A néhai Költségvetési Tanács (KT) stábjából alakult KFIB vezetője Romhányi Balázs a tanulmányt bemutató beszélgetésen elmondta, a legfontosabb kérdés, hogy a kormány miként tudja a Brüsszelnek megígért 3 százalék alatti költségvetési hiánycélt teljesíteni. Az ennek érdekében bejelentett intézkedések hatásait az intézet áprilisi technikai kivetítéséhez viszonyították. Az ilyen elemzésekre azért van szükség a KT titkárságának egykori főigazgatója szerint, mert a beterjesztett javaslatok mögül folyamatosan hiányoznak a költségvetési hatásvizsgálatok.

A KFIB a több lépésben bejelentett költségvetési kiigazító csomag munkaerőpiacot, szociális ellátásokat és nyugdíjrendszert érintő mintegy tucatnyi intézkedésének költségvetési hatásvizsgálatát végezte el. Deklarálták, hogy a dolgozat nem jelent semmilyen értelemben normatív állásfoglalást a gazdaság és a társadalom fejlődése szempontjából kívánatos, vagy elkerülendő intézkedések bevezetésével kapcsolatban. Ennek megfelelően először egy „alapcsomagot” határoztak meg, amely az elmúlt hónapokban napvilágra került elképzelések közül a költségvetésre legnagyobb hatással lévőket tartalmazza. Ide tartozik az álláskeresési járadék 3 hónapra csökkentése, a passzív táppénz megszüntetése, a szociális transzferek együttes összegének maximálása, a rokkantsági ellátások (nem csak a rokkantnyugdíjak) döntő részének megvonása és az előrehozott nyugdíjak – nem visszamenőleges – megszüntetése.

A KFIB elemzésének menete

KFIB

Különféle kormányzati bejelentésekre alapozott feltételezésük szerint azok, akik elvesztik járandóságaikat, de nem találnak munkát a versenyszektorban, valamennyien részt vehetnek egy új közmunka-programban, amely minimálbéren 4 órás foglalkoztatást nyújt évente legalább 9 hónapon keresztül. Ez az alapcsomag közel kétszer nagyobb költségvetési egyenlegjavulást képes eredményezni, mint amit a kormány ezen a területen vállalt. A költségvetési hatás döntő részét a rokkant- és előrehozott nyugdíjak felülvizsgálata adja. Az előrehozott nyugdíjak megszüntetése (évente még mindig körülbelül negyvenezren mennek korengedményes nyugdíjba) a kiadáscsökkenésen túl az adóbevételek növelésén keresztül is nagymértékben javítja az egyenleget.

Romhányi Balázs kifejtette, a kommunikáció alapján fontos tendencia, hogy (főleg Brüsszel és a befektetők számára) megígért különböző intézkedésektől még a tervezés elkezdése előtt visszakozott a kormány. Emiatt jövőre 144 milliárd, 2013-ban pedig 190 milliárd forintos lyuk keletkezhet a kormányzati terveken. A szakadás befoltozására többféle lehetőség is kínálkozik, például az adóemelés. De hamburger adóból ez nem fog menni, elsősorban valamilyen jövedelmi típusú adó jöhet szóba – jelezte a kutatás vezetője.

KFIB

A kormány pontosan meghatározta, hogy a munkaerőpiac, a szociális rendszer és a nyugdíjrendszer esetében milyen számokat kíván elérni: 2012-ben összesen 288 milliárd forintot, 2013-ban pedig 342 milliárdot. Csakhogy ezekről nem lehet tudni, vajon a kormány kiadáscsökkentést, egyenlegjavulást, vagy nettó kiadáscsökkentést értett-e e számok alatt. A 2012-13-as lyuk miatt azonban a Széll Kálmán-terv csakis egyenlegjavulást célozhatott meg – vélekedett Romhányi Balázs.

Az utóbbi hetek kormányzati kommunikációjából és az álláskeresési támogatásokra vonatkozó törvénytervezetből kiindulva egy módosított csomagot is összeállítottak. Eszerint az álláskeresési járadék csökkentett összeggel, de 6 hónapon keresztül folyósítható, továbbá nem változik a szabályozás a jelenlegihez képest az előrehozott és korengedményes nyugdíjak, valamint az 57 év feletti, rokkantsági ellátásban részesülők esetében. Mivel a tervek szerint orvosi felülvizsgálat dönt majd a rokkantsági ellátások fenntartásáról, illetve elvételéről, ezért feltételezték, hogy az ellátottak negyede meg fogja tartani jelenlegi státuszát. Az így kialakult módosított csomag a kormányzati célokban megfogalmazott költségvetési egyenlegjavulásnak csak a felét eredményezi.

Számításaik szerint az alapcsomag megvalósítása olyan munkaerőpiaci helyzetet eredményezne, amelyben a rokkantsági járandóságukat vagy álláskeresési támogatásukat elvesztők mintegy 80 százalékát, közel 400 ezer főt lenne kénytelen az állam a közmunka program keretében foglalkoztatni, de a munkanélküliség ennek ellenére némileg emelkedne, a ténylegesen elhelyezkedő 60-70 ezer fő – legalább is átmenetileg – olyan munkavállalókat szorítana ki a piacról, akik egyébként találtak volna munkát. Így ez a helyzet a régi időkből jól ismert „kapun belüli munkanélküliségre” emlékeztet, ha úgy tetszik, a munkanélkülit átkeresztelik közmunkásra – mondta a KFIB vezetője.

KFIB

Ez a helyzet egyes szakértők szerint akár nominálisan 3 százalékkal is csökkentheti a nemzetgazdasági bérszintet. A KFIB szakértői ennél kevesebb, csak 0,8 százalékos bércsökkenést jeleznek, többek között, mert az érintettek nagy része eleve a minimálbér körüli jövedelemkategóriába tartozik.

A közmunka program keretében foglalkoztatandók létszáma a módosított csomag megvalósítása esetén is megközelíti a 200 ezret. Az álláskeresési támogatás összegének csökkentése és idejének növelése összességében a költségvetési egyenleget várhatóan mintegy 10 milliárd forinttal javítja az alapcsomaghoz képest.

Nem látszik, hogy a közfoglalkoztatáshoz valamiféle tőkebefektetést is társítanának, például lenne pénz termelőeszközökre, így a közfoglalkoztatásban csak valamilyen rettenetesen munkaintenzív dolgok jöhetnek szóba. A közmunka a kifizetett béreknek köszönhetően végül is meg fog jelenni a statisztikákban GDP-növekedésként – állapította meg Romhányi Balázs.

A szakértő megemlítette, hogy a törvénytervezetek még nincsenek a parlament előtt. Ha a vita emiatt csak ősszel indul, akkor a 2012-es költségvetés tervezése nagyon nehéz lesz. A kormánynak ugyanis már nyáron szét kellene osztania a költségvetési kereteket a minisztériumoknak. Ehhez el kéne készítenie egy saját technikai kivetítést (amit nem szükséges, de elegáns dolog volna nyilvánosságra hozni), amely már tartalmazhatná, hogy milyen jogszabályokat terveznek bevezetni. De még ekkor is adódhatnak váratlan nehézségek, hiszen előfordulhat, hogy a parlament végül más törvényeket fogad el.