Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Augusztus végén kerülhetnek bíróság elé azok a keresetek, amelyeket a Magyar Szociális Kerekasztal körül szerveződő hitelkárosultak nyújtanak be a bankok ellen - írja a Magyar Nemzet keddi száma. A tervek szerint az egyes pénzintézetek ügyfeleiből álló csoportok pertársaságokat alapítanak. Ez azt jelenti, hogy a társasághoz csatlakozó adósok együtt nyújtanak be keresetet a bankjuk ellen.
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum vezetője, a perek egyik ötletgazdája lapunknak elmondta: eddig 8-10 bank ügyfeleiből szerveződtek csoportok, ezek taglétszáma folyamatosan emelkedik. Az adósok a fórum honlapján jelezhetik a csatlakozási szándékukat. "A beadványokon olyan ügyvédi kör dolgozik, amelyik nem az anyagi haszonszerzést, hanem az emberek érdekeinek érvényesítését tartja szem előtt" - közölte Simó Endre.
A bankok elleni keresetek alapját a kerekasztal által megvizsgált szakmai anyagok szerint az adná, hogy a devizahitelek túlságosan kockázatosak, sőt, hibás termékek, és elfogadhatatlan a bankok egyoldalú szerződésmódosítása. Eszerint az álláspont szerint ugyanis az adósok olyan szerződéseket írtak alá, amelyek egyoldalúab, kizárólag a hitelnyújtónak biztosítanak előnyöket - indokolatlanul -, hiszen olyan rendelkezéseket alkalmaztak, amelyek kiszámíthatatlanná teszik a hitrel árát. a Magyar Szociális Fórum szerint a devizahitelekben annyi a kockázat, hogy egyetlen szerződés teljes hiteldíjmutatója sem felelhet meg a valóságnak. A szakmai vita a terveik szerint augusztus 10-ig lezárul, a keresetek ezután indulnának.
Túry Gergely
Hasonló érvek mentén próbál szembemenni a bankokkal egy szekszárdi ügyvéd, dr. Gáll Ferenc is, aki szerint a devizaalapú hiteleket a bankok nem devizában nyújtották, hanem forintban, ezért azt az adósoknak is forintban kellene visszafizetniük tisztességes kamattal, a bankok ellenben egyoldalú szerződés-módosítással emelték a törlesztőrészleteket. Gáll első lépésként a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordult, ám a bíróságig is hajlandó lenne elmenni.
Korábban is voltak már hasonló próbálkozások a bankok perbe fogásásra: Czirmes György ügyvéd harminc pénzintézetet perelt ügyfelei nevében, a a bíróság azonban többször is visszadobta a keresetüket, a legutóbbi fellebezésről pedig szeptemberben születik döntés. Czirmes 2008-ban az Alkotmánybírósághoz is fordult, mert az alaptörvénybe ütközőnek gondolta az egyoldalú szerződésmódosításokat, az Ab azonban nem válaszolt a megkeresésére. Az ügyvéd népszavazást is szeretett volna kezdeményezni, amelyen azt a kérdést tette volna fel: "akarja-e Ön, hogy egyoldalúan lehessen módosítani a banki hitelszerződéseket?"
A bankok ellenben azzal védekeznek az őket ért vádak ellen, hogy nem sejtették előre, milyen helyzetet teremetnek a devizahitelek egy válság idején, a Magyar Bankszövetség pedig állítja, hogy a pénzintézetek a realitásokat szem előtt tartva végeztek szakmailag megalapozott kockázatfelmérést.
