Magas az euróövezeti infláció

A szakember kifejtette: a globalizáció, amelynek inflációcsökkentő hatását élvezték az elmúlt húsz évben az iparosodott országok, most importált inflációs nyomást hozhat. Empirikus bizonyíték van arra, hogy a világpiaci likviditás hatással van a fogyasztói árakra, de még szembeötlőbb a jelenség az értékpapírpiacokon - tette hozzá.

Mersch szerint újfajta inflációs nyomást jelentet a fejlődő piacok helyi árdrágulásának tovagyűrűzése a fejlett piacokra, egyes mezőgazdasági termékekre, és késleltetve ugyan, de az élelmiszer-ipari termékekre.

A jegybanki szakember emellett arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt hónapokban megnövekedett nyersanyag- és energiaárak hatására viszonylag magas szintre emelkedett az euróövezeti infláció. "Elsődleges fontosságú, hogy ez az árdrágulás ne váltson ki második körös inflációs hatásokat a piaci szereplők ár- és bérképzése folytán" - érvelt Mersch.

Az euróövezetről szólva kijelentette, hogy a valutaunió összeomlásáról szóló találgatások "minden valóságalapot nélkülöznek", jóllehet elismerte, hogy ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség alapvető változásokra a közös valuta térségében.

Mersch szerint a görögországi helyzet "törékeny", ám az országnak "hatalmas" teljesítőképessége van, és leginkább arra kellene törekednie, hogy közlekedési csomóponttá váljon, továbbá, hogy nap- és szélenergia-ipari rendszereket fejlesszen, a turizmus bővítése mellett.