„A gazdasági jelezőszámok alapján a rendkívüli események hatására bekövetkezett visszaesés után is folytatódhat az emelkedő pálya, ugyanakkor a stabil növekedés mellett a piacok különösen érzékenyek a ’fekete hattyúra’, azaz olyan politikai vagy természeti események bekövetkeztére, amelyeknek bár minimális az esélye, mégis rövid idő alatt komoly sokkot jelenthetnek a világgazdaságnak. Ezért a következő hónapokban a gazdasági fellendülés mellett is fokozott óvatosság várható a befektetők részéről” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A világ legnagyobb gazdaságában, az Egyesült Államokban mind a beszerzési menedzser indexek, mind pedig a fogyasztói bizalom – kisebb törésekkel ugyan – de folyamatosan emelkednek. Idén 3,0-3,5 százalékos növekedésre számítanak az elemzők, ami gyakorlatilag a válság előtti szintnek felel meg. A munkaerőpiac a gazdaság jelentős bővülése ellenére sem növekedett eddig számottevően, a foglalkoztatás szempontjából kulcsfontosságú szolgáltató szektor élénkülése azonban áttörést hozhat a következő hónapokban.

Líbiai hadszintér. A megjósolhatatlantól való félelem megjelent a nyersanyagárakban

AP

Az eurózóna helyzete is stabil képet mutat, dacára a portugál, ír és görög helyzetnek, ami annak köszönhető, hogy a most már állandósulni látszó kríziseket határozottabban kezeli az EU, így a nemzetközi piacok elsősorban az egyes tagállamok sajátosságai alapján mérlegelik az adott ország kockázatait, ezért a bizalom megingása nem terjed tovább a többi országra. A valutaunió gazdasága idén várhatóan átlagosan 2,0 – 2,5 százalékkal fog növekedni, amiben az exportra termelő országok, vállalatok lesznek meghatározóak. Habár Európa egyik legfontosabb exportágazatát, az autógyártást érzékenyen érintette a japán katasztrófa, ennek jelentősége hétről hétre fokozatosan csökken. Az exportbővülés szempontjából az erősödő euró jelenthet még kockázatokat, ám az unió kivitelében a magas hozzáadott értékű áruk szerepelnek meghatározó súllyal, így az árfolyammozgás nem befolyásolja szignifikánsan az ezekre irányuló keresletet.

A feltörekvő országok gazdasági növekedése várhatóan lassulni fog, de még így is erős marad. A továbbra is figyelemreméltó bővülésük és ennek következtében meghatározó nyersanyagkeresletük miatt a világgazdasági súlyuk dinamikusan növekszik, de egyre fontosabb szerepet fog játszani a belső keresletük alakulása is.

A feszült közel-keleti politikai helyzet miatt emelkedő nyersanyagárak és a gyorsuló gazdasági növekedés hatására világszerte egyre erősebb az inflációs nyomás, és az inflációs mutatók mindenhol emelkedőben vannak. A legerősebb inflációs nyomás a feltörekvő országokban figyelhető meg, itt már sorra szigorítanak is jegybankok, és kamatemelésbe kezdtek.

A közel-keleti politikai feszültség állandósulása a nyersanyagkínálat beszűkülését okozza, ami az emelkedő nyersanyagárak miatt globális kockázatot jelent a növekedés szempontjából. A helyzet kulcsa rövid távon Szaúd-Arábia kezében van, hiszen a sivatagi királyság gyakorlatilag az olajkészlet központi bankja, így az ország politikai stabilitásának megőrzése létfontosságú a világ folyamatos energiahordozó-szükségletének kielégítéséhez.

Az elmúlt hetek világeseményei ismét felhívták a figyelmet a gazdaságot fenyegető „fekete hattyú” veszélyére. Habár az olyan rendkívüli eseményekre, amilyenek Japánban vagy az arab országokban történtek, nem lehet felkészülni, a piacok érzékelhetően óvatosabbak, és – különösen a nyersanyagárakba – nagyobb mértékben beépülnek a geopolitikai kockázatok.