Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az Ipsos „Global Advisor” kutatása keretében 24 ország polgárai értékelték hazájuk gazdaságát. A magyarok többsége semmi jóra nem számít. Pocséknak látják az ország gazdasági helyzetét, pocséknak a környezetükét és a jövőbe vetett hitük is igen ingatag.
Alapvetően nem sokat változott az elmúlt év során a 24 ország polgárainak – a földrengés előtt is – megfogalmazott minősítése a felmérés három dimenziójában: a bizalmi index (41 százalék), a helyi gazdaság pozitív megítélése (31 százalék), a hat hónappal későbbre vonatkozó pozitív várakozások (28 százalék) nem azt tükrözik, hogy a világ fejlettebb felének gazdasági hangulata megváltozott volna – derül ki az Ipsos felméréséből.
Az eredményeket befolyásolhatta, hogy a nemzetközi adatfelvétel ugyan a japán földrengés előtt, de az észak-afrikai felkelések, illetve az üzemanyagárak drasztikus emelkedése közben, s egyes országokban súlyos költségvetési problémák, illetve heves árfolyammozgások idején történt. Regionálisan a BRIC országok – Brazília, Oroszország, India és Kína – szárnyalnak töretlenül mindhárom vizsgált dimenzióban, elnyerve ezzel a valódi feltörekvő piacok státusát.
![]() Japán csapás A kutatás interjúi a pusztító japán földrengés előtt egy hónappal készültek, s még az Ipsos összefoglalójának megírása közben is újabb és újabb hírek érkeztek a következményekről, amelyek nagyban befolyásolják Japán, közvetlen környezete és a világ minden országának gazdaságát. Japán az USA és Kína után a világ harmadik legerősebb gazdasága, emiatt különösen elgondolkodtató, hogy a természeti csapás nélkül is az országok rangsorának alsó harmadába sorolódott a nemzeti és helyi gazdaság lakossági megítélése alapján. Már a földrengést megelőzően csak 8 százalékon állt a gazdasági bizalmi index (azok aránya, akik saját országuk állapotát jónak ítélik), éppen hogy megelőzve Spanyolországot (6 százalék) és Magyarországot (5 százalék), s alig lemaradva Franciaország (10 százalék) mögött. |
A lista végen ugyanakkor Európa szerepel, csak Svédország és Németország bizalmi indexe átlag feletti (de ezek az országok is átlag alatt teljesítettek a hat havi várakozásokban).
A 24 ország összesített bizalmi indexe 1 százalékponttal 41 százalékra emelkedett, tehát gyakorlatilag változatlan 2010 óta. A nemzetgazdaság megítélésében – egy-egy százalékpontnyi emelkedéssel, illetve eséssel – Szaúd-Arábia (81 százalék) és Kína (73 százalék) a két legstabilabb pozícióban lévő nemzet. A második helyen – 2 százalékpontos eséssel, erejét és európai vezető szerepét megőrizve – Svédország található. A 24 ország rangsorának harmadik helyén India (77 százalék) áll.
Magyarország (5 százalék), Spanyolország (6 százalék) és Japán (8 százalék) bizalmi indexe 2 százalékpontot emelkedett ugyan, de továbbra is a leggyengébben teljesítő országok sorát növelik. Japán 8 százaléka sem ad túl nagy mozgásteret az országnak arra, hogy megbirkózzon belső nehézségeivel.
A vezető nemzetgazdaságok a helyi (az egyes országokon belül a lakóhely szerinte meghatározott) gazdaság pozitív megítélésben is az élen járnak: Kína (57 százalék), Svédország (57 százalék), Szaúd-Arábia (55 százalék ), India (55 százalék) és Ausztrália (54 százalék). A nemzeti rangsor sereghajtói helyi szinten sem szerepelnek túl fényesen: Japán (5 százalék), Spanyolország (9 százalék), Magyarország (10 százalék).
Nemzetgazdaságának megítélése alapján változatlanul 20 százalékon áll az USA, büszkeségre okot adóan azonban 5 százalékpontot emelkedett (24 százalék) a helyi gazdaság teljesítményének lakossági értékelése. A belga polgárok optimizmusáról tanúskodik, hogy 10 százalékpontot emelkedett (30 százalék) náluk a helyi gazdaság megítélése.
Az adatfelvétel legizgalmasabb megállapításai az optimizmus és pesszimizmus nemzetközi összegzéséből erednek. Brazília ugyan a 24 ország között a szerény 8. helyet (61 százalék) foglalja el a nemzetgazdaság, s a hetediket (47 százalék) a helyi gazdaság állapotának megítélése alapján, mégis messze lepipálja a többi nemzetet az optimizmusban: 73 százaléknyian bíznak benne, hogy javul a jövőben a helyi gazdaság állapota. Ez 45 százalékponttal jelent többet a nemzetközi átlagnál, s 12-vel előzi meg a rangsorban következő Indiát (61 százalék).
Néhány országban ez pont fordítva van, erős a bizalom az aktuális állapotot illetően, de a jövőt bizonytalannak látják, szerények a várakozások. Ausztrália áll a rangsor tetején úgy a nemzeti (72 százalék), mint a helyi gazdaság megítélésében (54 százalék), de csupán a 13. (24 százalék), ami az optimizmust illeti. Hasonlóan Kanada és Németország a nemzetközi élboly húzónemzetei az aktuális gazdaság megítélésében, de 29, illetve 28 százalékos értékükkel csupán a 8. illetve a 9. helyen állnak a hat havi előrejelzésben.
Magyarország érdekes eset, mert mindhárom dimenzióban a sereghajtók között van: a hat havi pozitív várakozások esetében is (15 százalék), s ennél is rosszabb az aktuális helyi (10 százalék) és a nemzetgazdaság (5 százalék) pozitív lakossági értékelés részaránya.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Érdemi megtakarítást lehet elérni megfizethető, régi ingatlanban is alkalmazható okoseszközökkel. A csúcs a mindent integráló rendszer, bár ez inkább új otthonoknál célszerűbb.
Az influenszer hozzászólása még a bírót is megnevettette.