Simor András beszámol, Frankfurt éberségre int – Mire figyeljen a héten?
A héten kiderül, hogy dübörgött az ipar és mit mutatott a külkermérleg áprilisban, az MNB elnöke beszámol a jegybank tavalyi gazdálkodásáról. A nemzetközi kínálatból a frankfurti és a varsói kamatdöntés mellett ipari és inflációs adatsorok emelhetők ki.
A hazai makronaptárban a hét közepén egymást követik az ütős bejegyzések. A KSH kedden az ipari termelés áprilisi alakulására vonatkozó első becsléssel élesít. A volumen márciusban – bár az előző havitól 3,2 százalékkal elmaradt – több mint 9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az ütem azóta lassulhatott, a májusi, gyengébb beszerzési menedzser index legalábbis erre utal, áprilisban azonban még kitarthatott a lendület: a piac 8,8 százalékos éves bővülést valószínűsít.
A KSH 9-kor teszi közzé az ipari adatot, fél 10-kor pedig a Szabadság téren folytatódik a show: Simor András sajtótájékoztatót tart az MNB gazdálkodásáról, és ismerteti a jegybank 2010. évi jelentését. (A hét másik hazai „jegybanki” híre szerdán jelenik meg az MNB honlapján: a legutóbbi, május 16-i kamatmeghatározó ülés jegyzőkönyve.)
A harmadik keddi adatsort a Nemzetgazdasági Minisztériumból várjuk: kiderül, miként alakult az államháztartás mérlege májusban. Piaci konszenzust nem ismerünk, az UniCredit elemzői 149 milliárd forintos deficitet valószínűsítenek.
A KSH szerdán a kereskedelmi szálláshelyek január-áprilisi forgalmi adatairól tájékoztat. Az első negyedévben a vendégek és a vendégéjszakák száma is 6 százalékkal nőtt év/év alapon, a szálláshelyek bevételei (folyó áron) 7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Csütörtökön megismerhetjük a részletes első negyedévi GDP-adatsort. A május 13-án közzétett első becslés szerint január-márciusban a magyar gazdaság éves összevetésben 2,4 százalékkal (a naptári hatást figyelembe véve 2,3 százalékkal) bővült, 2010 negyedik negyedévéhez képest pedig 0,7 százalékkal. „A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek” – figyelmeztettek a KSH munkatársai, de az elemzők nem számítanak revízióra.
A másik csütörtöki KSH-jelentés a külkereskedelmi forgalom áprilisi alakulására vonatkozó első becslés. Márciusban a mérleg 840 millió eurós aktívumot mutatott, a konszenzus szerint ezt áprilisban kisebb, 563 millió eurós többlet követte. Az exportnak lendületet adó külföldi – mindenekelőtt német – kereslet némileg gyengült, még „szerencse”, hogy a belső kereslet csak mértékkel húzza az importot.
Nyugat-Európa: jön a „fokozott éberség”
Az öreg kontinens boldogabbik felén az Európai Központi Bank csütörtöki kamatmeghatározó ülése a hét elsőszámú eseménye. A ráta a konszenzus szerint marad 1,25 százalékon, de legalább ekkora az egyetértés a szakértők között abban is, hogy a múlt héten közös európai pénzügyminisztérium felállítását javasló – és októberben leköszönő – Jean-Claude Trichet újra használja majd a „fokozott éberség” fordulatot, ami „egyértelműen” a szigorítás júliusi folytatását vetíti majd előre… A monetáris tanács tagjai közül Lorenzo Bini Smaghi nemrégiben annak a véleményének adott hangot, hogy nem indokolt az alapkamat jelenlegi alacsony szintje, Mario Draghi pedig az egyre erősebbek az inflációs várakozásokról beszélt.
A másik csütörtöki kamatdöntésre Londonban kerül sor: a Bank of England a várakozások szerint szintén tartani fog (0,5 százalékon).
