Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A nemzetközi civil szervezet pénteki közleménye szerint a román bányatörvény tervezett módosítása nem csupán a verespataki térség ökológiai fenntarthatóságiát veszélyezteti, hanem magánérdekeknek is teret engedne a közérdek rovására.
A tervezet alapján a kitermelési engedéllyel rendelkező bányatársaságok arra is felhatalmazást szereznek, hogy a román állam nevében kisajátítsák az beruházáshoz kiszemelt területet. A jelenleg érvényes szabályozás szerint a kisajátítási jog egyedül az államot illeti meg - áll a közleményben.
A jogszabály elfogadása esetén vállalkozások láthatják el az állam alapvető funkcióit és kisajátíthatják állampolgárok tulajdonát az érintettek akarata ellenére. "A WWF reméli, hogy a 21. században egy uniós tagállamban sem alkothatnak olyan törvényt, amely meghatározható üzleti csoportok érdekeit szolgálja" - áll a WWF közleményében.
A 2003/85-ös bányatörvény módosításáról szóló tervezetet egy ellenzéki és egy kormánypárti szenátor terjesztette elő. A javaslatot a szenátus már korábban elfogadta, és ha a képviselőház is megszavazza, akkor a Verespatakon tervezett és más, hasonló jellegű beruházások közhasznú beruházássá léphetnek elő.
Az erdélyi Verespatakon a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalat 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt készül kitermelni ciántechnológia alkalmazásával. A tervet ellenzi Magyarország, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és számos civil szervezet.
