Zoellick, aki a hétvégén egy Kína kilátásaival foglalkozó pekingi konferencián nyilatkozott, úgy vélte, hogy az ország a következő 15-20 évben nagy eséllyel a világ magas jövedelmű országai közé kerülhet. Ugyanakkor Kínára jelenleg alulról és felülről egyaránt nyomás nehezedik: alulról az alacsony bérű országok támasztotta verseny, felülről pedig a magas jövedelmű államok innovációs és technológiai versenye.

Hangsúlyozta, hogy az Európában és az Egyesült Államokban hozott gazdaságpolitikai döntések mellett immár a Kínában születő döntések is az egész világgazdaságot befolyásolják.

Robert Zoellick, a Világbank elnöke: sötét ősz vár ránk

AP Photo

Zoellicknél borúsabb forgatókönyvet vázolt a világgazdaság számára az euróövezet esetleges felbomlásának esetére Gerrit Zalm korábbi holland pénzügyminiszter. Zalm, aki 12 évig vezette a pénzügyi tárcát Hollandiában, egy hétvégi tévényilatkozatában úgy vélte, hogy a múlt század harmincas éveinek válsága - vagyis az 1929-33-as világválság - "semmi ahhoz képest, ami akkor következne, ha az euróövezet esetleg szétesne".

Mint mondta, nem ért egyet azokkal, aki kitennék Görögországot az euróövezetből, mert ez végeláthatatlan sorozatot indítana el Olaszország, Írország, Portugália, majd más országok kilépésének követelésével, és végső soron csak a legjobban teljesítők, így például Németország és Hollandia maradhatna az övezetben.