább húzódik. 

Ha már nincs esély a tartozás részbeni megtérülésére sem, az adósnak nincs végrehajtható vagyona, az adóhivatal felszámolási indítványt tesz a bíróságnak. A felszámolás elrendeléséig szintén hetek, hónapok telnek el, ez alatt a hátralék jellemzően tovább növekszik. A gyakran évekig tartó felszámolások esetében a megtérülés jó esetben is legfeljebb 3-5 százalék. 

A feketelista.hu a mintegy kétezer cég közül kiemelte azt a százat, amelyek a legtöbbször szerepelnek a szégyenjegyzékben. Az összeállításból kiderül, hogy a száz közül harminchét cég neve az első megjelenés óta negyedévenként folyamatosan, azaz tizenhatszor olvasható a listán, és még a századik helyre sorolt vállalkozás is tizennégyszer került a lajstromba. 

Az első száz „nagyadós” között gazdasági súlyuknál is nagyobb arányban szerepelnek a fővárosiak; a száz megnevezett cég 44 százaléka budapesti vállalkozás. A vidéki városok cégei nagyjából gazdasági súlyuknak megfelelően találhatóak a listán, feltűnően sokszor olvashatók viszont kistelepüléseken bejegyzett cégek nevei, kétes hírnevet szerezve e kistelepüléseknek.