EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A keresetek első negyedévi alakulásáról kiadott KSH-jelentés a családi kedvezmények nélkül számított nettó keresetek 3,5 százalékos emelkedését jelezte, eszerint a gyermekek után járó adókedvezmény 2,1 százalékponttal javítja a negyedéves növekedést, miközben a bruttó átlagkeresetek csak 1,5 százalékkal nőttek. Az első negyedévben 4,2 százalékos volt az infláció az előző év azonos időszakához mérve. Az emelkedés mértéke a többgyermekes családokban a legnagyobb.
A három vagy annál több gyermekesek nettó keresete 17 százalékkal, reálkeresete 12,3 százalékkal nőtt az első negyedévben. A gyermektelen családok esetében viszont a nettó kereset csak 2,9 százalékkal nőtt, a reálkereset 1,2 százalékkal csökkent.
Az egy gyereket nevelőknél a nettó átlagkereset 5 százalékkal, a reálkereset 0,8 százalékkal emelkedett, a két gyerekes családoknál a nettó átlagkereset 9,8 százalékos, a reálkereset 5,4 százalékos bővülést mutat az előző év első negyedévéhez képest.
A KSH közölte, hogy a személyi jövedelemadó-rendszer 2011. évi változása – az egységes 16 százalékos személyi jövedelemadó és a családi kedvezmények bevezetése – miatt új számítási módszert dolgozott ki az alkalmazásban állók nettó, illetve reálkeresetének megállapítására. A módszertani fejlesztés lehetővé teszi a nettó és a reálkeresetek alakulásának gyermekszám szerinti becslését. Az adatokat a jövőben negyedévente publikálja a statisztikai hivatal.
Január-márciusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 210 ezer forint volt. A költségvetési szervezetekben dolgozóké 198,9 ezer, a vállalkozói szférában pedig 215,5 ezer forint.