A legnagyobb európai gazdaságból a héten két áprilisi ipari adat érkezik. A német ipar márciusban 0,7 százalékkal bővült az előző hónaphoz képest. A havi ütem az elemzők szerint áprilisban 0,1 százalékra lassult, a becslés nehézségeit mutatja, hogy míg a Goldman Sachs üveggömbje mínusz 0,5 százalékot, addig a Barclays Capitalé (plusz) 1,3 százalékot mutat, szerdán kiderül, melyik a pontosabb. Ami talán már biztos: a feldolgozóipari termelés volumene 2010 negyedik negyedévében 2,9 százalékkal, az idén január-márciusban 2,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest.
A másik német adat kedden fut be az ipari rendelésállomány áprilisi alakulásáról. Az állomány márciusban 4,0 százalékkal csökkent havi összevetésben, a mutató a piaci konszenzus szerint áprilisban visszatért a pozitív tartományba (2,0 százalék hó/hó).
Pénteken teszik közzé a végleges májusi inflációs adatsort: a harmonizált éves ráta az áprilisi 2,7 százalékról a nem kis meglepetést keltő előzetes becslés szerint 2,4 százalékra csökkent, és a piaci szereplők szerint ez lesz a végleges adatsor (egyik) sarokszáma is.
Péntekre várjuk a francia és az egyesült királyságbeli ipari adatot is. Az eurózóna második legnagyobb gazdaságában a márciusi 0,9 százalékos havi szintű mínusz (amiben az egyik „ludas” az autószektor 4,3 százalékos zsugorodása volt) után a piac 0,5 százalékos bővülést valószínűsít. Az Egyesült Királyságban a márciusi 0,3 százalék után 0,1 százalékos havi bővülés nem okozna meglepetést; az éves ütem a konszenzus szerint 0,7 százalékról 1,7 százalékra nő.
Lássuk most a heti Eurostat-kínálatot! Az uniós statisztikai hivatal hétfőn az ipari termelői árak, kedden a kiskereskedelmi forgalom áprilisi alakulásáról számol be, szerdán pedig az első negyedévi részletes GDP-adatsort teszi közzé.
Az ipari termelői árak a közös pénzt használó blokkban márciusban hó/hó alapon 0,7 százalékkal, éves összevetésben 6,7 százalékkal emelkedtek. Az elemzők szerint a havi ráta áprilisban – mindenekelőtt az energiaárak emelkedése miatt – megközelítette az 1 százalékot.
Az eurózóna áprilisi kiskereskedelmi forgalma a márciusi 0,9 százalékos havi és 1,7 százalékos éves visszaesés után áprilisban 0,4 százalékkal bővült hó/hó alapon, az éves ütem pedig 0,0 százalékra „gyorsult”.
A közös pénzt használó blokk gazdasága az első negyedévben az első becslés szerint 0,8 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. Az elemzők, akik szerint a két fő „pozitív hozzájáruló” az export és a beruházás, a legerősebb visszahúzóerő pedig a fogyasztás, nem számítanak revízióra. (2010 harmadik és negyedik negyedévében rendre 0,4, illetve 0,3 százalékos volt a negyedéves ütem.)
A héten két svájci adat is napvilágot lát. A kedden esedékes májusi inflációs jelentésben az elemzők szerint 1,3 százalékos éves sarokszám és mínusz 0,1 százalékos havi ráta szerepel majd, ami meglehet, lehűti kissé a kamatemelést vizionáló piaci szereplőket. (Áprilisban havi összevetésben 0,1, év/év alapon 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.)
Az alpesi állam munkaerőpiaci mutatói kifejezetten irigylésre méltóak, és a tendencia sem rossz: a ráta az áprilisi 3,4 százalékról májusban 3,1 százalékra csökkent az elemzők szerint (szerdán jön az adat).
Régió: Varsó a figyelem középpontjában
A legfontosabb régiós eseményére Varsóban kerül sor: a lengyel jegybank a várakozások szerint 25 bázisponttal, 4,5 százalékra – az áprilisi inflációval megegyező szintre – emeli szerdán az alapkamatot.
A hét másik régiós kamatdöntésére egy nappal később, Belgrádban kerül sor. Az Európa-csúcstartó szerbiai irányadó ráta az elemzők szerint 12,5 százalékon marad. Az éves infláció az elemzők szerint 15 százalék körül „tetőzött” áprilisban vagy májusban, további emelkedésre nem kell számítani, ami „megnyugtathatja” a monetáris politika döntéshozóit.
