Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Pert nyert a magyar állam a Kongsberg norvég hadiipari vállalat ellen a hónap elején, a győzelmet azonban nem verték eddig nagydobra – írja a Népszabadság. A lap szerint annak ellenére nem, hogy a győzelem csaknem húszmilliárd forintot jelent a Magyar Honvédségnek, ennyit szeretett volna ugyanis körülbelül a skandináv cég behajtatni a magyaroktól, sikertelenül.
Az alaptörténet évekkel ezelőtt, még az első Orbán-kormány idején kezdődött, amikor is Szabó János honvédelmi miniszter 36 milliárd forint értékben kilencezer katonai URH-rádió szállításáról kötött szerződést a norvég Kongsberg céggel – írja a Népszabadság. A következő szocialista honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc eleinte sokáig halogatta a szerződés jóváhagyását, elsősorban a szakmai kritikák miatt, mondván, a norvégok egy még ki nem próbált modellel nyertek, a termék tulajdonképpen soha sehol nem volt még használatra kész.
A lap szerint a kézi rádiók nem feleltek meg a szerződésben előírt feltételeknek: nem voltak például alkalmasak szöveges üzenetek küldésére, nem ismerték a magyar karaktereket. A magyar haditechnikai intézet által készített bevizsgálás is eredménytelen volt, Juhász ezért nem engedte a szerződés aláírását. A norvég rádiók azonban a megfelelő minőségben csak az első szocialista kormányzati ciklus végére készültek el, a szerződést ekkor írták alá. Viszont addigra kiderült, hogy a korábban megrendelt kilencezer darab fele is elég lett volna. Amikor 2006-ban Szekeres Imre átvette a HM irányítását, a szerződést módosította, az új megrendelés már csak négyezer rádióról szólt.
A norvégok a bevételkiesést nem akarták elfogadni és újabb kemény tárgyalásokat kezdtek. A szerződést 2007-ben végül mégis frissítették és 2009-ig kitolták az egy-három százalékos kompenzációra vonatkozó megállapodás határidejét. Utóbbira végül nem került sor, a Kongsberg pedig végül pert indított a magyar állam, illetve a HM ellen, húszmilliárd forintos kárigénnyel. A választott bíróság azonban ezt most szeptember elején elutasította, így a HM-nek nem kell fizetnie.
A Népszabadság forrásai azt mondták, a bírósági döntést a honvédelmi vezetés azért nem verte egyelőre nagydobra, mert egyfelől a szocialisták igazát bizonyítja, másfelől állítólag a háttérben már megállapodtak a norvégokkal arról, hogy mégiscsak szállíthatnak majd további több ezer rádiót. Ez utóbbit hivatalos forrás nem erősítette meg. A Népszabadság szerette volna megtudni, hogy a HM jelenlegi fideszes vezetése megfelelőnek találta-e a Kongsberg-rádiók beszerzésének körülményeit és a szocialista szerződésmódosítást, illetve tervezik-e, hogy újabb rádiókat szereznek be, akár az említett norvég cégtől. A kérdésekre azonban egyelőre nem kaptak válaszokat – tette hozzá a lap.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.