A hét legfontosabb bejelentésére várhatóan csütörtökön, Frankfurtban került sor: az Európai Központi Bank a szinte egyhangú várakozások szerint 25 bázisponttal, 1,25 százalékra emeli a 2009. május 13-a óta 1 százalékos alapkamatot. A kamatemelésre nem csupán az elemzők számítanak (a Bloomberg által megkérdezett 31 szakember közül a múlt pénteken 30-an 1,25 százalékra voksoltak), de a kereskedők szerint a piac is beárazta már a kamatemelést. A ráta az elemzők szerint nem pihen sokáig a „közel kétéves csúcson”, a szigorítás folytatódik, és az év végére az üveggömbök szerint 1,75 százalékra emelkedik.

A kamatdöntés minden bizonnyal az inflációs nyomás erősödésével indokolja majd Trichet elnök: az eurózónában az Eurostat első becslése szerint márciusban az előző hónaphoz képest 0,1 százalékponttal, 2,6 százalékra emelkedett az éves infláció, és a várakozások szerint még jó ideig az EKB által célul kitűzött „kevéssel 2 százalék alatti” szinten marad.

A hazai kínálat

Keddtől kezdve a hét minden napjára várunk hazai adatokat is, ezekről nyilván jóval kevesebb szó esik majd, mint a célegyenesbe forduló alkotmányozásról. Április 5-én a Nemzetgazdasági Minisztérium közzéteszi a költségvetési mérleg márciusi mutatóit. Február végén a központi alrendszer hiánya 559,7 milliárd forint volt, a teljes évre tervezett deficit 81,4 százaléka. Ez az arányszám a minisztériumban nem okoz fejfájást: a 2010-es „végleges” államháztartási adatok közzététele után már jelezték: 2011-et a költségvetés többlettel fogja zárni.

Szerdán a Magyar Nemzeti bank honlapján megjelenik a március 28-i kamatmeghatározó ülés jegyzőkönyve. Ettől különösebb meglepetést nem várunk: mint azt Simor András a döntés után közölte, egy javaslat volt (tartás), amit a Monetáris Tanács egyhangúan meg is szavazott. Ami az indoklást illeti: az azóta közzétett inflációs jelentésből minden kiderül.

Csütörtökön reggel teszi közzé a  KSH az ipari termelés februári alakulásáról szóló első becslést. A volumen januárban 10,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és a várakozások szerint az év második hónapjában gyorsult az ütem: az elemzők szerint 11,0 százalékra.

Pénteken statisztikai hivatalunk publikálja a külkereskedelmi termékforgalom februári alakulására vonatkozó első becslést, és összesíti a kereskedelmi szálláshelyek forgalmának január-februári adatait. A külkermérleg januárban 401 millió eurós aktívumot mutatott, februárra a piac 500 millió eurós többletet valószínűsít.

A szálláshelyek forgalmának alakulásáról szóló jelentés lesz a KSH első idei turisztikai adatsora; 2010-ben a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 2 százalékkal, a szálláshelyek árbevétele (folyó áron) 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

Nyugat-Európa

Az öreg kontinens boldogabbik felén a héten „a másik” kamatdöntés mellett főként a Markit beszerzési menedzser indexeire és a német ipari adatokra figyel majd a piac.

A Bank of England csütörtökön tartja kamatmeghatározó ülését, és a várakozások szerint nem változtat a 0,5 százalékos rátán.

A Markit kedden teszi közzé a szolgáltatószektor beszerzési menedzser indexeinek végleges márciusi értékét. Az elemzők szerint a londoni központú piackutató  nem változtat az 56,9-es első becslésen, és a kompozit, azaz a feldolgozóipari felmérés eredményét is magába foglaló mutató is marad az 57,5-es „flash” szinten. (A feldolgozóipari BMI-előzetest április 1-jén kissé lerontotta a Markit; az 50 feletti értékek bővülést, ez 50 alattiak zsugorodást jeleznek.)

A legnagyobb európai gazdaságból a héten két februári ipari adat is befut. Kedden a rendelésállomány alakulásáról kapunk információkat: a januárban (a decemberi 3,6 százalékos visszaesés után) az előző hónaphoz képest 2,9 százalékos volt a havi növekedés. Az elemzők szerint az év második hónapjában az ütem 0,5 százalékra lassult – igaz, az állomány 16,5 százalékkal így is meghaladta az egy évvel korábbit.

A német ipari termelés volumene januárban 1,8 százalékkal múlta felül a decemberit, amiben döntően a bázis – a 2010 végi zord időjárás – játszotta a főszerepet. A konszenzus szerint februárban ezt szerényebb, hó/hó alapon 0,5 százalékos (és 13,3 százalékos éves) növekedés követte.