Csehországból a héten három fontos makroadatot várunk. Hétfőn az áprilisi iparitermelés-adattal melegítünk be: az éves ütem a márciusi 9,5 százalék után 8,0 százalékra csökkent a konszenzus szerint.
A munkaerőpiaci helyzet folyamatosan javul: a ráta februárban 9,6 százalékon állt, márciusban 9,2 százalékon, áprilisban 8,6 százalékon állt, májusban pedig a konszenzus szerint 8,2 százalékra csökkent az aktív álláskeresők aránya – szerdán kiderül.
Csütörtökön teszi közzé az infláció májusi alakulásáról szóló jelentést. Az elemzők szerint az élelmiszerár-emelkedés üteme lassan, de biztosan Csehországban is felzárkózik a régiós szinthez, de – például Romániából nézve – egyelőre még nincs komoly veszély: az éves infláció az áprilisi 1,7 százalékról 1,8 százalékra emelkedik.
Ha már Romániát említettük: az EU-csúcstartó infláció a konszenzus szerint májusban 8,5 százalékra emelkedett, 0,3 százalékponttal a hároméves csúcsot jelentő áprilisi szint fölé – pénteken visszatérünk.
Keleti szomszédunkban az áprilisi iparitermelés-adatot szerdán teszik közzé: az éves növekedés üteme márciusban 7,4 százalék volt. Konszenzust nem ismerünk, csak a két fő hatást: a külföldi kereslet erősödése húzó, a lej erősödése visszahúzó-erő.
Egy, csak egy adat…
… érkezik a héten az Egyesült Államokból: a külkereskedelmi termékforgalom áprilisi alakulásáról. A mérleg márciusban 48,2 milliárd dolláros deficitet mutatott, áprilisban ezt a konszenzus szerint 48,6 milliárd dolláros hiány követte. Az elemzők szerint az év negyedik hónapjában az export és az import volumene nagyjából egyforma mértékben csökkent, a hiány növekedése így az árak eltérő ütemű emelkedésének lehet betudható: az importárak ugyanis májusban átlagosan 2,2 százalékkal, az exportárak 1,1 százalékkal haladták meg az egy hónappal korábbi szintet.
Kína, Japán: export-import, GDP
A világ második és harmadik legnagyobb gazdaságából a hét utolsó két munkanapján egy-egy fontos adatsort várunk. Japánból csütörtökön futnak be a részletes első negyedévi GDP-mutatók. Az első becslés komoly csalódást keltő sarokszáma szerint a szezonálisan kiigazított évesített negyedéves ütem mínusz 3,7 százalék volt. A piaci konszenzus szerint a statisztikusok ezt a második olvasatban mínusz 3,1 százalékra javítják.
Pekingben pénteken teszik közzé a májusi külkereskedelmi forgalmi adatokat. A piaci konszenzus szerint áprilishoz képest mind az export, mind az import bővülésének éves üteme lassult az ötödik hónapban: az előbbi 29,9 százalékról, 20,6 százalékra, az utóbbi 21,8 százalékról, 20,0 százalékra.
Tovább is van…
Frankfurt, London, Varsó és Belgrád már szerepel az étlapon, de a héten sor kerül néhány további kamatdöntésre is. Ausztráliában az elemzők szerint (kedden) 4,75 százalékon, Új-Zélandon pedig (szerdán) 2,5 százalékon tartják a kamatot, Brazíliában (kedden) 25 bázispontos szigorításra (eredményeként pedig 12,25 százalékos irányadó rátát) számít a piac.
Csütörtökön Frankfurt és London mellett Kairóra és Limára figyel a világ: Egyiptomban tartásra (8,25 százalékon), Peruban 25 bázispontos emelésre (eredményeként 4,5 százalékos alapkamatra) számítunk.
Pénteken Dél-Koreából érkezik a betevő kamatos hír (az elemzők szerint 25 bázisponttal, 3,25 százalékra emelkedhet a ráta), és nem kizárt, hogy az Ecoline erről sem fog megemlékezni, csakúgy, mint az előtte említett ötről…