Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A piacon és a sajtóban elterjedt találgatások ellenére nem lehet várni a legnagyobb felzárkózó gazdaságoktól az euróövezet megmentését - vélekedtek legújabb helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. Szerdán egy vezető kínai közgazdasági szaktekintély is kizárta annak lehetőségét, hogy Európa gondjait Kína majd megoldja.
A Capital Economics - az egyik vezető londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég - szakértői szerint "feltűnően makacsul" tartják magukat azok a híresztelések, hogy a négy legnagyobb felzárkózó gazdaság - Brazília, Oroszország, India és Kína, neveik angol rövidítésével a BRIC-országcsoport - összehangolt euróövezeti adósságvásárlásba kezd. A ház szerint azonban az újságok erről szóló szalagcímeit a részletek ritkán igazolják. Ezek a sztorik rendszerint általánosságokat tartalmazó, aggodalmat és támogatást kifejező kijelentésekre épülnek, e kijelentetéseket pedig sokszor olyan külföldi illetékesek teszik, akik a bajban lévő országokba látogatnak, és "udvariasak akarnak lenni vendéglátóikkal". Ha e kijelentések tartalmaznak is konkrétumokat, azokban ritkán találni bármiféle újdonságot - fejtegették a Capital Economics londoni elemzői. Kína már a válság kezdete óta vásárol euróövezeti - köztük spanyol és portugál - kötvényeket, de ez sem akadályozta meg a válság súlyosabbra fordulását - hangsúlyozták a cég szakértői.
A Capital Economics szerint ha Európa nem tudja megoldani saját problémáit, valószínűtlen, hogy más országok elvégeznék helyette a munka nehezét. A változatlanul viszonylag szegénynek számító fejlődő országok devizavagyon-kezelő kormányilletékesei ugyanis rendkívül nehezen tudnák csak megmagyarázni, hogy miért teszik kockára e tartalékokat, ha Európa "saját magát sem tudja rendbe szedni". A ház szerint mindemellett ha a külföldi kormányok fokoznák is az euróövezeti periféria kötvényeinek vásárlását, az csak az átmeneti likviditási problémákat enyhítené, az ennél alapvetőbb jelentőségű fizetőképességi gondokat nem. Ez utóbbihoz az kellene, hogy a Kínához hasonló országok erősítsék a globális keresletet, olyan mértékben, hogy abból még az euróövezeti periféria "viszonylag versenyképtelen" gazdaságai is hasznot húzhassanak, ez azonban "inkább vágyálomnak tűnik". Mindezek alapján a Capital Economics londoni elemzői közölték: "rendkívül kétségesnek" tartják, hogy Kína, a BRIC-országok, vagy a felzárkózó gazdaságok bármely más csoportja hajlandó vagy képes lenne az euróövezet megmentésére.
Ezt a véleményt támasztja alá egy vezető kínai gazdaságtan-professzor szerdán Londonban közölt írása. Jao Jang, a pekingi egyetem gazdaságkutató központjának igazgatója a szerdai Financial Times-ban kifejti: jóllehet komoly várakozások fűződnek ahhoz, hogy Kína megmenti a bajba jutott eurót, ám "hamarosan csalódni fognak" mindazok, akik jelképes segítségnél többre számítanak Kína részéről. Jao Jang szerint Kína tudja, hogy az euróövezeti stabilitás saját nemzeti érdeke is, mivel második legnagyobb kereskedelmi partnere a valutaunió. Kína távlati célja az, hogy nemzeti valutáját nemzetközivé tegye, de ehhez idő kell, és érdekeit addig is egyértelműen az erős euró szolgálja - írta a pekingi egyetem vezető szakértője. Szerinte azonban ezzel együtt is politikai kockázatokkal járna, ha Kína "névleges támogatásnál" többet ajánlana az euróövezetnek. "Kína nem ostoba: látja, hogy a Görögország ügyében kialakult patthelyzet nem annyira a pénzzel, mint inkább a politikai akarattal van összefüggésben" - írta a pekingi egyetem professzora. Jao Jang szerint a válság felszámolásához az kellene, hogy az összes EU-tagállam félretegye "rövidlátó önös érdekeit", ám mivel még Németország népe és politikusai is megosztottak, "ez nem fog megtörténni". A cikk szerzője azt írja: kockázatos művelet a befektetés a görög, a portugál, az ír, sőt még az olasz kormánykötvényekbe is, és Kína nem fog ebbe belemenni, amíg valamiféle "vasba öntött garanciát" nem kap Németországtól és Franciaországtól, ez azonban valószínűtlennek tűnik.
Jao Jang mindezek alapján a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy Kína "szinte semmit" nem fog kockára tenni jelentős devizatartalékaiból az euró megmentése érdekében. Az előfordulhat, hogy vásárol "kisebb, jelképes mennyiségű" dél-európai kötvényt, de "végül is Kína kívülálló ... tudja, hogy az Egyesült Államok kivonulóban van az európai ügyekből, de (Kína) még nem áll készen arra, hogy átvegye (Amerika) helyét". Pekingből nézve "az euró európai ügy, és az európaiaknak maguknak kell korrigálniuk saját hibáikat" - írta a szerdai Financial Times-ban a pekingi egyetem vezető közgazdasági kutatója.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Nem elsőprideozó, szinte minden eddigi felvonuláson is ott volt Kőszeg Ferenc, ám a legendás ellenzéki a HVG-nek azt mondta, most „több százezren voltunk, akik azt üzentük a NER-nek, hogy a társadalomnak elege van az uszításból, a fenyegetésből, a hatalmi arroganciából”. Kőszeg Ferencet a jövő évi választásokról és a Fidesz trükkjeiről is kérdeztük.
Magyarország minden különösebb ellenállás nélkül megszavazta a szankcók meghosszabbítását. Ennek a csomagnak a legnagyobb tétele az Orosz Központi Bank európai bankokban fellelhető vagyonának zárolása.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
Az elmúlt negyven évben csak egyszer volt itt ilyen erejű földmozgás.