Lássuk a (valamivel) kisebb súlyú adatokat is. Hétfőn ismerjük meg az eurózóna befektetői hangulatát számszerűsítő Sentix index április értékét. A mutató márciusban hároméves csúcsra, 17,1 százalékra emelkedett. A hangulatot a március 7-i közzététel óta a japán katasztrófa-sorozat kissé elrontotta, a piac a negyedik hónapra 16,1 pontot valószínűsít.

Az Eurostat honlapján hétfőn délelőtt 11-kor jelenik meg a termelői árak februári alakulásáról szóló jelentés. Az eurózónában ebben a kategóriában  januárban hó/hó alapon 1,5 százalékkal, éves összevetésben 6,1 százalékkal emelkedtek az árak; a havi ráta az elemzők szerint februárban 0,7 százalékra csökkent, az éves pedig 6,7 százalékra nőtt.

Kedden az uniós statisztikai hivatal a kiskereskedelmi forgalom februári alakulásáról tájékoztat. Az eurózónában, ahol 2010 negyedik negyedévében az előző negyedévhez képest mindössze 0,2 százalékkal nőtt a forgalom volumene, az elemzők a januári 0,3 százalék után 0,1 százalékos havi bővülést valószínűsítenek, aminek eredményeként az éves növekedés üteme 0,1 százalékponttal, 0,8 százalékra emelkedhetett.

A szerdai betevő Eurostat-adatsor a végleges 2010. negyedévi GDP-jelentés. A várakozások szerint a statisztikusoknak sem sikerül feljebb varázsolniuk a közös pénzt használó blokkra vonatkozó – egyszer már megerősített – 0,3 százalékos negyedéves GDP-növekedést.

Számunkra mindenekelőtt a svájci frank alapkamatának alakulása szempontjából bír jelentőséggel az alpesi államból szintén szerdán érkező márciusi inflációs jelentés. Februárban hó/hó alapon 0,4 százalékkal, éves összevetésben 0,5 százalékkal emelkedtek az árak – az ütemek a harmadik hónapban a konszenzus szerint 0,2 százalékra, illetve 0,6 százalékra módosultak. (Svájcból – pénteken – egy februári munkaerőpiaci jelentés is érkezik: a ráta az elemzők szerint tovább csökken: a decemberi 3,5 és a januári 3,4 százalék után 3,3 százalékra.)

Régió

Régiónk kedden kerül a figyelem középpontjába a lengyel kamatdöntés okán. (És csütörtökön, az uniós pénzügyminiszterek háromnapos magyarországi tanácskozásának kezdőnapján.) A monetáris politika varsói döntéshozói a várakozások szerint folytatják a januárban megkezdett, majd azóta szüneteltetett szigorítási ciklust, és 25 bázisponttal, 4 százalékra emelik az irányadó rátát. Az infláció az elemzők szerint nemcsak idén, de várhatóan 2012 nagy részében is a 2,5 százalékos jegybanki célszint felett marad, ami a szigorítás folytatása mellett szól: az alapkamat az év végére a prognózisok szerint akár 5 százalékig fölé is emelkedhet.

Romániában és Csehországban hétfőn teszik közzé a kiskereskedelmi forgalom januári alakulásáról szóló adatsorokat. Decemberben keleti szomszédunknál 5,6 százalékkal csökkent, Csehországban 6,6 százalékkal nőtt a volumen.

A két országból a héten februári iparitermelés-adatokat is várunk: Csehországból szerdán, Romániából pedig pénteken. Csehországban a válságból való kilábalás ütemét diktáló ágazat termelése januárban 16,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, Romániában ez a mutató 10,6 százalék volt, az ütem az elemzők szerint Csehországban lassult, Romániában gyorsult az év második hónapjában.

A heti kínálatból még egy cseh adat emelhető ki: a pénteki munkaerőpiaci jelentésben a várakozások szerint 9,4 százalékos márciusi munkanélküliségről számolnak be a statisztikusok. A ráta decemberben 9,7, januárban 9,6 százalékon állt.

Egyesült Államok

A heti nem éppen túlzsúfolt amerikai makronaptárból az ISM beszerzési menedzser indexét emelhetjük ki, amelynek márciusi értékét kedden ismerjük meg. A mutatót a piac a februári 59,7 után 60,0-re várja, az optimizmust mindenekelőtt a munkaerőpiaci helyzet javulásáról szóló hírek táplálják.

Kamatdöntések: tovább is van

A héten nem csupán Frankfurtban, Londonban és Varsóban lesz döntés az alapkamatról. A japán, az ausztrál, a szerb és a chilei ráta jelenleg rendre 0,1 százalék, 4,75 százalék, 12,25 százalék, illetve 3,75 százalék. A piac szerint az ausztrál jegybank (kedden) tartani fog, csakúgy, mint a Bank of Japan (szerdán). Chilében és Szerbiában 25 bázispontos emelésre számít a piac – hogy joggal-e, azt csütörtökön tudjuk meg.