A Capital Economics - az egyik vezető londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég - szakértői szerint "feltűnően makacsul" tartják magukat azok a híresztelések, hogy a négy legnagyobb felzárkózó gazdaság - Brazília, Oroszország, India és Kína, neveik angol rövidítésével a BRIC-országcsoport - összehangolt euróövezeti adósságvásárlásba kezd. A ház szerint azonban az újságok erről szóló szalagcímeit a részletek ritkán igazolják. Ezek a sztorik rendszerint általánosságokat tartalmazó, aggodalmat és támogatást kifejező kijelentésekre épülnek, e kijelentetéseket pedig sokszor olyan külföldi illetékesek teszik, akik a bajban lévő országokba látogatnak, és "udvariasak akarnak lenni vendéglátóikkal". Ha e kijelentések tartalmaznak is konkrétumokat, azokban ritkán találni bármiféle újdonságot - fejtegették a Capital Economics londoni elemzői. Kína már a válság kezdete óta vásárol euróövezeti - köztük spanyol és portugál - kötvényeket, de ez sem akadályozta meg a válság súlyosabbra fordulását - hangsúlyozták a cég szakértői.

A Capital Economics szerint ha Európa nem tudja megoldani saját problémáit, valószínűtlen, hogy más országok elvégeznék helyette a munka nehezét. A változatlanul viszonylag szegénynek számító fejlődő országok devizavagyon-kezelő kormányilletékesei ugyanis rendkívül nehezen tudnák csak megmagyarázni, hogy miért teszik kockára e tartalékokat, ha Európa "saját magát sem tudja rendbe szedni". A ház szerint mindemellett ha a külföldi kormányok fokoznák is az euróövezeti periféria kötvényeinek vásárlását, az csak az átmeneti likviditási problémákat enyhítené, az ennél alapvetőbb jelentőségű fizetőképességi gondokat nem. Ez utóbbihoz az kellene, hogy a Kínához hasonló országok erősítsék a globális keresletet, olyan mértékben, hogy abból még az euróövezeti periféria "viszonylag versenyképtelen" gazdaságai is hasznot húzhassanak, ez azonban "inkább vágyálomnak tűnik". Mindezek alapján a Capital Economics londoni elemzői közölték: "rendkívül kétségesnek" tartják, hogy Kína, a BRIC-országok, vagy a felzárkózó gazdaságok bármely más csoportja hajlandó vagy képes lenne az euróövezet megmentésére.

Ezt a véleményt támasztja alá egy vezető kínai gazdaságtan-professzor szerdán Londonban közölt írása. Jao Jang, a pekingi egyetem gazdaságkutató központjának igazgatója a szerdai Financial Times-ban kifejti: jóllehet komoly várakozások fűződnek ahhoz, hogy Kína megmenti a bajba jutott eurót, ám "hamarosan csalódni fognak" mindazok, akik jelképes segítségnél többre számítanak Kína részéről. Jao Jang szerint Kína tudja, hogy az euróövezeti stabilitás saját nemzeti érdeke is, mivel második legnagyobb kereskedelmi partnere a valutaunió. Kína távlati célja az, hogy nemzeti valutáját nemzetközivé tegye, de ehhez idő kell, és érdekeit addig is egyértelműen az erős euró szolgálja - írta a pekingi egyetem vezető szakértője. Szerinte azonban ezzel együtt is politikai kockázatokkal járna, ha Kína "névleges támogatásnál" többet ajánlana az euróövezetnek. "Kína nem ostoba: látja, hogy a Görögország ügyében kialakult patthelyzet nem annyira a pénzzel, mint inkább a politikai akarattal van összefüggésben" - írta a pekingi egyetem professzora. Jao Jang szerint a válság felszámolásához az kellene, hogy az összes EU-tagállam félretegye "rövidlátó önös érdekeit", ám mivel még Németország népe és politikusai is megosztottak, "ez nem fog megtörténni". A cikk szerzője azt írja: kockázatos művelet a befektetés a görög, a portugál, az ír, sőt még az olasz kormánykötvényekbe is, és Kína nem fog ebbe belemenni, amíg valamiféle "vasba öntött garanciát" nem kap Németországtól és Franciaországtól, ez azonban valószínűtlennek tűnik.

Jao Jang mindezek alapján a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy Kína "szinte semmit" nem fog kockára tenni jelentős devizatartalékaiból az euró megmentése érdekében. Az előfordulhat, hogy vásárol "kisebb, jelképes mennyiségű" dél-európai kötvényt, de "végül is Kína kívülálló ... tudja, hogy az Egyesült Államok kivonulóban van az európai ügyekből, de (Kína) még nem áll készen arra, hogy átvegye (Amerika) helyét". Pekingből nézve "az euró európai ügy, és az európaiaknak maguknak kell korrigálniuk saját hibáikat" - írta a szerdai Financial Times-ban a pekingi egyetem vezető közgazdasági kutatója.