Hasmenéses járvány: Magyarország 1,6 millió eurós kompenzációt kap

Hasmenéses járvány: Magyarország 1,6 millió eurós kompenzációt kap

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Az Európai Unió illetékes szervei szerint rendben van Magyarország kérelme a tavasz végi németországi hasmenésjárvány következtében szükségessé vált terméskivonás uniós kompenzálására.

©

Erről számolt be Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a sajtónak az uniós tagországok mezőgazdasági minisztereinek kedden Brüsszelben tartott ülését követően. Elmondta, hogy Magyarország összesen mintegy 1,6 millió euró támogatás iránt nyújtott be kérelmet, 4.849 tonna terméskivonást figyelembe véve. 

A találkozón a magyar delegáció támogatta azt a javaslatot, hogy amennyiben a tagállamok összes támogatási igénye meghaladja a 210 millió eurót, akkor az Európai Bizottság emelje meg a korábban meghatározott pénzügyi keretösszeget, és ne úgynevezett visszaosztási rátát alkalmazzon. Az államtitkár elmondta: négy tagország esetében még további egyeztetésre és ellenőrzésekre van szükség a bejelentett igényekkel kapcsolatban, ezért nem lehet tudni, hogy elegendő lesz-e az említett keretösszeg. Uniós részről egyébként nem közölték, melyek ezek a tagállamok. 

Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos az ülésen beszámolt arról, hogy a piaci helyzet az elmúlt hetekben tovább javult. Az árak az uborka és a paprika esetében júliusban már elérték az előző három év ekkor jegyzett átlagát, és a paradicsom és a saláta esetében is csak az időjárás alakulása miatt maradtak el attól. Helyreállt lényegében az értékesített mennyiség szintje is.

Az Európai Bizottság 15 millió eurót a zöldségek népszerűsítésének céljaira is elkülönített. Ez a kampány a testület keddi bejelentése szerint hamarosan elindul az EU összes tagországában. Czerván György emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság nemrégiben konzultációt indított az európai mezőgazdasági termékekről kialakított kép javítása, az uniós élelmiszerek népszerűsítése érdekében. Magyarország egyetért azzal a megközelítéssel, hogy elsősorban az európai termékek minőségét kell hangsúlyozni - emelte ki. Mint mondta, a magyar álláspont nagy hangsúlyt szeretne adni a helyi piacoknak, a helyi termékek promóciójának. 

A keddi találkozó többi témájával kapcsolatban Czerván György elmondta, hogy az unió miniszteri tanácsát az előző félévben elnöklő Magyarország most támogatta a jelenleg soros Lengyelország elnökségi programját, amelyet mindazonáltal ambiciózusnak minősített. A találkozón több felszólaló még visszatérően méltatta a "magyar félévben" végzett munkát. Az elnöklő Marek Sawicki például reményét fejezte ki, hogy a lengyel elnökség hasonlóképpen eredményes lesz. A magyar államtitkár megjegyezte, hogy a lengyel program sok elemében elődjére épül.

A program igyekszik tovább erősíteni a közös agrárpolitikát (KAP), ez viszont egyaránt szolgálja a közösség és a tagállamok érdekeit, illetve hozzájárul az agrár- és halászati ágazatok fenntartható fejlődéséhez és jövedelembiztonságának erősítéséhez - fogalmazott Czerván György. Szó esett a találkozón az úgynevezett biomassza (növényrészek, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok összességének) energiacélú hasznosításáról is. Az államtitkár ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy "Magyarország elsődlegesen az élelmiszer-termelést tekinti az agrárvertikum céljának", de "jelentőségéhez mért súllyal kezeli az agrárium egyéb funkcióit is". Minderre tekintettel "komoly lehetőségeket lát a mező- és erdőgazdasági melléktermékek, valamint élelmiszeripari hulladékok energetikai célú felhasználásában". 

A miniszteri találkozón első eszmecserét folytattak a közös uniós halászati politika reformjára vonatkozó bizottsági javaslatról. Magyarország számára nagyon fontos, hogy az új tervezet nagyobb szerepet szánna az édesvízi haltermelésnek is, amelyet elkülönítve kezelne. "Ezek a tervek indokolttá teszik a Magyarországra jellemző halgazdálkodási technológiák fenntartását, fejlesztését, népszerűsítését, egyúttal a további innovációs törekvések elősegítését" - áll a témáról kiadott magyar sajtóközleményben. Eszerint "nem mellékes, hogy az akvakultúra fejlesztésével a belső piacra való termelés növekedhet, csökkentve az importigényt, és ehhez kedvező adottságaival a magyar ágazat is hozzá tud járulni az édesvízi halgazdálkodás területén".

A magyar delegáció üdvözölte a közös agrárpolitikai szabályozás egyszerűsítéséről készített - most bemutatott - brit jelentést, mivel megítélése szerint az abban szereplő ajánlások hasznosíthatóak a KAP jövőjére vonatkozó tervezésnél. Magyarországnak is kiemelt törekvése a gazdálkodókra nehezedő adminisztratív és egyéb jogszabályi terhek csökkentése, valamint a közös agrárpolitika végrehajtásához szükséges intézményi struktúra ésszerű működése - áll a közleményben.

Czerván György a sajtótájékoztatón kitért a 2014-2020 közötti uniós költségvetésre is, amelyre vonatkozóan az Európai Bizottság a múlt hónapban terjesztette elő első javaslatát. Az államtitkár hangoztatta, hogy a számokról még komoly vita lesz az uniós intézmények és tagországok között, és azt tartotta legfontosabbnak hogy Magyarország részesedése ne csökkenjen az uniós agrárköltségvetésből.