Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az amerikai adósságkorlátot emelő, az amerikai államháztartási deficitet csökkentő, vasárnap későn elért kompromisszum egyelőre nem hatotta meg a nyugat-európai értéktőzsdéket: fő mutatóik tovább zuhantak hétfőn.
A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 0,9 százalékos előrelépéssel kezdett, de előzetes adat szerint 0,98 százalékos napi csökkenéssel 1.071,56 ponton zárt, 4,47 százalékkal a tavaly év végi értéke alatt. Az európai tőzsdei tőkeérték 70 százalékát fedő mutató a múlt hetet 2,42 százalékkal alacsonyabban végezte, mint az előzőt; március óta nem esett ekkorát egy hét alatt. A múlt héttel együtt tizenhárom hétből tizenegyet fejezett be alacsonyabban az előzőnél, ilyen tartós veszteségsorozata nem volt 1998, az ázsiai fizetési válság óta.
A kezdeti lelkesedést hamar felváltotta az óvatosság: a kiegyezés megszületett ugyan Washingtonban a Fehér Ház és a törvényhozási frakcióvezetők között, de a kongresszusi szavazások még hátravannak. És még ha ezen az akadályon is túljut a korlátemelés, akkor is ott a kilátás, hogy a hitelminősítők - kevesellvén az amerikai deficitcsökkentést - leminősítik az amerikai kormányzati adósságot, ami nagy felfordulást okozhat az árazásokban mind az adósságpiacon, mind a részvénypiacon.
A nap többi makrohíre ráadásul egyértelműen rossz volt: a júliusi teljesítménymutatók az euróövezetben is, az Egyesült Államokban is, a Távol-Keleten is a feldolgozóipar további lassulását, hovatovább stagnálását jelezték, főleg az új megrendelések, vagyis a kereslet gyengesége miatt.
A londoni piacot valamelyest segítette az HSBC bankcsoport váratlanul jó eredménybeszámolója a második negyedévről. A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 hétfőn 40,76 pontos, 0,70 százalékos romlással 5.774,43 ponton zárt, 2,13 százalékkal a tavaly év végi értéke alatt.
A frankfurti DAX-30 204,79 pontos, 2,86 százalékos mínusszal 6.953,98 ponton végzett, 0,58 százalékkal magasabban, mint az év végén. Párizsban a CAC-40 83,23 ponttal, 2,31 százalékkal 3.588,05 pontra süllyedt, ez 5,70 százalékkal kevesebb az év véginél. Varsóban a WIG20 0,88 százalékkal 2.702,23 pontra fogyatkozott. A Mol 300,70 zlotyn zárt, 2,28 százalékkal drágábban, mint pénteken. Napközben 297,00-301,50 zloty között mozgott.
A nyugat-európai tőzsdezárás után a New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 0,98 százalékkal, az S&P-500-as 1,08 százalékkal, a Nasdaq piac összetett mutatója 1,02 százalékkal volt a pénteki záró alatt.
Az északi-tengeri Brent könnyűolaj reggel 1,75 dollárral drágább, estefelé 1,11 dollárral olcsóbb volt a pénteki zárónál, hordónként (159 liter) 115,63 dollárnál tartott. Április 11-én több mint két és féléves csúcsra, 127,02 dollárra hágott, annál drágább utoljára 2008. augusztus elsején volt.
A nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate (WTI) referenciafajta hordója 1,54 dollárt vesztett, 94,16 dollárra. Május 2-án új idei csúcsot döntött 114,81 dolláron, ezzel a legdrágább volt 2008. szeptember elseje óta. Az európai párlatkereskedelem számára irányadó gázolajjegyzés tonnánként 962,50 dollár volt Londonban estefelé, 8,50 dollárral olcsóbb a pénteki zárónál. Az amerikai adósságügyi kompromisszum híre reggel hatheti csúcsra, 120 dollár fölé hajtotta a Brent árát, de a többi, rossz hír miatt a lendület délutánra itt is elfogyott, annak ellenére, hogy a dollár hétfőn is tovább gyengült.
Az értéktőzsdék nyitásakor az euró 1,4413 dollár volt vételi oldalon a bankközi devizapiacon, az értéktőzsdék zárása után 1,4204 dollárnál tartott, 0,0179 dollárral olcsóbban a péntek estinél, 6,08 százalékkal drágábban, mint tavaly év végén. Május 4-én az euró 1,4939 dolláron új idei csúcsra ért a dollárral szemben, ez 2009. december 4-e óta is a legmagasabb. Az euró este 1,1094 svájci frank volt, 0,0296 frankkal kevesebb a pénteki későinél, 11,32 százalékkal gyengébb az év véginél.
A devizapiac már túlnéz az amerikai adósságplafon emelésén: az amerikai kormányzati adósság hitelminősítői leértékelésének esélye a következő aggodalomforrás. Ha ez megtörténnék, akkor az alapoknak világszerte át kellene rendezniük portfólióikat, leértékelési lavina sodorhatja még lejjebb az amerikaiaknál kockázatosabb papírokat, kényszerű, de általános eladási rohammal a nyomában. Ezek a veszélyek újabb történelmi mélypontokra szorították a dollárt és nyomában az eurót a svájci frankhoz képest. Az eurónál az utolsó 1,1030 frank volt, a dollárnál 0,7734 frank.
A dollár már múlt héten is majdnem minden nap új mélypontra esett a svájci valutával szemben, az euró lejtmenete július 18-tól múlt péntekig szünetelt.
Az arany unciánként (31,1 gramm) 1.627,55 dollár volt hétfőn későn azonnali szállításra Londonban, drágább a péntek esti 1.623,95 dollárnál. Az amerikai adósságügy várható rendezése némi profitkivételt indokolt az aranypiacon, úgyhogy az arany ára a pénteken elért, legutóbbi történelmi rekordja, 1.632,75 dollár alatt maradt a napközi áremelkedés ellenére is. A mostani rekordsorozat július 13-án kezdődött 1.590,15 dolláron, miután az addigi árcsúcs, 1.575,95 dollár, május 2-a óta állta a sarat. Az 1.600 dollárt először július 18-án lépte át az arany ára.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.